adozona.hu
AVI 2002.9.112
AVI 2002.9.112
Az adó áthárítására és visszaigénylésére csak akkor van lehetőség, ha az adózó tevékenysége az Áfatörvény tárgyi hatálya alá tartozik (1992. évi LXXIV. tv. 3. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1996. évben részt vett az O. Rt. által telek és épületingatlan értékesítésére kiírt pályázatán. A részletes pályázati kiírás 2.5. pontja tartalmazza, hogy "a vételi szándék bizonyítására, az ajánlat benyújtási határidejéig a megpályázott ingatlan kiírt limitára 5%ának megfelelő, áfával növelt összegű bánatpénzt kell az O. Rt. pénztárába, letétbe helyezni. Az erről szóló igazolást a fedezeti okmányokhoz csatolni kell. A bánatpénz után a kiíró kamatot nem fizet. Nem jár vissza a bán...
AVI 2002.9.112 Az adó áthárítására és visszaigénylésére csak akkor van lehetőség, ha az adózó tevékenysége az Áfatörvény tárgyi hatálya alá tartozik (1992. évi LXXIV. tv. 3. §)
A felperes 1996. évben részt vett az O. Rt. által telek és épületingatlan értékesítésére kiírt pályázatán. A részletes pályázati kiírás 2.5. pontja tartalmazza, hogy "a vételi szándék bizonyítására, az ajánlat benyújtási határidejéig a megpályázott ingatlan kiírt limitára 5%ának megfelelő, áfával növelt összegű bánatpénzt kell az O. Rt. pénztárába, letétbe helyezni. Az erről szóló igazolást a fedezeti okmányokhoz csatolni kell. A bánatpénz után a kiíró kamatot nem fizet. Nem jár vissza a bánatpénz, ha a pályázó a pályázatot megnyeri, és a vételárba beszámításra kerül; ha a pályázó az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonja; ha a szerződés megkötése neki felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg. A többi pályázó részére az elbírálást követő 8 banki napon belül a bánatpénzt vissza kell fizetni, illetve utalni."A felperes a részvétel e feltételét teljesítve 1996. május 8-án letéti szerződés keretében 12 000 000 Ft-ot + 3 000 000 Ft általános forgalmi adó összeget helyezett ügyvédi letétbe bánatpénzként, mely összeg átvételéről az ügyvédi iroda nyugtát állított ki. Felperes három pályázati értékesítésen vett részt, mindhárom esetben sikertelen volt a pályázata, ezért az ügyvédi iroda visszautalta a letett összeget. Felperes az 1996. évi II. negyedéves bevallásában a letéti szerződés és az átvételi nyugta alapján levonásba helyezett 3 000 000 Ft általános forgalmi adót (továbbiakban: áfa).
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (továbbiakban: APEH) Megyei Igazgatósága Kiutalás Előtti Adók és Támogatások Ellenőrzési Főosztály VI. Ellenőrzési Osztálya (továbbiakban: elsőfokú hatóság) megbízólevél alapján áfaellenőrzést végzett felperesnél 1996. év április, május, június hónapokra. Az ellenőrzés eredményeként az elsőfokú hatóság 1996. december 11-én kelt határozatában felperes terhére 3 063 000 Ft adókülönbözetet - melyből 257 000 Ft adóhiány - állapított meg, kötelezte felperest az adóhiány, és 1 531 000 Ft adóbírság megfizetésére.
Az elsőfokú határozat indokolásának 1. pontja szerint az ügyvédnél elhelyezett összeg csupán letét volt, amennyiben a pályázati vétel nem jön létre, a bánatpénznek nevezett összeget adózó teljes egészében visszakapja. A pályázatot kiíró részéről áfa-fizetési kötelezettség, felperes részéről pedig áfa-visszaigénylési jogosultság nem keletkezett, mivel hiányzott az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa. tv.) 35. § (1) bekezdésében előírt, az adó-visszaigénylés alapjaként szolgáló számla. Az elsőfokú hatóság ezért a visszaigényelt 3 000 000 Ft-ot adókülönbözetként írta felperes terhére.
Az elsőfokú határozattal szemben benyújtott fellebbezésében a felperes előadta, hogy az ügyvédi iroda nyugtája számlát helyettesítő okmány, amely hitelesen igazolja az adóáthárítást, és annak összegét. A bánatpénzt fizetési céllal adta, mely az ellenértékbe is beszámít, későbbi időpontban történő esetleges visszafizetése nem kritériuma a beszámíthatóságnak.
A fellebbezés folytán alperes 1997. május 29-én határozatot hozott, melyben az elsőfokú határozatot megváltoztatva felperes terhére adóhiány nélkül 3 056 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, és 1 528 000 Ft adóbírságot szabott ki, az elsőfokú határozatot egyebekben - így annak 1. pontját is - helybenhagyta. Alperes határozata indokolásában kifejtette, hogy az az áfa adóalany, amely a vele szerződő másik fél elállási jogát ellenérték, vagyis bánatpénz fizetése fejében elismeri, az áfa tv. 8. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatásnyújtásra vállal kötelezettséget. Tényleges szolgáltatásnyújtás azonban csak a szerződéstől elállással valósul meg. Tekintettel arra, hogy sem szerződés, sem szerződéstől elállás nem történt, így a bánatpénz letétbe helyezése nem keletkeztetett áfa vonzatot. Az ügyvédi iroda nyugtája továbbá nem felel meg a számlát helyettesítő okmány Áfa. tv.-beli követelményeinek.
A felperes keresetében az adóhatározatok hatályon kívül helyezését kérte, álláspontja szerint jogszabályellenes a hatóság rendelkezése a bánatpénz vonatkozásában, ugyanis az áfa levonási jog a számlát helyettesítő okmány (a letéti szerződés és a nyugta együttese) alapján a vételárba beszámítható pénzösszeg kifizetésével egyidejűleg keletkezik, ezért az ügyvédi letétbe kifizetett bánatpénz áfája levonható.
Alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte a határozatában foglalt indokolásra hivatkozással.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a felülvizsgálni kért adóhatározatokat hatályon kívül helyezte, a hatóságot új eljárásra kötelezte, megállapítva az indokolásban azt, hogy jogalapjában és összegszerűségében megalapozott a hatóság álláspontja a bánatpénzre vonatkozó rendelkezéseiben, ezért e körben az új eljárásban bizonyítást folytatnia a hatóságnak nem kell. Az elsőfokú bíróság osztotta alperes álláspontját abban, hogy a felperes bánatpénz fizetése sem áfa fizetési, sem visszaigénylési jogosultságot nem keletkeztetett, mivel nem vált ellenértékbe beszámítható pénzösszeggé. A felperes teljesítésének előlegkénti minősítését kizárja az a tény, hogy részéről a pályázat kiírójának pénztárába, számlájára befizetés nem történt, az ügyvédi iroda pedig a pályázatban nem volt kötelezett fél. Mindezek miatt nincs jogi jelentősége annak, hogy a szerződés és a nyugta együttese a számlát helyettesítő okmány az Áfa. tv.-ben előírt követelményeknek megfelel-e.
A felperes fellebbezést terjesztett elő az ítélet bánatpénzzel kapcsolatos indokolása ellen, kérve annak, és az adóhatározatoknak a megváltoztatásával az áfa-visszaigénylési jogosultsága elismerését. Álláspontja szerint azért jogszabálysértő az ítéleti indokolás, mert az Áfa. tv. előlegfizetésre vonatkozó 17. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban a bánatpénz átvétele áfa fizetési kötelezettséggel jár, amennyiben a konkrét szerződés mégsem jön létre, azt egy újabb gazdasági eseménynek kell tekinteni.
Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A Ptk 320. § (1) bekezdése szerint: aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja. A (2) bekezdés értelmében az elállás jogát a felek bánatpénz fizetése ellenében is kiköthetik. Ez a szerződés teljesítésével ellentétesen hat, hiszen az elállás a szerződést felbontja, azaz a szerződést megkötésére visszamenő hatállyal megszünteti. Az elállás tehát a szerződés egyoldalú felbontása lehetőségének biztosítása azzal, hogy ebben az esetben a jogosult hozzájut - a teljesítés helyett - a meghatározott összegű bánatpénzhez. Felperes és a pályázatot kiíró cég nem kötött egymással szerződést.
Az Áfa. tv. I. fejezete szabályozza a törvény területi, személyi és tárgyi hatályát. Az Áfa. tv. tárgyi hatálya az adóztatható tényállásokat rögzíti, mely szerint (3. §) általános forgalmi adót kell fizetni az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, valamint a termékimport után. A termékértékesítésről a tv. 6. és 7. §-ai, a szolgáltatásnyújtásról a 8. és 9. §-ok rendelkeznek. Termékértékesítés a birtokba vehető dolog ellenérték fejében történő átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja. A szolgáltatásnyújtás minden olyan ellenérték fejében végzett tevékenység, amely a törvény szerint nem minősül termékértékesítésnek. A felperes, és a pályázat kiírója az Áfa. tv. szerint sem termékértékesítést, sem szolgáltatásnyújtást nem végzett azzal a cselekménysorral, hogy a felperes bánatpénzt helyezett letétbe a pályázati kiírás egyik feltételeként, és a letett összeget visszakapta, mert nem nyerte el a pályázatot.
Pénz letétbe helyezése, mely egyben pályázati feltétel teljesítése is, az Áfa. tv. szerint nem minősül sem termékértékesítésnek, sem szolgáltatásnyújtásnak. Az általános forgalmi adó úgynevezett hozzáadott-érték típusú adó, termékértékesítés és szolgáltatás nyújtás hiányában nincs olyan érték, amihez hozzá lehetne kapcsolni a forgalmi adót. Az Áfa. tv. három hatálya alá egyidejűleg kell tartoznia egy ügyletnek ahhoz, hogy adóztatható legyen. Felperes perbeli tevékenysége nem tartozik az Áfa. tv. tárgyi hatálya alá, ezért nem adóztatható. A törvényi hatály hiányában pedig kizárt az adóáthárítás és az adó-visszaigénylés is. Helytállóan mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy felperes bánatpénz fizetése adófizetési kötelezettséget, és adólevonási jogosultságot nem keletkeztetett, ezért értékelni sem kell adójogilag a letéthez fűződő okiratokat.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete érdemben helyes, ezért azt a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legfelsőbb Bíróság Kf. III. 35.525/1999.)