adozona.hu
AVI 2002.3.34
AVI 2002.3.34
A vámmentes vámkezelés érdekében az anyagfelhasználási kimutatás benyújtásának kell igazolni a felhasználást. Ennek a vámkezelést követő 12 hónapon belül kell megtörténnie (1995. évi C. tv. 103. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú vámhivatal a felperest határozatában 488 717 Ft vám, 50 908 Ft vámkezelési díj, 305 748 Ft vámpótlék, 50 908 Ft statisztikai illeték, 1 496 695 Ft áfa, valamint 1 196 339 Ft kamat megfizetésére kötelezte.
Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes a vámmentesen vámkezelt árut a vámkezelés során előírt korlátozástól, feltételtől eltérően belföldi forgalomba hozta. Az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperes határozatának - az elsőfokú hat...
AVI 2002.3.34 A vámmentes vámkezelés érdekében az anyagfelhasználási kimutatás benyújtásának kell igazolni a felhasználást. Ennek a vámkezelést követő 12 hónapon belül kell megtörténnie (1995. évi C. tv. 103. §)
Az elsőfokú vámhivatal a felperest határozatában 488 717 Ft vám, 50 908 Ft vámkezelési díj, 305 748 Ft vámpótlék, 50 908 Ft statisztikai illeték, 1 496 695 Ft áfa, valamint 1 196 339 Ft kamat megfizetésére kötelezte.Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes a vámmentesen vámkezelt árut a vámkezelés során előírt korlátozástól, feltételtől eltérően belföldi forgalomba hozta. Az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperes határozatának - az elsőfokú határozatra is kiterjedő - hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozással, hogy a közigazgatási határozatban előírtak lényegében nem teljesíthetőek, mivel a vámokmányok eredeti példányai a vámhatóságnál vannak. Utalt arra is, hogy a behozatali vámáru kiszállítása megtörtént, ezt a vámhatóságnál igazolta.
Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a felperes a jogszabályban előírt feltételeket nem teljesítette, az elszámolásra nem kerülhetett sor. A felperes az anyagfelhasználása kimutatást a jogszabály által megszabott határidőre nem csatolta.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (továbbiakban: Vtv.) 103. § (2) bekezdése alapján a vámmentes vámkezelést követő 12 hónap elteltével a felhasználást az anyagfelhasználása kimutatás benyújtásával igazolni kell. A Vtv. végrehajtásáról szóló 45/1996. (III. 25.) Kormányrendelet (továbbiakban: Vhr.) 177. § (2) bekezdése szerint a vámmentesen vámkezelt vámáruval legkésőbb a vámkezeléstől számított 1 éven belül el kell számolni. Az elszámoláshoz a kiviteli és behozatali vámokmányok eredeti példányát, és anyagfelhasználása kimutatást kell benyújtani.
A per irataiból megállapítható, hogy a vámkezelést követő 1 éven belül a felperes a Vtv. 103. § (2) bekezdésében előírt kötelezettségének nem tett eleget, ezért a vámhivatal jogszerűen szabta ki a vámterheket és kamatait.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a Vtv. 103. § (2) bekezdés helyes értelmezése szerint nem 12 hónap után, hanem a vámmentes vámkezelést követő 12 hónap elteltével kell a felhasználást az anyagfelhasználási kimutatás benyújtásával igazolni. Vagyis a vámmentes vámkezelési időpontjától számított 12 hónapon belül lehet benyújtani az igazolást vámteher és kamat kiszabása nélkül.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, kérve annak megváltoztatását. Továbbra is hivatkozott arra, hogy az általa bérmunkáltatásra behozott külföldi termék hiánymentesen külföldre került. Az alperes és az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a Vtv. 103. § (2) bekezdésében meghatározott határidőt, és a vámmentes vámkezelést követő 12 hónap elteltével is be lehet nyújtani az anyagfelhasználást, nemcsak 12 hónapon belül.
Az alperes az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az elsőfokú bíróság a tényállást kellő részletességgel állapította meg, és a Legfelsőbb Bíróság egyetért az ítéletben kifejtett jogi okfejtéseivel is.
A felperes fellebbezésével kapcsolatban rámutat arra, hogy a Vtv. 103. § (1) bekezdése teremti meg a vámmentes vámkezelhetőség lehetőségét. A (2) bekezdés kötelezően írja elő, hogy az anyagfelhasználási kimutatás benyújtásával kell igazolni a felhasználást. E körben az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra az álláspontra, hogy ennek a vámkezelést követő 12 hónapon belül kell megtörténnie.
E körben a Legfelsőbb Bíróság utal arra, hogy a Vtv. a szankció két fajtáját szabályozza: egyrészt eltérő felhasználás esetén a vámterhet a 142. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kamattal együtt kell beszedni. A másik esetben a szankció nem az eltérő felhasználásra vonatkozik, hanem az elszámolás elmulasztására. Erre vonatkozóan a Vhr. 177. § (2) és (3) bekezdései tartalmaznak előírást. A két szankció különbözik abban is, hogy eltérő felhasználás esetén nincs lehetőség a vámteher visszatérítésére, míg a második esetben a Vtv. 137. § (1) bekezdés d/3. pontja lehetőséget biztosít a befizetett vámteher visszatérítésére.
Mivel a felperes határidőben nem nyújtotta be a felhasználás, az anyag felhasználására vonatkozó kimutatást, az alperes jogszerűen alkalmazta vele szemben a fentebb idézett második szankciót.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legfelsőbb Bíróság Kf. IV. 29.987/1999.)