adozona.hu
AVI 2002.11.143
AVI 2002.11.143
Az adózás rendjéről szóló törvény mellékleteit elsősorban ezen törvény rendelkezéseivel összefüggésben kell alkalmazni (1990. évi XCI. tv. 3. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az 1998. augusztus havi általános forgalmi adó bevallásában, amelyet 1998. szeptember 4-én adott postára és amely 1998. szeptember 8-án érkezett meg az adóhatósághoz, 1 635 000 Ft általános forgalmi adót igényelt vissza. A visszaigényelt összeget az adóhatóság 1998. október 16-án a felperesnek kiutalta.
A felperes 1998. október 30-án kérelmet terjesztett elő 23 831 Ft késedelmi kamat kiutalása iránt, mert álláspontja szerint a visszatérítendő adó késedelmesen került kiutalásra, a ...
AVI 2002.11.143 Az adózás rendjéről szóló törvény mellékleteit elsősorban ezen törvény rendelkezéseivel összefüggésben kell alkalmazni (1990. évi XCI. tv. 3. §)
A felperes az 1998. augusztus havi általános forgalmi adó bevallásában, amelyet 1998. szeptember 4-én adott postára és amely 1998. szeptember 8-án érkezett meg az adóhatósághoz, 1 635 000 Ft általános forgalmi adót igényelt vissza. A visszaigényelt összeget az adóhatóság 1998. október 16-án a felperesnek kiutalta.A felperes 1998. október 30-án kérelmet terjesztett elő 23 831 Ft késedelmi kamat kiutalása iránt, mert álláspontja szerint a visszatérítendő adó késedelmesen került kiutalásra, a késedelem kezdő napja 1998. október 4-e volt, az utolsó nap pedig 1998. október 18. A felperes kérelmét az adóhatóság elutasította. A fellebbezés folytán eljárt alperes az 1999. február 17-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes 1998. augusztus havi bevallásának esedékessége 1998. szeptember 20-a, amelyhez képest a visszaigényelt adó 1998. október 19-én a jogszabály által előírt 30 napon belül kiutalásra került. Az adóhatóság késedelembe nem esett, így kamatfizetési kötelezettség sem terhelheti.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes kamatfizetési kötelezettségének megállapítását kérte. Álláspontja szerint az alperes az adózás rendjéről szóló 1990. évi CI. törvény (a továbbiakban: Art.) 24. § (4) bekezdésébe ütköző jogszabálysértő határozatot hozott, mivel a visszaigényelt adót az igénylés benyújtását követő 30 napon belül kellett volna az adóhatóságnak visszautalnia. Az adóhatóság 14 nap késedelembe esett, ezért a kamatösszeget a felperes javára meg kell állapítani.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a visszaigénylés kezdő napja az Art. kógens rendelkezése alapján a tárgyhót követő hó 20. napja.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában az Art. 3. § (3) bekezdésének b) pontja, 2. sz. mellékletének IV. fejezet 7. pontja, a 27. § (4), (5), (6) bekezdésében foglaltak és az Art. 2. sz. melléklete I/2. Határidős 2/a. pontja alapján megállapította, hogy az alperest kamatfizetés nem terhelte. Álláspontja szerint, ha az elszámolandó általános forgalmi adó negatív előjelű, úgy az adózónak visszaigénylési jogosultsága keletkezik, melynek időpontját az Art. 2. sz. melléklete I/2. a) pontja szabályozza. Az Art. 27. § (4) bekezdésében foglalt "ha a törvény másként nem rendelkezik" törvényi kitétel a bíróság megítélése szerint akként értelmezendő, hogy a törvény 2. sz. melléklet I/2. a) pontjában foglaltakat kell a visszaigénylés időpontjára vonatkozóan alkalmazni. A perbeli esetben a felperes visszaigénylési jogosultságának esedékessége 1998. szeptember 20-a és ez a nap tekintendő a 30 napos kiutalási határidő kezdő napjának, ezért az adóhatóság késedelembe csak 1998. október 20. napja után eshetett volna. Mivel a kiutalás a határidőn belül megtörtént, az alperes késedelembe nem esett, következésképp jogszerűen járt el, amikor a felperes késedelmi kamatigényét elutasította.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott felülvizsgálati kérelmet, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése mellett a keresetében foglaltaknak megfelelő döntés meghozatalát kérte. Álláspontja szerint az Art. 27. § (4) bekezdésének első mondata szerint a költségvetési támogatás kiutalásának esedékességéről az Art., illetve annak melléklete rendelkezik. Ugyanakkor a (4) bekezdés harmadik mondata szerint a visszatérítendő adót - ha törvény másként nem rendelkezik - az igény (bevallás) benyújtásától számított 30 napon belül kell kiutalni. Miután az általános forgalmi adó visszaigénylése adó-visszatérítés, az Art. 27. § (4) bekezdése kifejezetten a költségvetési támogatás kiutalásának esedékessége kapcsán utal az Art. mellékletére, így a harmadik mondatban írt "ha törvény másként nem rendelkezik" fogalomba az Art. melléklete nem érthető bele.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 4. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
Az Art. 3. § (3) bekezdésének b) pontja szerint az adó-visszaigénylés és adótérítés tekintetében a költségvetési támogatásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Következésképp az Art. 27. §-a (4) bekezdése első mondatában és a 2. sz. melléklet I/2. a) pontjában írt szabály a perbeli esetben alkalmazható volt. Az Art. 27. § (4) bekezdésének utolsó mondatában foglalt "ha törvény másképp nem rendelkezik" törvényi kitétel a törvény 2. sz. melléklet I/2. a) pontjának alkalmazására utal. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az adózás rendjéről törvény mellékleteit elsősorban ennek a törvénynek a rendelkezéseivel összefüggésben kell értelmezni és alkalmazni. Nem volt tehát jogszabálysértő az alperesnek a késedelmi kamat megfizetése iránti igényt elutasító határozata.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság azt állapította, hogy a jogerős ítélet a jogszabályoknak megfelelt, ezért a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján azt hatályában fenntartotta. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. II. 35.254/1999.)