AVI 2002.12.161

Azokat a jogokat, amelyeket a társaság elmulaszt érvényesíteni, helyette a tagok saját személyükben nem érvényesíthetik (1957. évi IV. tv. 3. §)

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes az 1997. május 9-i hatállyal cégjegyzékből törölt B.-T. Kft. (továbbiakban: Kft.) ügyvezetője és tagja volt. Az elsőfokú adóhatóság megismételt eljárásban 1999. április 15. napján kelt határozatával 1996. júliusára vonatkozóan általános forgalmi adó nemben a Kft. terhére 107 750 eFt adókülönbözetet állapított meg, amelyből 106 325 eFt jogosulatlan visszaigénylés volt. A határozatban ezért a Kft.-nek a visszaigénylés kiutalására vonatkozó kérelmét elutasította és kötelezte 1 425 eFt...

AVI 2002.12.161 Azokat a jogokat, amelyeket a társaság elmulaszt érvényesíteni, helyette a tagok saját személyükben nem érvényesíthetik (1957. évi IV. tv. 3. §)
A felperes az 1997. május 9-i hatállyal cégjegyzékből törölt B.-T. Kft. (továbbiakban: Kft.) ügyvezetője és tagja volt. Az elsőfokú adóhatóság megismételt eljárásban 1999. április 15. napján kelt határozatával 1996. júliusára vonatkozóan általános forgalmi adó nemben a Kft. terhére 107 750 eFt adókülönbözetet állapított meg, amelyből 106 325 eFt jogosulatlan visszaigénylés volt. A határozatban ezért a Kft.-nek a visszaigénylés kiutalására vonatkozó kérelmét elutasította és kötelezte 1 425 eFt adóhiány, 53 875 eFt adóbírság, 297 eFt késedelmi pótlék megfizetésére. A határozat alapjául az a megállapítás szolgált, hogy az általános forgalmi adó visszaigényléséhez felhasználni kívánt az M. Kft. 1996. július 15. napján 538 749 eFt összegről, ezen belül 107 750 150 Ft általános forgalmi adó tartalommal kiállított számlája nem hiteles számla; ennek alapján az Általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áft.) 35. § (1) bekezdés a) pontja szerint általános forgalmi adó nem vonható le.
A Kft. fellebbezése folytán az alperes Hatósági Főosztálya az 1999. július 30. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot megsemmisítette. Döntését azzal indokolta, hogy az M. Kft.-nél 1996. III. negyedévre lefolytatott másodfokú határozattal jogerősen zárult általános forgalmi adónemben lefolytatott vizsgálat a gazdasági eseményt nem vitatta, a gépértékesítést elfogadta. A vételárat az M. Kft. részére megfizették, az eladó az értékesítést terhelő általános forgalmi adót a tárgyidőszakban bevallotta, ezért a számlát a Számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 15. § (3) bekezdése valamint a 84. § (2) bekezdése értelmében hitelesnek elfogadta.
Az alperes elnöke 1999. október 29. napján kelt határozatával az APEH Hatósági Főosztálya határozatát megváltoztatta és az elsőfokú határozatot az indokolás kiegészítésével helybenhagyta. A határozatát az Adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 85. § (1) bekezdésére alapította, miszerint hivatalból is tehet felügyeleti intézkedést, ha az ügyben eljárt adóhatóság határozata jogszabályt sért. Utalt arra, hogy az eljárt adóhatóságok jogszabálysértő módon hagyták figyelmen kívül az Amerikai Pénzügyminisztérium Adójövedelmi Szolgálata tájékoztatását, mely szerint a C. Ltd. - amellyel ugyanazon a napon ugyanolyan tartalommal szerződött az M. Kft. fiktív, nem létező cég. Megállapította, hogy a Metaxer Kft. nem vásárolhatta meg, így nem adhatta tovább a terméket a Kft.-nek; a szerződésben a termék értékesítésén túl szolgáltatás teljesítését is kikötötték; nem volt alátámasztható a szerződéses vételár valósága és kifizetése. Arra a következtetésre jutott ezekre figyelemmel, hogy az általános forgalmi adó visszaigényléséhez benyújtott számla nem hiteles. Kifejtette, hogy a vevő, mint önálló adóalany az eladónál lefolytatatott vizsgálattól függetlenül vizsgálható és a feltárt hiányokra vele szemben az adójogi konzekvenciák önállóan levonhatók arra is tekintettel, hogy az M. Kft. a kérdéses üggyel kapcsolatban adót nem fizetett.
A jogerős határozat hatályon kívül helyezése iránti felperesi keresetet az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasította és kötelezte a felperest az alperesi perköltség valamint a feljegyzett illeték megfizetésére. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma 32. számú állásfoglalása felidézésével kimondta, hogy a felperes igényérvényesítési (kereshetőségi) jogáról csak perben ítélettel lehetett dönteni. Ennek kapcsán megállapította, hogy a felperes mint a cégjegyzékből törölt cég ügyvezetője és tagja a közigazgatási jogviszonynak nem volt alanya; mert annak a Kft. volt az alanya. Kifejtette, hogy az adóigazgatási eljárásban, majd a peres eljárásban sincs jogi lehetőség az ügyfélváltásra. Az adóigazgatási eljárást és a pert is a cégjogilag megszűnt társaság és a hatóság között kell lefolytatni, ezért a felperes mint magánszemély az adóigazgatási eljárásban ügyfélként, a peres eljárásban felperesként a határozattal kapcsolatosan igényt nem érvényesíthet. Az elsőfokú bíróság e következtetése ellenére az Art. 85. § (1) bekezdése, az Államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 71. § (1) bekezdése és az 55/1991. (IV. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 3. § (6) bekezdése alapján kimondta azt is, hogy az adott ügyben az elnök a felettes államigazgatási szerv, aki jogosult a másodfokú adóhatóság határozatát hivatalból felülvizsgálni, és felügyeleti jogkörében megváltoztatni. A felügyeleti intézkedés során hozott határozatot érdemben is jogszerűnek találta.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelme szerinti ítélet hozatalát kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet az Áe. 3. § (3) bekezdésébe illetve a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 327. § (1) bekezdésébe ütközik. Érvei szerint a határozat törvényes érdekét érinti. A visszaigényelt általános forgalmi adó követelésként a Kft. vagyonához tartozik, amely követelés a Kft. megszűnése után sem enyészik el. A Gazdasági Társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) 230. § (1) bekezdése rendelkezése szerint a megszűnt korlátolt felelősségű társaság a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát a törzsbetétek arányában kell szétosztani, ezért a cég esedékes követelése a felperest megilleti. Álláspontja szerint az ítélet a továbbiakban a Kr. 3. § (6) bekezdésébe ütközött, mert a határozatot az elnök hatáskörét túllépve, a másodfokú hatóság mérlegelési jogkörének elvonásával az ügyfélegyenlőség elvének az Áe. 2. § (5) bekezdését sértő módon hozta. Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Azzal érvelt, hogy csak az ügyben való közvetlen érintettséget igazoló személy minősül ügyfélnek és rendelkezik kereshetőségi joggal. A jog vagy jogos érdek érintettsége közvetett nem lehet. Utalt arra, hogy a felperessel, mint volt tulajdonossal taggal szemben a határozat rendelkezést nem tartalmaz. A jogviszony alanya a Kft., amelynek megszűnése a jogviszony alanyi oldalát nem érinti; a megszűnt gazdasági társaságnak nem jogutódja a volt tulajdonos. Arra is hivatkozott, hogy az Art. szabályai alapján, amellyel kormányrendelet ellentétes nem lehet, volt jogosult az APEH elnöke a felügyeleti intézkedésre. Ennek során jogszerűen változtatta meg, a logikailag ellentmondásos, okszerűtlen és kirívóan téves mérlegelésen alapuló másodfokú határozatot.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 8. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartotta.
A Pp. 270. § (1) bekezdése alapján a fél jogszabálysértésre hivatkozva kérheti a jogerős ítélet felülvizsgálatát. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül. Az alperes a jogerős ítélettel szemben csatlakozó felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet indokolásával kapcsolatban nem terjesztett elő. Ettől függetlenül a Legfelsőbb Bíróságnak elsőként abban kellett állást foglalnia, hogy a felperes jogosult-e keresettel kérni a Kft.-vel szemben hozott alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát; azaz rendelkezik-e a jogerős határozattal szemben igényérvényesítési jogosítvánnyal, "kereshetőségi" joggal. E körben az elsőfokú bíróság helyesen utalt a KK 32. számú állásfoglalásra, mert erről csak a perben és csak ítélettel lehetett határozni.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletben a felperes igényérvényesítési jogával kapcsolatosan kifejtett érveket teljes egészében osztotta. Kétségtelen, hogy a Kft.-vel szemben hozott alperesi határozat csak a Kft.-t kötelezheti illetve jogosíthatja. A Gt. 2. § (2) bekezdése szerint a korlátolt felelősségű társaság mint gazdasági szervezet a tagoktól elkülönült önálló jogi személy. A Gt. VI. fejezetében foglalt szabályok szerint a korlátolt felelősségű társaság tagjait a gazdasági társaságot megillető jogosítványok nem illetik, helyette azokat nem gyakorolhatják; a tagokat a társaság kötelezettségei nem terhelik. A megszűnt gazdasági társaságnak a tagok nem jogutódai, ezért a tagok sem saját nevükben, sem a megszűnt gazdasági társaság nevében nem léphetnek fel. A megszűnt társaság tagjai csak arra a vagyonra tarthatnak igényt a Gt.</a> szabályai szerint [230. § (1) bekezdés], amelyet a társaság valóban és ténylegesen megszerez. Azokat a jogokat, amelyeket a társaság elmulaszt érvényesíteni, helyette a tagok saját személyükben nem érvényesíthetik. Mindezekből következik, hogy a felperes tekintetében hiányzik az Áe. 3. § (4) bekezdésében, illetve a Pp. 327. § (1) bekezdése szerint igényelt közvetlen érintettség, amely a megszűnt gazdasági társaság volt tagjának a társaságot megillető jogok érvényesíthetőségét a felperesi pozícióban megalapozná.
A felperes igényérvényesítési joga hiányában a keresetben megjelölt jogsértések tekintetében az elsőfokú bíróság a továbbiakban szükségtelenül vizsgálódott és jogalap nélkül foglalt állást. A Legfelsőbb Bíróság az igényérvényesítési jog hiányában a felülvizsgálati eljárás során a kereseti és a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogsértések tekintetében állást nem foglalhatott, ugyanakkor az erre vonatkozó felülvizsgálati kérelem hiányában a jogerős ítéletet e vonatkozásban nem érinthette.
A Legfelsőbb Bíróság mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. I. 35.387/2000.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.