AVI 2002.4.45

A jövedéki bírság alapját nemcsak a jövedéki termék mennyisége képezi, hanem a bírság megállapításakor hatályos adómérték alapján számított adó is (1997. évi CIII. tv. 35. §)

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felülvizsgálati kérelem szempontjából releváns tényállás szerint a vámszervek elszámolást és készletfelvételt tartottak a felperes által üzemeltetett O. külterületén lévő üzemanyagtöltő állomáson és ennek alapján 830 804 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezték. Ennek alapját az képezte, hogy a gázolaj számszerinti és tényleges készlete között eltérés volt tapasztalható, amelyet a jövedéki termékek veszteségnormáiról szóló 43/1997. (XII. 30.) PM rendelet (R) alapján pontosítottak. A felp...

AVI 2002.4.45 A jövedéki bírság alapját nemcsak a jövedéki termék mennyisége képezi, hanem a bírság megállapításakor hatályos adómérték alapján számított adó is (1997. évi CIII. tv. 35. §)
A felülvizsgálati kérelem szempontjából releváns tényállás szerint a vámszervek elszámolást és készletfelvételt tartottak a felperes által üzemeltetett O. külterületén lévő üzemanyagtöltő állomáson és ennek alapján 830 804 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezték. Ennek alapját az képezte, hogy a gázolaj számszerinti és tényleges készlete között eltérés volt tapasztalható, amelyet a jövedéki termékek veszteségnormáiról szóló 43/1997. (XII. 30.) PM rendelet (R) alapján pontosítottak. A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperes a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 35. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakat helytelenül alkalmazta. A helyszínen mintavételezésre nem került sor, az elszámolás nem + 15 C°-os hőmérsékleten történt, így a jövedéki adó és ezáltal a bírság alapját sem lehet meghatározni.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a vámszervek az ellenőrzést jogszerűen végezték el és a jövedéki adó alapját is pontosan számították ki. A Jöt. 35. § (1) és (2) bekezdéseit nem lehet alkalmazni, mivel az üzemanyagtöltő állomás forgalmáról vezetett nyilvántartásban a beszerzett és értékesített mennyiség esetén nem a + 15 C°-ra átszámított mennyiséget kell figyelembe venni, hanem a ténylegesen mért mennyiséget.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak megváltoztatását és az alperes határozatának hatályon kívül helyezését.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 9. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A Jöt. 67. § (3) bekezdése értelmében a jövedéki bírság alapja a jövedéki termék mennyisége és a bírság megállapításakor hatályos adómérték alapján számított adó. A Jöt. 35. § (1) és (2) bekezdése értelmében az adó alapja az ásványolaj mennyisége az adómértéknél megjelölt mennyiségi egységben nézve. Ha az adómértéknél megadott mennyiségi egység liter, akkor azt + 15 C°-ra átszámított térfogaton kell megállapítani. Ásványolaj + 15 C°-os hőmérséklethez tartozó térfogatát a méréséről szóló 1991. évi XLII. törvény előírásainak megfelelően a NSZ ISO 3576, vagy a NSZ ISO 3838 jelű, a kőolajtermékek sűrűségének meghatározására vonatkozó szabványokban idézett NSZ ISO 911 szabványban ismertetettek szerint (csőkészlet esetén számítással kell meghatározni).
A Jöt. 36. § (1) bekezdése rögzíti az ásványolaj adójának mértékét. Ebből következően a felperes a felülvizsgálati kérelmében helyesen hivatkozott arra, hogy a jövedéki bírság alapját nemcsak a jövedéki termék mennyisége képezi, hanem a bírság megállapításakor hatályos adómérték alapján számított adó is, amelyre pedig a Jöt. 35. § (1) és (2) bekezdésében és a 36. § (1) bekezdésében meghatározottak az irányadóak. A Jöt. 35. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti mennyiségi meghatározás befolyásolja a jövedéki bírság alapjának és összegének megállapítását.
A jogerős ítélet az eltérő jogi álláspontja miatt érdemben nem vizsgálta meg a felperes által jövedéki bírság összegszerűsége tekintetében előadottakat. Erre vonatkozóan pedig az alperes határozata sem tartalmaz adatokat.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új tárgyalásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak azt kell elbírálnia, hogy az alperes határozata a jövedéki bírság összegszerűsége tekintetében is megalapozott-e, bizonyítási eljárás keretében vizsgálnia kell, hogy volt-e vagy sem a perbeli többlet esetén mintavételezés, mennyi volt a bírság megállapításakor hatályos adómérték alapján számított adó, a határozatokkal érintett többlet tekintetében és ennek függvényében jogszerű-e az alperes határozata.
A felülvizsgálati eljárásban felmerült felperesi perköltség összegét a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (3) bekezdése alapján csupán megállapította, annak viseléséről az elsőfokú bíróság dönt. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 35. 288/2000.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.