adozona.hu
AVI 2002.9.123
AVI 2002.9.123
Nem állapítható meg az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés, ha a felet nem fosztották meg eljárási jogainak gyakorlásától (KK 31. sz. állásfoglalás)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú vámhatóság 1998. február 22. és 24. napjain jövedéki ellenőrzést tartott az egyéni vállalkozó felperes az Sz. Általános Iskola udvarában elhelyezett kiskereskedelmi elárusító helyén. Az ellenőrzés eredményeként az elsőfokú vámhatóság megismételt eljárásban határozataival 50 000, illetve 170 000 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte a felperest, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 68...
AVI 2002.9.123 Nem állapítható meg az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés, ha a felet nem fosztották meg eljárási jogainak gyakorlásától (KK 31. sz. állásfoglalás)
Az elsőfokú vámhatóság 1998. február 22. és 24. napjain jövedéki ellenőrzést tartott az egyéni vállalkozó felperes az Sz. Általános Iskola udvarában elhelyezett kiskereskedelmi elárusító helyén. Az ellenőrzés eredményeként az elsőfokú vámhatóság megismételt eljárásban határozataival 50 000, illetve 170 000 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte a felperest, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 68. §ának (2) bekezdése, 72. §-ának (11) bekezdése, 72. §-ának (9) és (17) bekezdése, valamint 78. §-ának (1) bekezdése alapján. A jövedéki bírság kiszabására azért került sor, mert a felperes jövedéki terméket üzlethelyiségen kívül (büfékocsiban) értékesített és ezt előzetesen nem jelentette be a vámhatósághoz, illetve az ellenőrzés során készletre vett egyes alkoholtermékek származását igazolni nem tudta.A felperes fellebbezései folytán az alperes határozataival helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatokat.
A felperes keresetében az 1957. évi IV. törvény 18. §-ára és a Jöt. 72. §-ának (9) bekezdésére alapítottan kérte az alperes határozatainak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a határozatok kézbesítésével megvalósított eljárási jogszabálysértés a döntés érdemére nem hatott ki, a felperest nem akadályozta jogainak érvényesítésében, a fellebbezések határidőben benyújtásra kerültek. Megállapította továbbá, hogy érdemben is helyesek az alperesi határozatok, a Jöt. 72. §-ának (17) bekezdésében foglalt előírások a jövedéki engedéllyel rendelkező felperesre is vonatkoznak, így nem sértett jogszabályt az alperes, amikor vele szemben a Jöt. 78. §-ának (1) bekezdése alapján jövedéki bírságot szabott ki. Rámutatott az elsőfokú bíróság, hogy a Jöt. a személyes szükséglet fogalmát nem ismeri, ezért nem elfogadható a felperes arra való hivatkozása, hogy az alkoholtermékeket saját és családja szükségletére tárolta.
A felperes az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében kérte annak megváltoztatását kereseti kérelmének megfelelően. Álláspontja szerint a megyei bíróság ítélete mind az eljárási, mind az anyagi jogszabálysértés vonatkozásában törvénysértő. A határozatokat a becsatolt ügyvédi meghatalmazás ellenére az ügyfélnek és nem a jogi képviselőnek kézbesítette az alperes, amely az Áe. 18. § (1) bekezdésének megsértését jelenti; a Jöt. 78. §-ának (1) bekezdése pedig esetében azért nem alkalmazható, mert a jövedéki termékekkel nem kereskedett, hanem azokat kiterjedt rokonságának személyes szükségleteire tartotta magánál. Erre nem alkalmazhatók a Jtv. 2., 3. és 4. §-aiban foglalt rendelkezések.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást és az abból levont jogi következtetése is helytálló, ezért a Legfelsőbb Bíróság lényegében helyes indokai alapján hagyta helyben az ítéletet.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési kérelemben foglaltakkal kapcsolatban az alábbiakra mutat rá:
Mint ahogyan arra az elsőfokú bíróság is utalt ítélete indokolásában, a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának KK 31. számú állásfoglalásának iránymutatása szerint eljárási jogszabálysértés miatt csak akkor van helye hatályon kívül helyezésnek, ha az eljárási jogszabálysértés jelentős, és a döntés érdemére is kihat, s a bírósági eljárásában nem orvosolható. Kétségtelen, hogy a perbeli határozatok kézbesítése nem az Áe. 18. §-ának (5) bekezdésében foglalt előírások szerint történt meg, ez az eljárási jogszabálysértés azonban nem fosztotta meg a felperest eljárási jogainak, fellebbezési jogosultságának gyakorlásától. Nem állapítható meg tehát olyan, az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés, amely a határozatok szabálytalan kézbesítése miatti hatályon kívül helyezését indokolttá tenné.
Alaptalan a felperes fellebbezése az anyagi jogszabálysértés vonatkozásában is; az alperes jogszerűen szabott ki jövedéki bírságot a Jöt. 78. §-ának (1) bekezdése alapján. A felperes a Jöt. 72. §-ának (9) és (17) bekezdésében foglalt rendelkezéseket azzal sértette meg, hogy a jövedéki termék származását hitelt érdemlően nem tudta igazolni, illetve bejelentési kötelezettségének nem tett eleget. Az alkoholtermékeket az elárusítóhelyen tárolta, így az azokkal való kereskedést is megvalósította (az 1998. II. 22-i ellenőrzés alkalmával is eladásra kínálta).
A felperes ugyancsak alaptalanul hivatkozott fellebbezésében a Jtv. személyi, tárgyi hatályra vonatkozó rendelkezéseire is; ezeket a felülvizsgált ügyben nem kellett az alperesnek alkalmaznia.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 254. §-ának (3) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legfelsőbb Bíróság Kf. III. 28.538/1999.)