adozona.hu
AVI 2002.3.31
AVI 2002.3.31
A késedelmi pótlékra vonatkozó törvényi rendelkezés kógens [1990. évi XCI. tv. 67. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adóhatóság a felperesnél 1995. évre vonatkozóan általános forgalmi adó (áfa) adónemben ellenőrzést tartott. Ennek realizálása tárgyában hozott határozatot a másodfokú adóhatóság megsemmisítette, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra utasította. A megismételt eljárás során hozott elsőfokú határozatban az adóhatóság a felperes terhére 522 000 Ft adókülönbözet írt elő. Kötelezte a 484 000 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetnek,
48 000 adóbírságnak, 579 000 Ft késedelmi pótléknak a megfi...
AVI 2002.3.31 A késedelmi pótlékra vonatkozó törvényi rendelkezés kógens [1990. évi XCI. tv. 67. § (1) bek.]
Az adóhatóság a felperesnél 1995. évre vonatkozóan általános forgalmi adó (áfa) adónemben ellenőrzést tartott. Ennek realizálása tárgyában hozott határozatot a másodfokú adóhatóság megsemmisítette, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra utasította. A megismételt eljárás során hozott elsőfokú határozatban az adóhatóság a felperes terhére 522 000 Ft adókülönbözet írt elő. Kötelezte a 484 000 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetnek,48 000 adóbírságnak, 579 000 Ft késedelmi pótléknak a megfizetésére. Az alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes 1994. évben az alanyi adómentességre jogosító határt túllépte, azonban 1995. évi bevételei után elmulasztotta az áfát felszámítani, illetve a számlákkal igazolt költségek után sem élt az adólevonási jogával. Rögzítette, hogy eljárási hibára hivatkozással semmisítette meg a korábbi vizsgálat realizálása tárgyában kiadott elsőfokú határozatot. Az adózónak lehetősége lett volna arra, hogy az adóhiányt pénzügyileg rendezze. A 10%-os adóbírság kiszabásával a méltányolható összes körülményeket a felperes kimerítette. A késedelmi pótlék méltánylására okot adó körülményt a jogorvoslati eljárás során nem észlelt.
A felperes keresetében elsődlegesen a határozatok hatályon kívül helyezését, fizetési kötelezettségének törlését kérte. Másodlagos kérelme a határozatok szerinti késedelmi pótlék 185 700 Ft-ra történő mérséklésére irányult azzal az indokkal, hogy az csak 1995. április 20. és 1996. március 6-a közötti időtartamra legyen felszámítható.
Az alperes ellenkérelmében a felperes elsődleges és másodlagos kereseti kérelmének elutasítását kérte.
Az első fokon eljárt megyei bíróság azt állapítatta meg, hogy a felperes elsődleges kereseti kérelme nem alapos. Nem sértett jogszabályt az alperes akkor, amikor a perben felülvizsgálni kért határozatában a felperes terhére áfa adókülönbözetet, illetve adóhiányt írt elő. Alaposnak találta a felperes másodlagos kereseti kérelmét, e körben azt rögzítette, hogy a felperes az elsőfokú eljárás megismétlésének elrendelésekor mindössze arról bírt tudomással, hogy áfa adófizetési kötelezettsége keletkezett, annak mértékét azonban nem ismerte. Tényként állapította meg, hogy az 1995. évi áfa-fizetési kötelezettség ellenőrzése az alapeljárásban 1996. március 6. napján zárult le, az elsőfokú adóhatóság által elkövetett eljárási hibák miatt elrendelt új eljárás jegyzőkönyvének kelte pedig 1998. május 4. napja. Az volt a jogi álláspontja, hogy a perbeli ügyben a késedelmi pótlék mértékének megállapításánál nem a felperes által hivatkozott 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban Art.) 67. § (3) bekezdését, hanem az Art. 68. § (1) bekezdését kell alkalmazni. A felperes az adóhiány tekintetében fennálló késedelmét megfelelően igazolta azzal, hogy az általa fizetett adóhiány mértéke az eljárt adóhatóságok előtt is vitatott volt. Ezért a felperes terhére megállapított adóhiány utáni késedelmi pótlék jogszerűen csak 1996. március 6. napjáig számítható fel, ennek összege pedig 185 700 Ft. A késedelmi pótlék ezt követő időszakra történő felszámításával az adóhatóság jogszabálysértést követett el. Mindezekből következően a megyei bíróság jogerős ítéletében az alperes határozatát részben megváltoztatta, és a felperes által fizetendő késedelmi pótlék mértékét 185 700 Ft-ra leszállította, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte a késedelmi pótlék mértékére vonatkozó ítéleti rendelkezés hatályon kívül helyezését, és e körben is a felperes keresetének elutasítását. Azzal érvelt, hogy a jogerős ítélet nem felel meg az Art. 68. § (1) bekezdésében foglaltaknak, illetve, hogy nem sértett jogszabályt akkor, amikor az Art. 67. § (3) bekezdése alkalmazására nem látott okot és e körben határozatát kellően meg is indokolta.
A felperes a felülvizsgálati kérelemmel érintett jogerős ítéleti rendelkezés hatályában fenntartását kérte. A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 3. sorszámú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem érintett rendelkezéseit nem érintette, felülvizsgálati kérelemmel érintett, késedelmi pótlék mértékére vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét e körben is elutasította.
A jogerős ítéletben megállapított, felek által nem vitatott tényállás szerint az alperes jogszerűen írta elő a felperes terhére 1995. évre vonatkozóan az áfa adókülönbözetet. Az Art. 67. §-ának (1) bekezdése kógens törvényi rendelkezésként mondja ki, hogy az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék felszámítása tekintetében időbeli korlátozást az Art. 67. § (3) bekezdésének második mondata tartalmaz az utólagos adóellenőrzés kapcsán. A perbeli esetben nem ilyen valósult meg. Az Art. 67. §-ának (3) bekezdése kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén ad lehetőséget az adóhatóság vezetőjének arra, hogy az adóhiányt megállapító határozatában a pótlékfizetés kezdő napjaként az általános szabálytól [Art. 67. § (1) bekezdése] eltérő, későbbi időpontot is megállapítson a pótlékfizetés kezdő napjaként. Az alperes a perben felülvizsgálni kért határozatában (3. oldal) megindokolta, hogy mely okoknál fogva nem látott lehetőséget az általános szabálytól eltérő más kezdőnap megállapítására, illetve, hogy a késedelmi pótlék tekintetében miért nem észlelt kivételes méltánylást érdemlő körülményt. Az Art. 67. § (3) bekezdésére alapított felperesi kereseti érvelést a jogerős ítéletet hozó bíróság sem találta alaposnak. (jogerős ítélet 6. oldal 2. bekezdés első mondat) Ezért a Pp. 215. §-a, valamint az Art. 68. § (1) bekezdése szerinti szabályozásból következően a jogerős bírói ítéletben kifejtett jogi álláspont téves. Az Art. 68. §-ának (1) bekezdése ugyanis úgy rendelkezik, hogy "nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő". A perbeli esetben a jogerős ítéletben is megállapított tényállásból következően - elháríthatatlan külső ok nem állapítható meg - ilyenre a felperes petiturnában nem hivatkozott, ilyet a jogerős ítélet sem nevesít. Nem tekinthető külső elháríthatatlan oknak a jogerős ítéletben megjelölt azon körülmény, hogy a felperes esetében "az adóhiány mértéke az eljárt adóhatóságok előtt is vitatott volt". Az adóhiány mértékének vitatása nem minősül igazolási kérelemnek azért sem, mivel a perbeli esetben a felperes a bevallott bevételeire mulasztott el áfát felszámítani, és a könyveiben kimutatott költségei tekintetében nem élt az áfa-levonási jogával. A késedelmi pótlék összegének a megismételt eljárás során való megnövekedése sem tekinthető elháríthatatlan külső oknak (jogi értelemben vett vis maiornak). Ezért az alperes felülvizsgálati kérelmében helytállóan hivatkozott arra, hogy a felperesi másodlagos kereseti kérelemnek helyt adó Art. 68. § (1) bekezdésére alapított jogi álláspont téves.
Rámutat egyben a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a felperes a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet, illetve csatlakozó felülvizsgálati kérelmet nem nyújtott be. Felróhatóság hiányára tévesen hivatkozik, az Art. 67. §-ának (1) bekezdése ennek vizsgálatát nem írja elő, mivel a késedelmi pótlék megfizetése az adó késedelmes megfizetéséhez, mint objektív szankció fűződik. Az alperesi határozat okafogyottá válására, valamint a jogerős ítélet meghozatala után hozott 1584944524 számú határozatra való hivatkozás a felülvizsgálati kérelemben nem releváns adatközlés. A felülvizsgálati eljárásban ugyanis a bíróság a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján jár el. Ennek folytán csak a jogerős ítéletet vizsgálhatja felül, mégpedig a felülvizsgálati kérelem és csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között. A felperes által hivatkozott határozatot az adóhatóság az Art. 82. § (1) bekezdése alapján eljárva hozta meg, ennek szabályai pedig eltérőek az Art. 67-68. §-ában rögzítettektől.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a felülvizsgálni kért határozat a felülvizsgálni kért körben jogszabályt sért, ezért ítéletének rendelkező részében foglaltak szerint eljárva a felülvizsgálni kért rendelkezést hatályon kívül helyezte, és a felperes kereseti kérelmét e körben is elutasította. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 35.302/2000.)