adozona.hu
AVI 2002.5.68
AVI 2002.5.68
A jövedéki bírság kiszabásának nem előfeltétele az adóhiány és az adóbírság egyidejű megállapítása és előírása (1997. évi CIII. tv. 76. §)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhivatal a felperesnél 1998. október 30-án jövedéki ellenőrzést tartott, ennek során lefoglalásra került 76 üveg bontatlan zárjegy nélküli külföldi feliratozással ellátott szeszesital. Az elsőfokú hatóság az ellenőrzés realizálásaként hozott határozatában a felperest jövedéki törvénysértés miatt jövedéki adó, jövedéki adóbírság, 175 595 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte. Elrendelte egyben a lefoglalt jövedéki termékek elkobzását és megsemmisítését is. Az alperes határozatában az ...
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Azzal érvelt, hogy a tőle lefoglalt italokat 26 év alatt gyűjtötte össze, azokhoz a Jöt. hatályba lépését megelőzően jogszerűen jutott hozzá. Ennél fogva ezek birtokolása sem ütközhet jogszabályba, illetve nem szankcionálható jogszerűen azok zárjegynélkülisége, illetve a származásigazolás elmaradása sem.
Az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte.
A megyei bíróság jogerős ítéletében azt állapította meg, hogy a perben felülvizsgálni kért határozatok az adóhiány és adóbírság tekintetében jogszabálysértőek, ezért azokat e körben hatályon kívül helyezte. E körben döntését a Jöt. 84. § (1) bekezdésére alapította. Ezt meghaladóan, azaz a jövedéki bírság tekintetében a felperes keresetét elutasította. Az volt a jogi álláspontja, hogy a Jöt. 42. § (1) bekezdése értelmében a felperesnél lefoglalt szeszesitalok a Jöt. hatálya alá tartozó alkoholterméknek minősülnek. Ezen termékek származásának igazolására vonatkozóan a Jöt. 76. § (2) bekezdésének b) pontja a birtokosra nézve ír elő igazolási kötelezettséget. A bizonyítási lehetőségeket is korlátozza, csak a törvényben előírt módon teszi azt lehetővé. Ilyen okiratokat pedig a felperes bemutatni nem tudott. Ennél fogva, valamint a zárjegy hiányára is figyelemmel az alperes a jövedéki bírságot jogszerűen szabta ki, és törvényesen rendelte el az elkobzást és a megsemmisítést is.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését és kereseti kérelmének teljeskörűen helyt adó döntés meghozatalát. Azzal érvelt, hogy a jogerős ítélet a Jöt. 8. §-ába, 74-76. §-ába, 84. § (1) bekezdésébe ütközik. A bíróság tévesen értelmezte a Jöt. hatályba léptető rendelkezéseit, a jövedéki bírság kiszabásának feltétele az adókötelezettség fennállta, az pedig a felperes az elsőfokú ítéletből megállapíthatóan sem terheli. Vitatta a bizonyítási kötelezettséggel kapcsolatos jogi álláspontot is.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 3. sorszámú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot a Pp. 275. § (2) bekezdésében meghatározott keretek között vizsgálta felül.
A Legfelsőbb Bíróság teljes körűen osztja a megyei bíróság jogerős ítéletében kifejtett jogi álláspontot, mivel az megfelel a perbeli jogvita eldöntésére irányadó releváns jogszabályi rendelkezéseknek.
A Jöt. 84. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt eltéréssel - 1998. január 1-jén lép hatályba. Az adókötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit először azokra az esetekre kell alkalmazni, amelyekben az adókötelezettség 1997. december 31-ét követően keletkezik. A jövedéki termékek 1998. január 1. előtti belföldi értékesítése és importja esetén a fogyasztási adóról és fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. E rendelkezéseket kell alkalmazni továbbá az 1998. január 1-je előtt keletkezett adó-visszaigénylési jogosultság esetén is. A 84. § (7) bekezdés a/1. pontja pedig azt rögzíti, hogy a Jöt. hatályba lépésével egyidejűleg az 1993. évi LVIII. törvény (továbbiakban: Jszt.) hatályát veszti, azonban a folyamatban lévő, Jszt. szerinti jövedéki ügyek elbírálására rendelkezéseit alkalmazni kell, feltéve, ha e törvény ugyanazon ügyre vonatkozó rendelkezése nem eredményez az ügyfélre nézve kedvezőbb elbírálást. A perbeli ügyben a jövedéki ellenőrzés a Jöt. hatályba lépése után volt. A Jöt. 73. §-ának (1) bekezdése pedig feljogosítja a vámhatóságot a jövedéki szabályok megtartásának ellenőrzésére. Az ismertetett hatályba léptető rendelkezésekre, valamint a jövedéki ellenőrzés időpontjára jövedéki termékek birtoklásának tényére, amely a Jöt. hatályba lépése utáni időpont, illetve időtartam, a vámhatóság a zárjegy nélküli jövedéki törvény hatálya alá tartozó alkoholtermékek birtokosát jogszerűen szólította fel igazolásra. A jövedéki bírság kiszabásának a felperes érvelésével ellentétben a Jöt. 76. § (1) és (2) bekezdése szerinti szabályozásból következően nem feltétele az adóhiány és az adóbírság egyidejű megállapítása és előírása. Az alperes a perben felülvizsgálni kért határozatát a Jöt. 76. § (2) bekezdésének b) és c) pontjára alapította. E törvényi szabályozás pedig azt mondja ki, hogy a Jöt. 76. § (1) bekezdése alá tartozónak, azaz jövedéki bírság kötelesnek kell tekinteni a Jöt. 76. § (2) bekezdés b) és c) pontjában rögzítetteket is. A Jöt. 76. § (2) bekezdésének b) és c) pontja a törvényi szabályozásból következően az objektív felelősség talaján áll. Nem teszi tehát lehetővé a szándékosság, vétkesség, gondatlanság jó, avagy rosszhiszeműség vizsgálatát. A Jöt. 76. § (2) bekezdésének b) pontja a bizonyítási kötelezettséget is az ügyfélre rója. Kötött bizonyítást ír elő, e törvényhely ugyanis konkrétan nevesíti mindazon okiratokat, amelyeket a származás igazolására el lehet fogadnia. Ilyeneket pedig a felperes nem csatolt. Közigazgatási perekben a bíróság eljárása során méltányosságot nem gyakorolhat. Kizárólag a határozatok jogszerűsége, avagy jogszerűtlensége tárgyában határozhat [1957. évi IV. törvény 72. § (1) bekezdése, Pp. 339. § (1) és (2) bekezdése].
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, ezért a megtámadott határozatot a Pp. 275/A. § (I) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 29.652/1999.)