adozona.hu
AVI 2002.2.16
AVI 2002.2.16
Az adóbírság az adóhiánynak és a jogosulatlan adó-visszaigénylésnek objektív alapú szankciója [1990. évi XCI. tv. 72. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adóhatóság a felperesnél 1996. IV. negyedévre vonatkozóan általános forgalmi adó (áfa) adónemben ellenőrzést végzett. Ennek realizálásaként az elsőfokú adóhatóság a felperes terhére 5 959 000 Ft áfa adókülönbözetet állapított meg, amiből 5 294 000 Ft-ot fizetendő adóhiánynak minősített. Kötelezte továbbá a felperest 2 647 000 Ft adóbírságnak, 1 143 000 Ft késedelmi pótléknak a megfizetésére. Az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes a V....
AVI 2002.2.16 Az adóbírság az adóhiánynak és a jogosulatlan adó-visszaigénylésnek objektív alapú szankciója [1990. évi XCI. tv. 72. § (1) bek.]
Az adóhatóság a felperesnél 1996. IV. negyedévre vonatkozóan általános forgalmi adó (áfa) adónemben ellenőrzést végzett. Ennek realizálásaként az elsőfokú adóhatóság a felperes terhére 5 959 000 Ft áfa adókülönbözetet állapított meg, amiből 5 294 000 Ft-ot fizetendő adóhiánynak minősített. Kötelezte továbbá a felperest 2 647 000 Ft adóbírságnak, 1 143 000 Ft késedelmi pótléknak a megfizetésére. Az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes a V. Kft. és az A. Bt. (ügyvezető N. J.) által kibocsátott 6 számla alapján nem volt jogosult áfa-visszaigénylésre, mivel e számlák tartalmilag nem hitelesek. Az adóbírság kiszabását az 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban Art.) 72. § (1) bekezdésére, a késedelmi pótlék előírását pedig az Art. 67. § (1) és (2) bekezdésére alapította.A felperes a perben módosított és fenntartott keresetének az adókülönbözetet és adóhiányt, ennek jogalapját nem vitatta. Petituma a járulékoknak, az adóbírságnak és késedelmi pótléknak a törlésére irányult.
Az alperes a felperes módosított keresetének elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, kötelezte 150 000 Ft perköltségnek, 179 000 Ft feljegyzett kereseti illetéknek a megfizetésére.
Az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy az adóbírság eltörlésére irányuló felperesi kereset teljes körűen bizonyítatlan, és megalapozatlan. Arra mutatott rá, hogy a keresetmódosítás folytán a felperes a jogosulatlan áfa-visszaigénylést nem tette vitássá, ezért az Art. 72. § (1) bekezdése alapján az alperes törvényesen szabott ki adóbírságot. Annak összegszerűsége is jogszerű, mivel a felperes a közigazgatási eljárás során nem tárt fel olyan tényt, adatot, vagy körülményt, amely a kivételes méltányosságot megalapozta volna, és amit a hatóságnak értékelnie kellett volna. A felperes a perben sem bizonyított ilyet, illetve nem igazolt olyan értékelhető körültekintő eljárást, amely a számlakibocsátókra vonatkozott volna. A adóbírság mérséklésére irányuló kereset elutasítására, valamint az Art. 67. § (3) és (4) bekezdése szerinti rendelkezésre figyelemmel pedig a késedelmi pótlék mérséklése, vagy eltörlése a törvény értelmében kizárt. Ezért a késedelmi pótlék megváltoztatására irányuló kérelmet sem találta alaposnak.
Az elsőfokú ítélet ellen a felperes fellebbezett, kérte annak megváltoztatását, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. Azzal érvelt, hogy a határozat szerinti számlák minden törvényi előírásnak megfeleltek, a számlák szerinti ellenértéket megfizette. A számlakibocsátó cégek ügyvezetője, N. J. valótlan tartalmú nyilatkozatot tett. Hivatkozott arra is, hogy a bírósági eljárás során tudta meg, hogy N. J.-nek több más hasonló ügye is volt folyamatban. Különös méltánylást érdemlő körülményként kérte értékelni azt, hogy "szélhámosnak a hálójába került".
Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya és perköltség tekintetében helybenhagyta, illetékre vonatkozó rendelkezését akként változtatta meg, hogy a felperes által fizetendő kereseti illetéket 247 320 Ft-ra felemelte.
Az Art. 72. § (l) bekezdése értelmében adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke az adóhiány 50%-a. Adóbírságot kell megállapítania az adóhatóságnak akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtja be az adó-visszaigénylési kérelmét. A bírság alapja a jogosulatlanul igényelt összeg. A szabályozásból következően, ha az adóhiány jogalapja, továbbá az adó-visszaigénylés jogosulatlan volta nem vitatott, az adóbírság előírása alappal nem tehető vitássá. Az adóbírság ugyanis az adóhiánynak és a jogosultan adó-visszaigénylésnek Art. szerinti jogkövetkezménye, objektív alapú szankció. E törvényi szabályozásra, valamint arra figyelemmel, hogy a felperes az adóhiánynak, adókülönbözetnek jogalapját nem vitatta, fellebbezésének alaposságát nem teremti meg a számlákra és a számlák szerinti ellenérték kifizetésére vonatkozó érvelése. Ezek ugyanis csak akkor lennének vizsgálhatók, értékelhetők, ha a határozatok szerinti adókülönbözet, adóhiány, jogosulatlan visszaigénylés is vitatott lett volna.
Az adóbírság mértéke (az 50%) csak kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén mérsékelhető. [Art. 73. § (1) bekezdése] Ilyen esetben az adóhatóság döntését mérlegelési jogkörében eljárva hozza meg. Az ilyen határozat akkor jogszerű, ha az adóhatóság a mérlegelése, döntése indokait feltárva határoz. A határozatból megállapíthatóan pedig a mérlegelés nem önkényes. Az elsőfokú bíróság e körben is helyesen mutatott rá arra, hogy a felperes a közigazgatási eljárásban és a perben sem tárt fel kivételes méltánylást érdemlő körülményként értékelhető adatot, nem igazolta a mérlegelési jogkörben hozott döntés jogszerűtlen voltát. A fellebbezésben előadott érvelése sem alapozza meg kérelmét tekintettel arra, hogy a felperesnek kellett volna igazolnia azt, hogy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. Ilyen pedig a felperes esetében nem állapítható meg, mivel a felperes a számlakibocsátók cégnyilvántartási adatait nem tekintette meg, N. J. képviseleti jogosultságát nem vizsgálta meg.
Az adó késedelmes megfizetésének az Art. 67. § szerinti objektív alapú és közvetlen jogkövetkezménye a késedelmi pótlék megfizetésére kötelezés. Az elsőfokú bíróság ítélete minden megfelel az Art. 67. § (1)-(4) bekezdésében foglaltaknak. Rámutat egyben a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a késedelmi pótlék egyébként is csak az Art 82. § szerint mérsékelhető, illetve engedhető el. [Art. 68. § (2) bekezdése] A perben felülvizsgálni kért határozat pedig nem az Art. 82. §-a szerinti határozat.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya és perköltség tekintetében a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján lényegében azonban helyes indokaira tekintettel hagyta helyben. (Legfelsőbb Bíróság Kf. IV. 29.571/1999.)