adozona.hu
AVI 2002.2.19
AVI 2002.2.19
A közigazgatási perben a bíróság csak indokolt esetben kötelezheti új eljárásra a hatóságot. A bírósági jogkör nem gyakorolható visszaélésszerűen [Pp. 253. § (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A fellebbezés szempontjából releváns tényállás szerint az OBI 1997. június 11. napján tartott ellenőrzést a felperes pincészetében, ahol a fellelt folyadékokból mintavételre került sor. Ezeket az OBI határozatával cukorcefrének minősítette, mivel azok várható alkoholtartalmának több mint 51%-a keletkezik cukorrépából. Ezen megállapításokat az OBI másodfokon is helybenhagyta.
Ennek alapján a vámhivatal határozatával megállapította, hogy a felperes jövedéki törvénysértést követett el, ezért 15...
AVI 2002.2.19 A közigazgatási perben a bíróság csak indokolt esetben kötelezheti új eljárásra a hatóságot. A bírósági jogkör nem gyakorolható visszaélésszerűen [Pp. 253. § (2) bek.]
A fellebbezés szempontjából releváns tényállás szerint az OBI 1997. június 11. napján tartott ellenőrzést a felperes pincészetében, ahol a fellelt folyadékokból mintavételre került sor. Ezeket az OBI határozatával cukorcefrének minősítette, mivel azok várható alkoholtartalmának több mint 51%-a keletkezik cukorrépából. Ezen megállapításokat az OBI másodfokon is helybenhagyta.Ennek alapján a vámhivatal határozatával megállapította, hogy a felperes jövedéki törvénysértést követett el, ezért 15 000 954 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte, valamint a lefoglalt 79 770 liter cukorcefre elkobzását és megsemmisítését rendelte el a Jszt. 66. § a) és 67. § (1) bekezdés h) pontjára figyelemmel.
A felperes fellebbezése folytán az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Utalt arra, hogy az OBI eljárása és az ott született szakvélemény kétséget kizáró módon bizonyítja azt, hogy a kérdéses termék minősítése is helyes volt. Utalt arra, hogy az új jövedéki törvény alkalmazása kedvezőbb elbírálást nem eredményezett volna a felperesre.
A felperes keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy törvénysértést nem követett el. Vitatta az OBI eljárását és az általa készített szakvélemény azzal, hogy súlyos ellentmondásokat tartalmaz. Sem érzékszervi, sem kémiai analitikai vizsgálat tekintetében nem tartalmazza az összehasonlító adatokat. Az analitikai vizsgálat répacukrot nem tudott kimutatni. Sérelmezte továbbá, hogy a közigazgatási szervek nem tisztázták és nem vizsgálták, hogy a lefoglalt folyadéknak a felperes-e a tulajdonosa, illetve a birtokosa.
Az alperes a kereset elutasítását kérte azzal, hogy az OBI a hatáskörébe tartozó ügyben tartott ellenőrzést a felperesnél, majd vizsgálatának eredményét követően továbbította az ügyet a vámhivatalhoz. Az OBI szakvéleménye kétséget kizáró módon megállapította, hogy a vizsgált termék a Jszt. hatálya alá tartozó cukorcefre.
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte. Indokolásában rámutatott, hogy a perbeli időszakban hatályban volt a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (Jszt.) 3. § (2) bekezdés e) pontja, a cukorcefre tiltott előállítása vonatkozásában a törvény hatályát határozza meg. A 6. § (6) bekezdése pedig a cukorcefre fogalmát is megadja, mely szerint a cukorcefre az olyan szesz előállítására alkalmas anyag, amelynek szénhidrát vagy alkoholtartalma 50%-ot meghaladó értékben ipari és étkezési cukorból, lisztből származik. A Jszt. 67. § (1) bekezdés h) pontja a cukorcefrét, illetve az abból készült szesz és szeszesitalt jövedéki ellenőrzés alól elvont terméknek minősíti, mely termékek után a vámhivatalnak a Jszt. 66. § (1) bekezdés a) pontja szerint bírságot kell kiszabnia, illetve egyéb jogkövetkezményeket is alkalmazhat a jövedéki alannyal szemben vagy ezen személlyel szemben, amelynél a jövedéki ellenőrzés feltárta a cselekmény elkövetését.
Az elsőfokú bíróság nem találta alaposnak a felperes kifogását az OBI által elvégzett ellenőrzés lefolytatására vonatkozóan és azt állapította meg, hogy a közigazgatási szervek a vonatkozó termék tulajdonjogát, birtoklását is kellőképpen tisztázták.
Ugyanakkor a felperes sikerrel bizonyította azt, hogy a termék minősítését az OBI szakvéleménye kellően nem bizonyítja. A felperes által csatolt FM Szőlészeti- és Borászati Kutató Intézetének szakvéleménye megállapította, hogy azok gyenge minőségű borok, hamisítottnak minősülnek, azonban analitikailag bizonyítani azt, hogy az alkoholtartalom hány százaléka keletkezik répacukorból, bizonyítani nem lehet. Az OBI a lehetőségéhez képest a legmodernebb analitikai módszereket alkalmazta, azonban mivel a cukorcefre készítése közvetlenül kémiailag nem mutatható ki, így a mért analitikai adatokon alapuló spekulatív következtetések alapozták meg a vizsgálat eredményét. Egzakt répacukor-felhasználási kimutatás az izotópos technikák alkalmazásával lenne kétséget kizáró módon bizonyítható. Ilyen vizsgálattal és műszerrel azonban sem az OBI, sem más magyarországi akkreditált laboratórium nem rendelkezik.
A bíróság tanúként hallgatta meg az OBI részéről szakvéleményt adó R. Györgynét, illetve az FM Szőlészeti- és Borászati Kutató Intézet részéről eljárt dr. K. Z. G.-t, akik a szakvéleményben foglalt álláspontjukat fenntartották.
A bíróság dr. H. Gy. igazságügyi élelmiszer-vegyész szakértőt rendelte ki, aki szakvéleményében megállapította, hogy a termék összetételének pontos meghatározása vonatkozásában megbízható módszer a stabil izotópok mérésén alapuló minőségi vizsgálat lehet. Az OBI által alkalmazott analitikai módszerek, illetve érzékszervi vizsgálatok álláspontja szerint önállóan nem voltak alkalmasak annak eldöntésére, hogy a vizsgált folyadék alkoholtartalmának hány százaléka származik hozzáadott cukorból. Az OBI direkt vizsgálati módszert nem alkalmazott, mellyel megállapítható lett volna, hogy a vizsgált mintát alkoholtartalmának hány százaléka származik nem szőlőből. A rendelkezésre adatok alapján több következésrendszer is felállítható lenne az OBI által megfogalmazott megállapításokon kívül.
A lefolytatott szakértő bizonyítási, illetve a perben beszerzett okirati és egyéb bizonyítékok alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes kétséget kizáró módon nem tudta bizonyítani azt, hogy a felperesnél lefoglalt termék cukorcefre, és ezért annak birtokolásáért a felperest a törvényben megfogalmazott szankciók terhelik. Tekintettel a kérdéses termék milyenségére, összetételére, illetve annak időközben történt megsemmisítésére, további bizonyítékok beszerzése, illetve újabb tények felmerülése az ügyben nem várható. Ezért a bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, melyet módosított. A módosított fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedően történő hatályon kívül helyezését és emellett a közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését indítványozta. Álláspontja szerint a bíróság a tényállást helyesen állapította meg. Azt sem vitatta, hogy jelenleg Magyarországon nincs olyan laboratórium, amely megfelelő műszerezettséggel rendelkezne, hogy izotópos technikával a keletkezett alkoholtartalmat megállapítsa. Ugyanakkor utalt arra, hogy valamennyi szakvélemény szerint a vizsgált termék hamisítvány, hamisított bor. Ezért az új eljárás során a közigazgatási szerv további vizsgálatok elvégzésére kapna lehetőséget, melynek során kétséget kizáró módon bizonyítani lehetne, hogy a lefoglalt termék valójában minek minősül és jogsértés esetén a szükséges intézkedést még utólag megtehesse. A termék megsemmisítésre került, de a fellelhető ellenminták alapján, illetőleg az eljárás során eddig keletkezett, az ügyre vonatkozó szakvéleményekben található analitikai eredmények alapján még minősíthető lenne a termék.
A felperes a fellebbezés elutasítását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és a Legfelsőbb Bíróság osztja az abból levont jogi következtetéseket is. Az alperes fellebbezésével kapcsolatban az alábbiakra kíván rámutatni.
A közigazgatási per tárgya a jogerős alperesi határozat felülvizsgálata, hogy megfelel-e a vonatkozó anyagi és eljárási jogszabályoknak, tehát törvényes-e. Az alperes a jogerős határozatában a vizsgált anyagot cukorcefrének minősítve alkalmazta a Jszt. jogkövetkezményeit. A közigazgatási perben tehát a bíróság azt vizsgálhatta, hogy megfelel-e a valóságnak, hogy a vizsgált termék cukorcefre, és így az alperes jogszerűen alkalmazta-e a Jszt. jogkövetkezményeit.
A vizsgált anyag minősítésével kapcsolatban az elsőfokú bíróság széleskörű bizonyítási eljárást folytatott le, melynek végkövetkeztetése az volt, hogy a közigazgatási eljárásban alkalmazott vizsgálat módszerek alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy a vizsgált termék cukorcefre. Ezt a megállapítást egyébként az alperes sem vitatta fellebbezésében. Mivel pedig egyértelműen nem állapítható meg, hogy a vizsgált anyag cukorcefre, az alperes jogszerűen nem is alkalmazhatta a cukorcefre tiltott előállításának Jszt. szerinti jogkövetkezményeit.
A perben az a körülmény, hogy a szakvélemények szerint a vizsgált anyag hamisítvány vagy hamisított bor, relevanciával nem bírt, mivel a fő kérdés az volt, hogy az anyag cukorcefre-e vagy sem. Ezt pedig kétséget kizáróan megállapítani nem lehetett. A közigazgatási pernek nem lehet feladata, hogy a jogerős határozat felülvizsgálata körében csak azért rendeljen el új közigazgatási eljárást, hogyha azon az alapon nem lehet szankcionálni a felperest, mint ami a jogerős határozatban szerepel, az új eljárás alapján mégiscsak szankcionálni lehessen.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság azon álláspontjával, hogy az új eljárás lefolytatása az ügyben szükségtelen, annak jogszabályi lehetősége sincs.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legfelsőbb Bíróság Kf. IV. 35.296/2000.)