adozona.hu
AVI 2002.3.35
AVI 2002.3.35
Jövedéki ügyben a birtoklás tényét a tényleges helyzet vizsgálata alapján kell megállapítani [Ptk. 187. § (6) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az első fokon eljárt vámhivatal a felperest - jövedéki törvénysértés miatt - 9 072 560 Ft jövedéki bírsággal sújtotta, kötelezte 1 814 512 Ft jövedéki adónak a megfizetésére, és az ellenőrzés során lefoglalt 1360 liter zárjegy nélküli szeszesital elkobzását, vámhivatal felügyelete mellett történő megsemmisítését rendelte el. Az alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését az 1997. évi CIII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 76. § (1) bekezdésére, 76. § (2) bekezdésének b) ...
AVI 2002.3.35 Jövedéki ügyben a birtoklás tényét a tényleges helyzet vizsgálata alapján kell megállapítani [Ptk. 187. § (6) bek.]
Az első fokon eljárt vámhivatal a felperest - jövedéki törvénysértés miatt - 9 072 560 Ft jövedéki bírsággal sújtotta, kötelezte 1 814 512 Ft jövedéki adónak a megfizetésére, és az ellenőrzés során lefoglalt 1360 liter zárjegy nélküli szeszesital elkobzását, vámhivatal felügyelete mellett történő megsemmisítését rendelte el. Az alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését az 1997. évi CIII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 76. § (1) bekezdésére, 76. § (2) bekezdésének b) pontjára alapította. Határozatának tényállása szerint az 1999. február 9-én tartott jövedéki ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a felperes Sz. Lászlóval közösen a Ny., S. u. 55. szám alatti ingatlan garázsába 1360 liter szeszt rakodott le a tehergépkocsiról. A felperes Sz. Lászlóval együtt a tehergépkocsi ismeretlen vezetőjétől lerakodás céljából vette át a szeszt azzal, hogy azt a tárolást követően a gépkocsivezető utasítása alapján máshová elszállítsa. Az alperes a határozatát azzal indokolta, hogy a felperes Sz. Lászlóval együtt el nem különítetten olyan jövedéki terméket birtokolt, amelynek származását igazolni nem tudta. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a Jöt. nem ismeri az egyetemlegesség jogintézményét, ezért ha a jogsértés jogsértést többen követik el, úgy minden személlyel szemben külön-külön kell a szankciórendszert alkalmazni.A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. A Ptk. 187. § (1) bekezdésére alapítottan azzal érvelt, hogy a határozatok jogszabálysértőek, mivel ő soha sem volt a jövedéki terméknek a birtokosa, és nem tekinthető jövedéki adóalanynak.
Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte.
A megyei bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Azt állapította meg, hogy a felperes által nem vitatott peradatok, tényállás mellett az alperes helytállóan és okszerűen jutott arra a ténybeli következtetésre, hogy a felperes és Sz. László az ellenőrzéskor birtokosa, illetve birtoklója volt a határozatok szerinti jövedéki terméknek. A Ptk. 187. §-a értelmében ugyanis az a személy tekinthető a dolog birtokosának, aki azt hatalmába keríti és hatalmába tartja. A zárjegy nélküli termék birtokban tartása jövedéki törvényt sértő magatartás. Jövedéki ellenőrzés alól elvont termék birtokban tartása esetén pedig közömbös az, hogy a birtoklás továbbértékesítési céllal történik-e vagy más érdekében. A zárjeggyel nem rendelkező jövedéki terméknél a birtoklás jogszerűségét mindig a birtokosnak kell bizonyítania. A birtoklás jogszerűségét pedig a felperes számlával, szállítólevéllel, vámnyilatkozattal nem igazolta, ilyen irányú bizonyítási indítványt nem terjesztett elő, ismeretlen megbízóját megjelölni nem tudta, vagy nem kívánta. Ennél fogva a felperes a Pp. 164. § (1) bekezdése alapján őt terhelő bizonyítási kötelezettségének a birtoklás jogszerűsége tekintetében nem tett eleget.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. Azzal érvelt, hogy a megyei bíróság ítélete nem felel meg a Ptk. 187. §-ában foglaltaknak, mivel a jövedéki ellenőrzés időpontjában nem volt a jövedéki termék birtokosa, ezért vele szemben a Jöt. 76-78. §-ában rögzítettek nem alkalmazhatóak. A megyei bíróság a Pp. 164. § (1) bekezdésében foglaltakat tévesen alkalmazta. Kifejtette jogi álláspontját a körben is, hogy megítélése szerint ki tekinthető a jövedéki termék birtokosának.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 8. sorszámú ítéletét hatályában fenntartotta.
A megyei bíróság a Ptk. 187. § (1) bekezdésének helyes alkalmazásával és értelmezésével állapította meg, hogy a felperes a jövedéki ellenőrzéskor a jövedéki termék birtokosának kellett tekinteni. A birtokos személyét elsősorban a tényleges helyzet határozza meg. Az, hogy a dolog felett a tényleges hatalmat valóban megszerezte-e valaki, illetőleg, hogy gyakorolja-e vagy sem, a dolog természetéből, rendeltetéséből, használatának módjából kiindulva a közfelfogás szerint kell megítélni. A birtok megszerzésének legkézenfekvőbb esete, hogy a birtokos az ingó dolgot magához veszi, elhelyezi, használja, illetőleg, ha nem is tartja magánál, de intézkedik róla, rendelkezik vele. A birtoklás fajtája (saját, vagy idegen birtok), a birtoklás jogos vagy jogalap nélküli volta, a birtok megszerzésének eredeti vagy származékos módja a birtoklás tényén nem változtat, legfeljebb annak terjedelmét érinti. Ugyanazon dolog tekintetében egyidejűleg több személy is birtokos lehet. E közigazgatási perben azonban a felperesen kívül más személyek tekintetében a birtoklás kérdésében dönteni nem kellett, nem is lehetett. Közigazgatási perben ugyanis a bíróság csak a felülvizsgálni kért határozatok jogszerűsége tárgyában dönthet. Az alperes perben felülvizsgálni kért határozata pedig csak a felperes tekintetében rögzített tényállást, illetve jogkövetkeztetést és jogkövetkezményeket.
A jogerős ítéletben megállapított felperes által nem vitatott tényállás szerint a felperes a jövedéki terméket lerakodás céljából vette át az alperesi határozatban megállapított tényállás szerint azzal, hogy a tárolást követően az ismeretlen gépkocsivezető utasítása alapján máshová átszállítja. A megyei bíróság jogerős ítéletében helytállóan utalt arra, hogy a felperest terhelte személyét illetően a Ptk. 164. § (1) bekezdése alapján annak bizonyítása, hogy a rendelkezésre álló tények ellenére nem volt birtokos. A felperes e bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, az e körben kifejtett jogi érvelése pedig nem helytálló az előzőekben rögzítettekre figyelemmel.
A Jöt. 76. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében a jövedéki bírság előírása kötelező azzal a természetes személlyel szemben, aki olyan jövedéki terméket birtokol, amelyet nem adóraktárban állítottak elő, vagy amelyet import jövedéki termék esetén - nem vámkezeltek. E törvényi szabályozás az objektív felelősség talaján áll, nincs tehát jogi jelentősége annak, hogy a birtoklás jóhiszemű-e avagy rosszhiszemű, egy, avagy több személy is tartozik-e e törvényhely hatálya alá. A felelősség megosztásának vagy egyetemlegesség alkalmazásának nincs helye. A felperes, mint birtokos a jövedéki termék adózott voltát számlával, számlát helyettesítő okmánnyal, termékkísérő okmánnyal, illetve egyéb jogszabályban előírt okiratokkal hitelt érdemlő módon bizonyítani nem tudta. Ezért a megyei bíróság jogerős ítéletében a perbeli jogvita elbírálására irányadó jogszabályi rendelkezések helyes alkalmazásával állapította meg a felülvizsgálni kért határozatok jogszerű voltát. [Jöt. 76. § (1) bekezdésének b) pontja, (2) bekezdés b) pontja, c) pontja]
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, ezért azt a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 35.340/2000.)