adozona.hu
AVI 2002.10.137
AVI 2002.10.137
Vámügyben a kiléptetési eljáráshoz fűződő joghatások a befejezett eljáráshoz fűződnek (1995. évi C. tv. 36. §)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Felperes 1996. év végén részlegesen kicsontozott fagyasztott csirkét exportált, a vámhatóság az Egységes Vámárunyilatkozatot (továbbiakban: EV okmány) 1996. december 28-án átvette, és a vámvizsgálat elvégzése után 1997. január 1-jén a vámárukat kiléptette az országból.
1997. január 1-jén hatályba lépett a 38/1996. (XII. 29.) FM-PM-IKIM együttes rendelet (továbbiakban: R.) a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatásról, amelynek 8. § (6) bekezdése azt tartalmazza, hogy "az Egységes Vá...
1997. január 1-jén hatályba lépett a 38/1996. (XII. 29.) FM-PM-IKIM együttes rendelet (továbbiakban: R.) a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatásról, amelynek 8. § (6) bekezdése azt tartalmazza, hogy "az Egységes Vámárunyilatkozat 33. rovat legutolsó (ötödik) mezőjében (KTJ-szám helye) kötelezően fel kell tüntetni a mellékletekben az adott termék vámtarifaszáma előtt szereplő sorszámot". Az 1996. december 29-én, vasárnap megalkotott rendelet a 9. § (1) bekezdése szerint úgy lépett hatályba, hogy rendelkezéseit a hatálybalépést követő kiléptetés esetén kell alkalmazni.
Felperes a kiviteli vámeljárás EV okmányain a 33. rovat ötödik mezőjét nem töltötte ki.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (továbbiakban: APEH) Megyei Igazgatósága Egyéni Vállalkozók és Magánszemélyek II. Ellenőrzési Osztálya (továbbiakban: elsőfokú hatóság) megbízólevél alapján mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás kiutalás előtti ellenőrzését végezte felperesnél 1997. december hónapra vonatkozóan. Az ellenőrzés eredményeként az elsőfokú hatóság 1998. április 16. napján kelt határozatában felperes terhére a bevallásához viszonyítva 9 212 000 Ft adókülönbözetet állapított meg.
A határozat indokolása szerint, mivel a jegyzőkönyv mellékletét képező 5. és 8. sorszámmal felüljegyzett EV okmányokon a 33. rovat utolsó mezőjét felperes nem töltötte ki, és az 1997. évre hatályos R. 8. § (6) bekezdése értelmében a sorszám feltüntetésének elmulasztása esetén az exporttámogatás abban az esetben sem igényelhető, ha az igénybevétel egyéb feltételei egyébként teljesültek, felperes az 1997. január 1-jén kiléptetett áruk exportja után jogsértően igényelte a támogatást.
Felperes fellebbezésében előadta, hogy az indító vámolás időpontjában hatályban lévő jogi szabályozás szerint helyesen töltötte ki az EV okmányokat, önhibáján kívül történt a kiléptetés az év első napján, amikor már nem tudott eleget tenni a R.a> új szabályozásának.
Alperes 1998. július 14-én határozatában az elsőfokú határozatot, annak ténybeli és jogi alapossága okán helybenhagyta.
Felperes keresetében az adóhatározatok hatályon kívül helyezését kérte arra alapítottan, hogy a kamionnal történő kiszállítás 1996. december 28-án megkezdődött; az 1996. december 29-én megalkotott R.a>-et kihirdető Magyar Közlöny nyomdai átfutási ideje, az azt követő a postára adás időtartama miatt a R.a> megismerhetősége csak 1997. január 1-je után történhetett meg, ezért a hatályos jogszabályokon alapuló eljárása megalapozza az exporttámogatását.
Alperes a határozatokban foglaltak fenntartásával a kereset elutasítását indítványozta.
Az elsőfokú bíróság ítéletében az első- és a másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte, és a hatóságot új eljárásra kötelezte, mert álláspontja szerint a R.a>-et azokra a vámeljárásokra kell alkalmazni, amelyeknél a kiléptetés megkezdése is 1997. évben történt. Mivel felperesnél a kiléptetés 1996. évben indult, exportálására a R.a> nem alkalmazható, ezért EV okmány 33. rovat utolsó mezőjét üresen kellett hagyni.
Alperes nyújtott be fellebbezést az ítélettel szemben, kérve annak megváltoztatásával a kereset elutasítását; arra hivatkozott, hogy a kiléptetés többfázisú folyamat, és a jogi tény akkor valósul meg, ha minden feltétel megvalósult. Felperes vonatkozásában ez 1997. január 1-jén kővetkezett be, ezért a R.a> joghatását felperes támogatás igénylése során alkalmazni kellett.
Felperes ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította: az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkezése megfelelő, indokolása azonban nem alapos, az ítéleti rendelkezés helytálló indokolása a következő:
A vámjogról, a vámeljárásról szóló 1995. évi C. törvény 36. §-a szerint a kiviteli ellenőrzés alá vont áruk kiléptetését a határvámhivatal végzi. A kiléptetés a jelentkezési és árubemutatási, továbbá az áru-bejelentési kőtelezettségek teljesítésének a határvámhivatal által történő elfogadásából, kereskedelmi forgalomban az ellenőrző vizsgálatból, és az áru külföldre történő kilépésének megállapításából és igazolásából áll.
A kiléptetés eljárása tehát egy folyamat, amely minden egyes részének teljesülnie kell ahhoz, hogy az megvalósuljon. Joghatások a befejezett eljáráshoz fűződnek, a kiléptetés a perbeli exportálás során 1997. január 1-jén történt. Tévedett tehát az elsőfokú bíróság abban, hogy megkezdett kiléptetési eljáráshoz joghatást fűzött.
A R.a> 1997. január 1-jén lépett hatályba, tehát rendelkezéseit felperes 1997. január 1-jei árukiléptetésű exportjára alapított támogatásigénylésére is alkalmazni kell.
A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 723/B/1998. számú határozatában kimondta a R.a> hatályba léptetéséről szóló 9. § (1) bekezdésének alkotmányellenességét, kiemelve, hogy az sérti a jogállamiságból eredő jogbiztonságot, a kihirdetést követő rövid időn belüli hatálybalépés a jogalanyokat elzárta attól a lehetőségtől, hogy magatartásukat a megváltozott feltételekhez igazítsák.
A Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseiben (Kfv. II. 28.366/1998./3., KFV. V. 28.365/1998./6.) megállapította, hogy az EV okmány a vámkezelés után, az exporttámogatás igénybevételére jogosító kódszámmal kiegészíthető.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a kiviteli vámellenőrzés során, a kiléptetés eljárásában felperes mulasztást nem követett el.
Az a speciális helyzet, hogy a kiléptetés folyamata alatt megváltozott a jogi szabályozás, és a R.a> hatályba lépett anélkül, hogy azt felperes megismerhette volna, és szabályozásának megfelelően cselekedhetett volna, a terhére nem eshet. Ezzel ellenkező helyzet ellentétes lenne az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény azon alapelveivel, hogy az adóhatóság az adózónak a törvények megtartásához szükséges tájékoztatást megadja, az adóbevallás rendjét vele megismerteti, az adózót jogainak érvényesítésére figyelmezteti, illetve, hogy az adóhatóság köteles méltányosan eljárni. De ellentétes lenne az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 2. § (1) bekezdésében megfogalmazott alapelvvel: a közigazgatási szervek eljárásukban következetesen érvényre juttatják a törvényességet, demokratizmust és humanizmust.
Jogsértően fosztotta meg az adóhatóság felperest a perbeli EV okmányok hiányzó adatainak pótlásától. Az új eljárásban időt és módot kell adni felperesnek arra, hogy a R.a> által a támogatás feltételeként szabott 33. rovat utolsó mezőjét kiegészíthesse. (Legfelsőbb Bíróság Kf. II. 29.845/1999.)