adozona.hu
AVI 2002.4.46
AVI 2002.4.46
A jövedéki termék eredetét, származását a jövedéki alany köteles igazolni (1997. évi CIII. tv. 76. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhivatal a felperes telephelyén jövedéki ellenőrzést tartott. Ennek realizálásaként hozott határozatában a felperest jövedéki törvénysértés miatt jövedéki adónak, jövedéki bírságnak, valamint szakértői vizsgálati díjnak a megfizetésére kötelezte. Elrendelte egyben a lefoglalt ásványolaj-származék elkobzását és megsemmisítését is. Az alperes az elsőfokú határozatot megváltoztatva a felperest a jövedéki adó megfizetése alól mentesítette, kötelezte ugyanakkor 2 507 520 Ft jövedéki bírság meg...
AVI 2002.4.46 A jövedéki termék eredetét, származását a jövedéki alany köteles igazolni (1997. évi CIII. tv. 76. §)
A vámhivatal a felperes telephelyén jövedéki ellenőrzést tartott. Ennek realizálásaként hozott határozatában a felperest jövedéki törvénysértés miatt jövedéki adónak, jövedéki bírságnak, valamint szakértői vizsgálati díjnak a megfizetésére kötelezte. Elrendelte egyben a lefoglalt ásványolaj-származék elkobzását és megsemmisítését is. Az alperes az elsőfokú határozatot megváltoztatva a felperest a jövedéki adó megfizetése alól mentesítette, kötelezte ugyanakkor 2 507 520 Ft jövedéki bírság megfizetésére, az első fokú határozat egyéb rendelkezéseit hatályában változatlanul fenntartotta. Döntését az 1997. évi CIII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 76. § (2) bekezdésének b) pontjára alapítottan azzal indokolta, hogy a felperes a tőle lefoglalt termékek eredetét, származását igazolni nem tudta, az adózás alól elvont terméknek minősül.A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését, továbbá az alperes kötelezését kérte az elkobzott és megsemmisített kőolajszármazék ellenértékének megfizetésére, valamint az ezen összeg után járó kamatra is igényt tartott. Azzal érvelt, hogy a lefoglalt termékek 1995-1997. évben szerezte be, ezért az adóhatóság vele szemben visszamenőleges hatállyal írt elő bizonyítási, igazolási kötelezettséget és alkalmazott hátrányos jogkövetkezményt. Az általa csatolt szakvéleményre utalva arra hivatkozott, hogy a lefoglalt kőolajszármazék dízel üzemű gépjármű üzemeltetésére nem alkalmas, nem üzemanyag.
Az alperes ellenkérelmében - a határozatába foglalt indokolásra figyelemmel - a felperes keresetének elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Az volt a jogi álláspontja, hogy a perbeli esetben nem az 1993. évi LVIII. törvény (továbbiakban: Jszt.) szabályait kell alkalmazni, hanem a Jöt. rendelkezéseit, mivel a közigazgatási eljárás a jövedéki ellenőrzéssel indult meg. Hangsúlyozta azonban, hogy a felperes - tekintettel arra, hogy a lefoglalt jövedéki termék mosóbenzinből és petróleumból, valamint fáradt olajból állt, - a Jszt. 3. § (4) bekezdése értelmében a Jszt. szabályai szerint is beszerzés jogszerűségét igazolni volt köteles. A Jöt. 76. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségének pedig a felperes nem tett eleget. A törvényhely szerinti felelőssége objektív, a birtokban tartás a származás jogszerű bizonyítása nélkül jövedéki törvénysértés, függetlenül attól, hogy mikor történt a jövedéki termékek beszerzése. A megyei bíróság az alperes által beszerzett szakvélemény és a felperes által becsatolt szakvélemény között nem talált olyan ellentmondást, amely feloldása érdekében további bizonyítás elrendelését látta volna szükségesnek. Mindezek alapján azt állapította meg, hogy az alperes határozata megfelelt a jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezéseknek.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. Azzal érvelt, hogy a jogerős ítélet nem felel a Jszt. 3. §-ában, 67. § (1) bekezdés m) pontjában, (2) bekezdésében, 55. § (3) bekezdésében foglaltaknak. Nem vitatta, hogy a Jöt. szabályai értelmében a jövedéki termék származásának igazolására lenne köteles. Azzal érvelt azonban, hogy a Jöt. 84. §-a a jogalkotásról szóló törvény 12. § (2) bekezdésébe és az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe ütközik, erre tekintettel a Jöt. 76. § (1) bekezdésének b) pontja, (2) bekezdésének b) pontja és (4) bekezdése a perbeli jogvita tekintetében - jogszabály alkotmányellenessége folytán - nem alkalmazható. Kérte, a Legfelsőbb Bíróság kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását e kérdésben.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 8. sorszámú ítéletét hatályában fenntartotta.
A perbeli ügyben a jövedéki ellenőrzésre 1999. január 15-én került sor, a jövedéki eljárás ekkor indult meg. A Jöt. 1998. január 1-jén lépett hatályba. A 84. §-ában rögzített hatályba léptető rendelkezéseikre figyelemmel szabályait az 1999. január 15-én megindult eljárásra vonatkozóan alkalmazni kell. Ezt a felperes maga sem vitatta felülvizsgálati kérelmében. A Jöt. 76. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében pedig őt az ellenőrzéskor lefoglalt jövedéki termékek tekintetében - függetlenül attól, hogy azokat mikor szerezte be - a birtoklás ténye alapján objektív felelősség terhelte. A jövedéki termékek eredetét, származását kellett volna igazolnia, ennek azonban a Jöt. 76. § (2) bekezdés b) pontja szerinti előírt törvényi rendelkezéseknek megfelelően nem tett eleget. Ennél fogva a megyei bíróság jogerős ítéletében az alperes határozatának jogszerű voltát törvényesen állapította meg. A felperes érvelésével ellentétben a Jöt. nem a jogszabály kihirdetését megelőző időre állapított meg kötelezettséget, hanem a hatályba lépés napjától kezdődően. Megjegyzi egyben a Legfelsőbb Bíróság azt is, hogy a felperes 1995-1997-ig beszerzett termékek tekintetében a Jöt. hatályba lépéséig, illetve a lefolytatott ellenőrzés időpontjáig lehetősége volt arra, hogy a lefoglalt termékek birtoklásának jogszerűsége, a Jöt. rendelkezéseinek megfelelő igazolás és jogi állapot kialakításáról gondoskodjon. A perbeli ügyben nem a Jszt. szabályait kell alkalmazni, a felperesnek az e körben kifejtett jogi érvelése a perbeli jogvita eldöntése szempontjából nem releváns. A Legfelsőbb Bíróság nem látott okot arra, hogy az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezze.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, eljárási szabálysértés nem történt, ezért a megtámadott határozatot a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 35. 372/2000.)