adozona.hu
AVI 2002.5.67
AVI 2002.5.67
A birtokban tartott jövedéki termékről a birtokosnak kell rendelkeznie olyan okmánnyal, amely bizonyítja, hogy a jövedéki termék nem minősül adózás alól elvont terméknek (1997. évi CIII. tv. 24. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a vámhivatal járőrei 1998. június 8-án jövedéki ellenőrzést tartottak. A felperes által üzemeltetett vendéglátóipari egységben, mely során az üzlet raktárhelységéből összesen 25,8 liter bontott és bontatlan zárjeggyel ellátott és anélküli szeszes ital került elő, melynek származását a felperes képviselő a helyszínen számlával igazolni nem tudta. Az italokat 1-22. sorszám alatt lefoglalták. A felperes később bemutatta a I. Rt. 2 db, a P...
AVI 2002.5.67 A birtokban tartott jövedéki termékről a birtokosnak kell rendelkeznie olyan okmánnyal, amely bizonyítja, hogy a jövedéki termék nem minősül adózás alól elvont terméknek (1997. évi CIII. tv. 24. §)
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a vámhivatal járőrei 1998. június 8-án jövedéki ellenőrzést tartottak. A felperes által üzemeltetett vendéglátóipari egységben, mely során az üzlet raktárhelységéből összesen 25,8 liter bontott és bontatlan zárjeggyel ellátott és anélküli szeszes ital került elő, melynek származását a felperes képviselő a helyszínen számlával igazolni nem tudta. Az italokat 1-22. sorszám alatt lefoglalták. A felperes később bemutatta a I. Rt. 2 db, a P. Ital Bt. 1 db és az Sz. és Társa Bt. által kiállított 3 db számlát. A felperes nyilatkozata szerint a Sz. és Társa Bt.-től oly módon vásárolta a szeszes italokat, hogy a terítő megjelent az üzletben és kedvező áron kínálta azokat. A megvásárolt italokról számlát adott, 4 db üvegről pedig a zárjegyek leestek.Megismételt eljárásban az elsőfokú vámhivatal megállapította, hogy a felperes jövedéki törvénysértést követett el, ezért 200 000 Ft jövedéki bírság, 6502 Ft jövedéki adó és 6502 Ft adóbírság megfizetésére kötelezte a felperest. A jövedéki termékek egy részét visszaadta, egy részének elkobzását és megsemmisítését rendelte el.
Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolásában kifejtette, hogy az Sz. és Társa Bt. terítőjárat működtetésére jövedéki engedély hiányában nem volt jogosult. Az Sz. és Társa Bt. alkohol termék előállítására feljogosító engedéllyel rendelkezett, szabad forgalomba az eredeti igazolására alkalmas bizonylat - egyszerűsített kísérő okmány - kiállításával értékesíthetett. A felperes az Sz. és Társa Bt.-től vásárolt italok adózott voltát igazolni nem tudta erre alkalmas egyszerűsített kísérő okmánnyal.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy felperes nem volt köteles egyszerűsített kísérő okmány átvételére. A vámhatóság nem tett eleget annak a bizonyításának, hogy adóraktáron kívül jogellenesen előállított termékről van szó. A jogszabály csak az adóraktáron kívüli jogellenesen előállított termék birtokolását szankcionálja. A felperes jövedéki termék előállításában nem vett részt, így fizetési terhet vele szemben megállapítani nem lehet.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy nincs jelentősége annak, hogy milyen okból nincs zárjegy az üvegen, illetve, hogy az adóraktárból történő értékesítést egyszerűsített kísérő okmánnyal kellett volna bizonyítani.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (Jöt.) 76. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a természetes személy - a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó kivételével - amennyiben olyan jövedéki terméket birtokol, szállít, értékesít, használ fel, amelyet nem adóraktárban állítottak elő, vagy amelyet - import jövedéki termék esetén - nem vámkezeltek - a jövedéki termék mennyisége után jövedéki bírságot fizet.
A Jöt. 76. § (2) bekezdés b) pontja szerint az (1) bekezdés alá tartozónak kell tekinteni azt a terméket, amelyre a birtokosa, szállítója, értékesítője, felhasználója számlával, számlát helyettesítő okmánnyal, termékkísérő okmánnyal, egyszerűsített kísérő okmánnyal, vagy vámokmánnyal nem tudja bizonyítani az ellenkezőjét.
A Jöt. 50. § (1) bekezdés a) pontja szerint alkohol termék szabad forgalomba bocsátása zárjeggyel történhet. A 76. § (2) bekezdés c) pontja alapján zárjeggyel el nem látott alkohol terméket adózás elől elvont terméknek kell tekinteni. Az elsőfokú bíróság maradéktalanul osztotta azt az alperesi álláspontot, hogy annak nincs jogi jelentősége, hogy az ellenőrzött üvegekről milyen okból hiányzott a zárjegy.
A birtokban tartott jövedéki termékről a birtokosnak kell rendelkeznie olyan okmánnyal, amely bizonyítja, hogy a jövedéki termék nem minősül adózás elől elvont terméknek. E bizonyítási kötelezettségének a felperes nem tett eleget. A Jöt. 24. § (1) bekezdés b) pontja szerint ugyanis az adóraktárból a jövedéki termék szabad forgalomba az eredet igazolására alkalmas bizonylat (a továbbiakban egyszerűsített kísérő okmány) egyidejű kiállításával és a szállítást végző részére történő átadásával bocsátható. Az egyszerűsített kísérő okmány az adófizetési kötelezettség megállapításához szükséges adatokat a feladó, a vevő (címzett), a fuvarozó azonosításához szükséges adatokat tartalmazza.
Az eladó (Sz. és Társa Bt.) részéről egyszerűsített kísérő okmányt kellett volna kiállítani, ilyet azonban a felperes felmutatni nem tudott, így a birtokában lévő szeszes italok eredetét megfelelően bizonyítani nem tudta.
Az elsőfokú bíróság megjegyezte azt is, hogy a Jöt. 15. § (2) bekezdés a) pontja nem írja elő a vámhatóságnak azt a kötelezettséget, hogy neki kell bizonyítania, hogy adóraktáron kívül jogellenesen előállított termékről van szó.
A Jöt. 17. § (3) bekezdése alapján pedig adófizetésre kötelezett személy az is, aki az adózatlan jövedéki terméket e törvény rendelkezéseitől eltérő módon jogellenesen megszerzi, birtokolja, vagy forgalomba hozza.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, kérve annak megváltoztatását és az alperesi határozat hatályon kívül helyezését. Fenntartotta álláspontját, hogy az Sz. és Társa Bt. által kiállított számla is elegendő volt, nem volt szükség egyszerűsített kísérő okmány kiállítására. Álláspontja szerint amennyiben számlával igazolni lehet a termék származását, úgy nem kerül sor a zárjegy vizsgálatára. Az "el nem látott" kifejezés azt feltételezi, hogy a terméken nincs és nem is volt zárjegy, tehát zárjeggyel nem látták el. Tehát nem arról van szó, hogy a megtekintés pillanatában nincs a terméken zárjegy.
Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta, utalva arra, hogy a szabad forgalomra kerüléshez egyszerűsített kísérő okmány kiállítására lett volna szükség.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és az így megállapított tényállásból jogszerű következtetéseket vont le, ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 254. § (3) bekezdésére figyelemmel helyes indokai alapján hagyta helyben.
A felperes fellebbezésével kapcsolatban kifejti, hogy a Jöt. 24. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése alapján adóraktárból jövedéki termék szabad forgalomba csak egyszerűsített kísérő okmányt egyidejű kiállításával és átadásával történhet. Az így kiállított és átadott egyszerűsített kísérő okmány igazolja a termék adózott voltát. Ennek hiányában ilyen igazolás nélküli jövedéki termék birtokolása megalapozza az adófizetési kötelezettséget.
A "zárjeggyel el nem látott" kifejezés pedig a felperes érvelésétől eltérően nem azt jelenti, hogy soha el sem látták, hiszen ennek vizsgálatát nem is végzi el a jövedéki hatóság, hanem azt jelenti, hogy az ellenőrzéskor nincs zárjegy a terméken. Arra pedig helyesen utalt az elsőfokú bíróság ítélete is, hogy annak nincs jogi relevanciája, hogy miért nincs zárjegy a jövedéki terméken, mert önmagában annak hiánya a Jöt. 76. § (2) bekezdés c) pontja alapján megalapozza, hogy a termékadózás alól elvont termék. (Legfelsőbb Bíróság Kf. IV. 29.081/1999.)