adozona.hu
AVI 2002.11.150
AVI 2002.11.150
A nyilvántartás és a tényleges készlet egyezőségének nemcsak az év végi leltározáskor, hanem az év során bármikor meg kell valósulnia (1997. évi CIII. tv. 71. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhatóság a felperes telephelyén jövedéki ellenőrzést tartott, amelynek során megállapították, hogy a felperes számítógépes nyilvántartás szerinti készlete és a tényleges raktárkészlet között - a szúrópróbaszerű ellenőrzéskor - számszaki eltérések, mégpedig hiány és többlet mutatkozik. A megállapítás szerint a tényleges készlet és a nyilvántartott készlet 144 esetben mintegy 40%-os eltérést mutat. A megállapítások alapján a vámhatóság a felperes terhére 200 000 Ft jövedéki bírságot állapít...
AVI 2002.11.150 A nyilvántartás és a tényleges készlet egyezőségének nemcsak az év végi leltározáskor, hanem az év során bármikor meg kell valósulnia (1997. évi CIII. tv. 71. §)
A vámhatóság a felperes telephelyén jövedéki ellenőrzést tartott, amelynek során megállapították, hogy a felperes számítógépes nyilvántartás szerinti készlete és a tényleges raktárkészlet között - a szúrópróbaszerű ellenőrzéskor - számszaki eltérések, mégpedig hiány és többlet mutatkozik. A megállapítás szerint a tényleges készlet és a nyilvántartott készlet 144 esetben mintegy 40%-os eltérést mutat. A megállapítások alapján a vámhatóság a felperes terhére 200 000 Ft jövedéki bírságot állapított meg a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 71. § (2) bekezdése alapján.A fellebbezés folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatának indokolásában kiemelte, hogy a számszerinti és a tényleges készlet eltérhet, azonban az eltérés okának, mértékének bármikor, megfelelően igazoltnak kell lennie. Amennyiben ugyanis az eltérés nem igazolt, úgy a rendelkezésre álló adatok alapján készlettöbblet esetén jogszerűtlen beszerzésre, készlethiánynál pedig nem bizonylatolt értékesítésre lehet következtetni. A felperes okiratokkal, bizonylatokkal, más hitelt érdemlő módon azonban az eltérést nem igazolta.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesnek az alperes határozatának felülvizsgálatára irányuló keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes a Jöt. 71. § (2) bekezdésében írt nyilvántartási kötelezettségét megszegte. Az alperes tételes ellenőrzése során a különbözet vonatkozásában elfogadható indok nem volt megállapítható, konkrét okot az egyes tételek vonatkozásában maga a felperes sem jelölt meg, így alappal lehetett arra következtetni, hogy a felperes a készlet változását eredményező gazdasági műveleteket, eseményeket folyamatosan nem rögzítette.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását és az alperes határozatának elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja az volt, hogy az eltéréseknek több oka is lehetett, amelyeket az évi egy alkalommal, a felperes esetében az utolsó negyedévben elvégzett leltározás alapján lehet tisztázni. A nyilvántartás és a tényleges készlet egyezőségének a leltározáskor kell fennállania. Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A Jöt. 71. § (2) bekezdése értelmében a jövedéki engedélyes kereskedőnek a beszerzéseiről és értékesítéseiről, valamint a napi zárókészleteiről folyamatosan mennyiségi nyilvántartást kell vezetnie, azaz olyan nyilvántartást, amely naprakész és pontos. A számítógépes nyilvántartás kialakítása is ennek megfelelően kell történjen.
Ebből következően - a fellebbezésben foglaltakkal szemben - a nyilvántartás és tényleges készlet egyezőségének nem csak az év végi leltározáskor, hanem az év során bármikor, akár naponta is meg kell valósulnia.
A vámhatóság a jövedéki nyilvántartás és a tényleges készlet összevetésekor jelentős eltérést tapasztalt, ezért tételes készletellenőrzést tartott. A készletellenőrzés bizonyos áruk tekintetében többletet, bizonyos áruk esetében pedig hiányt mutatott ki.
Miután a felperes az eltérésekre magyarázatot adni nem tudott, a naprakész és pontos számítógépes nyilvántartás hiányában az alperes jogszerűen állapított meg a felperes terhére jövedéki bírságot.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legfelsőbb Bíróság Kf. II. 35.383/1999.)