Az 1990. évi XCI. törvény 77. § (1) bekezdés és a 133/1993. (IX. 29.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a 43/1953. (VIII. 20.) MT rendelet 9. § ..." />

AVI 2002.12.165

Vitás esetben az illetékhatóság köteles tisztázni, hogy a fél részére a határozat kézbesítése szabályszerűen megtörtént-e (1990. évi XCI. tv. 77. §)

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú bíróság végzésével a pert megszüntette. Indokolásában megállapította, hogy az alperes határozatait szabályszerűen kézbesítette a felpereseknek. Mivel kétszer sikertelennek bizonyult a kézbesítés - az iratokat sem 2001. március 8-án, sem 9-én nem vették át -, a posta "nem kereste" jelzéssel küldte vissza az alpereshez.
Az 1990. évi XCI. törvény 77. § (1) bekezdés és a 133/1993. (IX. 29.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a 43/1953. (VIII. 20.) MT rendelet 9. § ...

AVI 2002.12.165 Vitás esetben az illetékhatóság köteles tisztázni, hogy a fél részére a határozat kézbesítése szabályszerűen megtörtént-e (1990. évi XCI. tv. 77. §)
Az elsőfokú bíróság végzésével a pert megszüntette. Indokolásában megállapította, hogy az alperes határozatait szabályszerűen kézbesítette a felpereseknek. Mivel kétszer sikertelennek bizonyult a kézbesítés - az iratokat sem 2001. március 8-án, sem 9-én nem vették át -, a posta "nem kereste" jelzéssel küldte vissza az alpereshez.
Az 1990. évi XCI. törvény 77. § (1) bekezdés és a 133/1993. (IX. 29.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a 43/1953. (VIII. 20.) MT rendelet 9. § (1) bekezdése értelmében a két küldeményt 2001. március 28. napján kézbesítettnek kell tekinteni. Ehhez képest a 2001. július 17. napján előterjesztett kereseti kérelem elkésett, felperesek pedig igazolási kérelmet nem terjesztettek elő.
A felperesek fellebbezésükben az elsőfokú végzés megváltoztatását kérték arra figyelemmel, hogy az alperes a kézbesítés szabályait nem tartotta be, nem a megfelelő címre küldte ki a küldeményeket.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) 77. § (1) bekezdése értelmében az adóhatósági iratot kézbesítettnek kell tekinteni, ha a postai kézbesítés második megkísérlését követő 5 munkanapon belül a címzett azt nem vette át, és a posta a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően az iratot visszaküldte az adóhatóságnak. A 4. § (1) bekezdése alapján, ha e törvény vagy adót, adófizetési kötelezettséget, költségvetési támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik, adóügyben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) 45. § (1) bekezdése értelmében a határozatot kézbesítés útján kell közölni. A 47. § (1) bekezdése alapján a határozat közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették.
A Legfelsőbb Bíróság a közigazgatási iratok alapján megállapította, hogy a felperesek az elsőfokú közigazgatási határozat elleni fellebbezésükben, majd azt követő érdeklődő levelükben is bejelentették új lakcímüket: B., K. u. 30. Ezt a tényt az I. r. felperes még a személyi igazolványának fénymásolatával is igazolta a közigazgatási szervek részére. Az alperes ennek ellenére nem erre, hanem korábbi címre: B., Sz. u. 11. szám alatt kézbesítette a határozatait. Ebből megállapítható, hogy az alperes téves címre kézbesítette a jogerős határozatokat.
A felperesek tértivevényén a zuglói posta címüket áthúzva a B., K. u. 162. szám alá irányította át a küldeményt. A felperesek azonban nem a XV. kerületben, hanem a XVI. kerületben és nem a 162. szám alatt, hanem a 30. szám (jelenleg 24.) szám alatt laktak. A postai bélyegző is az r.-i postahivatal bélyegzője, noha a felperesek R.-en laknak.
A fentiekből a Legfelsőbb Bíróság azt a következtetést vonta le, hogy nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a felperesek részére az alperesi határozat kézbesítése szabályszerűen megtörtént-e. Az Art. 77. § (1) bekezdése, a 133/1993. sz. Kormányrendelet 18. § (1) bekezdés b) pontja, a 43/1953. (VIII. 20.) MT rendelet 9. § (1) bekezdése azért nem alkalmazható, mert a "nem kereste" jelzéssel visszaérkezett küldemények nem a felperesek lakcímére kerültek kiküldésre, illetve ez a tény egyértelműen nem állapítható meg.
A fentiekből következően nem nyert bizonyítást, hogy az alperesi határozatokat 2001. március 28. napján kézbesítettnek kell tekinteni, így az sem, hogy a felperesek 2001. július 17. napján előterjesztett kereseti kérelme elkésett volna.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 258. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Az elsőfokú bíróságnak érdemben kell vizsgálnia a felperesek keresetében foglaltakat. (Legfelsőbb Bíróság Kpkf. IV. 35.020/2002.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.