adozona.hu
AVI 2002.9.122
AVI 2002.9.122
A jövedéki bírság összegének meghatározásakor a törvényben írt számítási módtól eltérni nem lehet (1997. évi CIII. tv. 78. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhivatal ellenőrzést követően 1998. június 6-án kelt határozatával a felperest jövedéki törvénysértés miatt 300 000 Ft, illetve 2 248 767 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezésére az alperes az elsőfokú határozatot határozatával helybenhagyta. A jogerős határozat indokolása szerint a felperes jövedéki engedélyköteles kereskedelmet jövedéki engedély nélkül folytatott, ezzel megsértette 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 68. § (2) bekezdés 1. pontját,...
AVI 2002.9.122 A jövedéki bírság összegének meghatározásakor a törvényben írt számítási módtól eltérni nem lehet (1997. évi CIII. tv. 78. §)
A vámhivatal ellenőrzést követően 1998. június 6-án kelt határozatával a felperest jövedéki törvénysértés miatt 300 000 Ft, illetve 2 248 767 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezésére az alperes az elsőfokú határozatot határozatával helybenhagyta. A jogerős határozat indokolása szerint a felperes jövedéki engedélyköteles kereskedelmet jövedéki engedély nélkül folytatott, ezzel megsértette 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 68. § (2) bekezdés 1. pontját, illetőleg 69. § (1) bekezdését, 69. §-a (4) bekezdés a) pontját.A felperes keresetet nyújtott be az alperesi határozat bírósági felülvizsgálata és hatályon kívül helyezés iránt. Keresetében előadta, hogy értékesítést kizárólag a mozgóboltként működő gépkocsin keresztül végezte, így a terhére rótt jövedéki engedélyhiány nem állapítható meg.
A felperes keresetét az elsőfokú bíróság nem találta alaposnak, ezért azt ítéletével elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az alperesi és elsőfokú közigazgatási határozat törvényes, mivel a felperes jövedéki engedély nélkül végzett jövedéki engedélyköteles kereskedelmi tevékenységet. A felperes tevékenysége nem tartozik a Jöt. 68. § (2) bekezdés 1. pontjában felsorolt jövedéki engedélyhez nem kötött kereskedelmi tevékenységek körébe.
A felperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú bíróság ítélete ellen. Fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a keresetének helyt adó döntést. Előadta, hogy felperesi gazdasági társaság értékesítést kizárólag mozgóboltként végzett, amely kereskedelmi tevékenység esetében a jövedéki engedély a tevékenység folytatásához nem szükséges. Tévedett a megyei bíróság, amikor azt állapította meg, hogy e tevékenység jövedéki engedélyes tevékenységnek minősül. Kizárólag végső fogyasztók részére értékesítettek, a Jöt. 68. § (2) bekezdésének 2. pontja alapján. A 2 248 767 Ft jövedéki bírságot a fellebbező túlzottnak találja, mivel az alkalmazott jogkövetkezményeknek mindenkor arányban kell állniuk a jogsértés súlyával. Jogsértés jelen esetben a vételi és eladott mennyiség közötti adminisztrációs hiba, amely nem vonhat maga után ilyen mértékű bírságot.
Az alperes a fellebbezésre előterjesztett ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A Jövedéki törvény 72. § (1) bekezdés b) pontja szerint a jövedéki termékek szabad forgalomban végzett nem jövedéki engedélyes kereskedelme kizárólag az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott, az üzlet helye szerinti illetékes település jegyzője által kiadott működési engedély birtokában lehetséges, ha a nem jövedéki engedélyes kereskedő a tevékenységet mozgóbolton keresztül történő értékesítés esetén folytatja. A nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységnek minősül a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék beszerzése, készletezése és a lakosság, intézmények s nem lakossági felhasználók részére történő értékesítése, ide nem értve a 41. § (3) bekezdésében említett fűtőolaj értékesítését. A Jöt. rendelkezéseiből kétséget kizáróan megállapítható, hogy fűtőolajjal kereskedni csak a törvényben meghatározott engedéllyel lehet. A bírság összegével kapcsolatban az alperes kifejtette, hogy mérlegelést a jogalkalmazó számára a jogszabály nem biztosít, a bírság mértékét a jogszabály meghatározza. A jogszabályokban meghatározott összeg került a felperes kötelezettségeként megállapításra.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást és mindenben megfelelő jogi következtetést vont le.
A Legfelsőbb Bíróság mindenben osztja az elsőfokú bíróság okfejtését a felperes engedély nélküli tevékenységével kapcsolatban, a felperes a Jöt. rendelkezéseit tévesen értelmezte. A Jöt. 68. § (2) bekezdés 1. pontja szerint nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységnek minősül a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék beszerzése, készletezése és lakosság, intézmények és nem lakossági felhasználók részére történő értékesítése. A jogszabály hangsúllyal kiemeli, hogy ide nem tartozik a 41. § (3) bekezdésében említett fűtőolaj értékesítése. A nem vitatott tényállásból megállapítható, hogy a felperes fűtőolajat értékesített, ezért a 68. § (2) bekezdés l) pontjában meghatározott nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység fogalom tevékenységére nem alkalmazható. E körben a 72. § (1) bekezdése szerint a jövedéki termékek szabadforgalomban végzett nem jövedéki engedélyes kereskedelme - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - kizárólag az üzletek működéséről és a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott, az üzlethelye szerint illetékes település jegyzője által kiadott működési engedély birtokában lehetséges.
A jövedéki bírság összegszerűségével kapcsolatban a Jöt. 78. § (2) bekezdése megállapítja, hogy a jövedéki terméket jövedéki engedély nélkül árusító kereskedő jövedéki bírságát a jövedéki engedélyhez a törvény által előírt biztosíték és az engedély nélküli kereskedéssel töltött napok szorzata határozza meg. A törvény az így kiszámított összeg kivetését írja elő a hatóság számára, amelytől eltérni nem lehet.
Fent kifejtettek szerint a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét helybenhagyta. (Legfelsőbb Bíróság Kf. III. 29.038/1999.)