adozona.hu
AVI 2002.6.76
AVI 2002.6.76
Az egyszerűsített kísérő okmány bizonyítja, hogy a termék után az adót megfizették (1997. évi CIII. tv. 24. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhivatal jövedéki ellenőrzést tartott a felperes nagykereskedelmi egységében, melynek során megállapításra került, hogy a telephelyen 564 kanna 1,5 literes szeszesital található, melynek származását a felperes az Sz. és Társa Bt. által kiállított 4 db számlával kívánta igazolni. A számlák mellett egyszerűsített kísérő okmányt bemutatni nem tudott. Az alperes, miután megállapította, hogy a felperes jövedéki törvénysértést követett el azáltal, hogy az adóraktárból beszerzett jövedéki termék...
AVI 2002.6.76 Az egyszerűsített kísérő okmány bizonyítja, hogy a termék után az adót megfizették (1997. évi CIII. tv. 24. §)
A vámhivatal jövedéki ellenőrzést tartott a felperes nagykereskedelmi egységében, melynek során megállapításra került, hogy a telephelyen 564 kanna 1,5 literes szeszesital található, melynek származását a felperes az Sz. és Társa Bt. által kiállított 4 db számlával kívánta igazolni. A számlák mellett egyszerűsített kísérő okmányt bemutatni nem tudott. Az alperes, miután megállapította, hogy a felperes jövedéki törvénysértést követett el azáltal, hogy az adóraktárból beszerzett jövedéki termékek eredetét egyszerűsített kísérő okmánnyal nem tudta igazolni, a felperes terhére 13 974 320 Ft jövedéki bírságot 1 397 432 Ft adóbírságot, és 1 397 432 Ft jövedéki adót állapított meg.Az alperesi határozat ellen a felperes keresetet terjesztett elő, melyben annak megváltoztatását kérte. Álláspontja szerint jövedéki törvénysértést nem követett el, mivel a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 56. § (2) bekezdésének b) pontja alapján a jövedéki termék eredetét számlával is lehet igazolni, mely számlával a felperes rendelkezett. A Jöt. 24. §-ára való hivatkozással a felperes kifejtette, hogy az az adóraktár bizonylatolási rendjét írja elő, így az rá nem vonatkoztatható. Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte.
Az elsőfokú bíróság a 5. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Jogi álláspontja az volt, hogy a Jöt. jogszabályi rendelkezéseinek összevetéséből megállapítható volt, hogy a jövedéki termékek eredetét a felperesnek egyszerűsített kísérő okmánnyal kellett volna igazolnia, és a származás igazolására a felperes által bemutatott számla nem elegendő. A Jöt. 24. §-ának (1) bekezdés b) pontjából eredően az adóraktár bizonylatolási kötelezettsége nem csak az adóraktár bizonylatolási kötelezettsége körében bír jogi jelentőséggel, hanem az adóraktárból szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék eredetének igazolása körében is. Az adóraktárból szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék eredete csak egyszerűsített kísérő okmánnyal igazolható.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését kérte. Indokolásul előadta: tévedett az elsőfokú bíróság annak megítélésében, hogy a jövedéki termék eredetének igazolására csak az egyszerűsített kísérő okmány alkalmas. Fenntartotta azt a keresetben kifejtett korábbi álláspontját, hogy a származás igazolásának a számla bemutatásával teljes mértékben eleget tett.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban történő fenntartását és a felperes felülvizsgálati költségben való marasztalását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 5. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítélet ellen jogszabálysértésre hivatkozva lehet felülvizsgálati kérelmet benyújtani. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdésében foglalt korlátozás okából kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Az anyagi és eljárási szabályok megsértése egyaránt alapot adhat a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére. Ha azonban olyan eljárási szabálysértés nem történt, ami az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt, a megtámadott határozatot hatályában fenn kell tartani. A felülvizsgálati eljárásban bizonyítékok újra felülmérlegelésének helye nincs. Nem állapítható meg jogszabálysértés, ha felülvizsgálati kérelem bizonyítékok szabad mérlegelését támadja kivéve, ha a bíróság ítéletének tényállása iratellenesen került megállapításra, vagy jogszerűtlen logikai ellentmondást tartalmaz.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a tényállást helyesen állapította meg, és az abból levont jogi következtetése is helytálló volt. Megalapozottan foglalt állást az elsőfokú bíróság a tekintetben hogy felperesnek, mint nagykereskedőnek az általa adóraktárból beszerzett jövedéki termék származásának igazolásához szükséges az egyszerűsített kísérő okmány.
A Jöt. 70. § (1) bekezdése szerint jövedéki engedélyes kereskedők jövedéki terméket csak adóraktárból, jövedéki engedélyes kereskedőtől, vagy jövedéki engedéllyel rendelkező importálótól szerezhet be, ilyen terméket tarthat készleten, illetve értékesíthet tovább. A perbeli ügyben a felperes sem vitatta, hogy a szeszesitalokat adóraktárból szerezte be. A származás igazolása tekintetében ezért meg kell különböztetnünk azon esetet, amikor nagykereskedőtől történik a termék beszerzése, és azon esetet, amikor adóraktárból szerzi be a kereskedő a terméket. Az adóraktárból történő beszerzés esetén a származás igazolására a számla nem elégséges, szükséges az egyszerűsített kísérő okmány megléte is. Ezt az indokolja, hogy amíg a jövedéki termék adóraktárban van, addig adózatlannak minősül, adózottá a termék akkor válik, ha onnan kiszállítják, azaz szabadforgalomba bocsátják. Ez pedig a Jöt. 24. § (1) bekezdés b) pontja alapján az egyszerűsített kísérő okmánnyal valósul meg. Így az egyszerűsített kísérő okmány egyidejűleg bizonyítja azt, hogy a kitárolt termék után az adót megfizették, azaz az adóraktárban előállított termék szabadforgalomba került. Egyszerűsített kísérőokmány hiányában a vevő, jelen esetben a felperes, nem tudta bizonyítani, hogy az adóraktárból vásárolt adóterméket adózottan vásárolta, vagyis az adóraktárból legálisan kiszállított adózott jövedéki terméket szerzett be. A Jöt. 71. §-ának (1) bekezdésének rendelkezéséből következően a felperes kötelezettsége, az általa beszerzett termék eredetének hitelt érdemlően történő igazolása. Ha felperes, ezen kötelezettségének eleget tenni nem tud, jövedéki bírsággal sújtható a Jöt. 76. § (1) és (2) bekezdései szerint.
Utal arra a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében - megismételve a keresetben foglaltakat - semmilyen új körülményekre, és olyan jogszabálysértésre nem hivatkozott, melyben a jogerős ítélet állást ne foglalt volna. A Legfelsőbb Bíróság ezért olyan jogszabálysértést nem észlelt, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését indokolta volna.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. I. 35.001/2000.)