adozona.hu
AVI 2001.12.152
AVI 2001.12.152
A nagykereskedő jövedéki törvénysértést követ el, ha készpénzfizetésben állapodik meg szerződéses partnerével (1993. évi LVIII. tv. 17/A. §)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhivatal 1996. december 10-én időszaki elszámolást tartott a felperes Z., K. Lajos u. 18. szám alatti üzemanyagtöltő állomásán. A számlák átvizsgálása során két darab készpénzes számlát találta az sz.-i J. J. M. Kft.-tői, mely társaság 1995. december 3l-e óta nem rendelkezett érvényes jövedéki engedéllyel gázolaj nagykereskedelmi forgalmazására.
A vámhivatal az eljárást 1997. május 7-én kelt határozatával megszüntette arra hivatkozással, hogy a gázolaj vásárláskor a kellő körültekintés e...
A vámhivatal az eljárást 1997. május 7-én kelt határozatával megszüntette arra hivatkozással, hogy a gázolaj vásárláskor a kellő körültekintés elmulasztása nem volt bizonyítható.
Az alperes felügyeleti intézkedés keretében az elsőfokú határozatot megsemmisítette és az elsőfokú vámhatóságot új eljárás lefolytatására utasította.
A vámhivatal a megismételt eljárásban az 1998. február 23-án kelt határozatával a felperest 2 014 080 forint jövedéki bírság megfizetésére kötelezte, megállapítva, hogy a felperes az üzemanyag vásárlása során nem járt el kellő körültekintéssel a termék jogszerű forgalmazásának tisztázása érdekében.
A fellebbezés folytán eljáró alperes 1998. május 18-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot megszüntette.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja az volt, hogy a vásárlás során a tőle elvárható körültekintéssel járt el, nem róható terhére, hogy a Pénzügyi Közlönyből nem értesült arról, miszerint a forgalmazó Kft. 1996. január 1. óta érvényes jövedéki engedéllyel nem rendelkezett. Mivel jogerős határozattal megszüntették az ellene indult eljárást, a felügyeleti intézkedés körében hozott határozat jogszabálysértő volt, hiszen változatlan tényállás és újabb bizonyíték nélkül állapították meg a felelősségét. E határozatok sértették a korábban jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait. Sérelmezte a felperes, hogy nem vették figyelembe, a másodszor jelentkező eladó szállításáról ők értesítették a vámhatóságot.
Az alperes a kereset elutasítását kérte és fenntartotta a határozatában foglaltakat.
A városi bíróság 6. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A fellebbezés folytán eljáró megyei bíróság 3. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A jogerős ítélet rámutatott arra, hogy a felperes elmulasztotta a kellő körültekintést az üzemanyag vásárlása során, nem rendelkezett ugyanis információról az olyan nagykereskedelmi forgalmazóról, akitől a korábbi időszakban még egyáltalán nem vásárolt.
Tévesnek minősítette a felperes álláspontját a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt joggal kapcsolatban is, az eljárást megszüntető korábbi elsőfokú határozattal ugyanis a felperes nem szerzett jogot.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítéletek hatályon kívül helyezését és a keresete szerinti ítélet meghozatalát. A felperes fenntartotta a korábbi álláspontját és utalt arra is, hogy a megyei bíróság más hasonló ügyben eljárva megállapította, hogy a Pénzügyi Közlöny nem olvasása nem jelenti a körültekintés hiányát. Sérelmezte, hogy nem értékelték az összes körülményt, álláspontja szerint figyelemmel kellett volna lenni arra, hogy első ízben az eljáró vámhatóság az eljárást megszüntette. Jóhiszeműségét igazolta, hogy az eladó újabb jelentkezésekor értesítették a vámhivatalt.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 3. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során a bíróság kizárólag jogerős közigazgatási határozatot vizsgálhat felül. A felperes által hivatkozott első eljárás megszüntetéséről rendelkező közigazgatási határozat a felettes hatóság felügyeleti jogkörben eljárva megsemmisítette, helyébe új jogerős határozatot hoztak. Ez utóbbi határozat volt a felülvizsgálat tárgya. Helytállóan utalt a bíróság ítéletében arra is, hogy a megsemmisített határozattal amúgy sem lehetett jogot szerezni és gyakorolni, hiszen önmagában a kötelezettséget megállapító határozat hiánya nem vezethet jogszerzésre.
Ennek következtében jelen perben eldöntendő kérdés az volt, hogy a felperes kellő körültekintéssel járt-e el az üzemanyag vásárlása során, a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint bérfőzésről és szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) 66. § (1) bekezdés a) pontja és 67. § c) pontja alapján a jövedéki bírság kiszabása jogszerű volt-e.
Az első- és másodfokú bíróság ezt az kérdést a bizonyítékok mérlegelésével döntötte el. A bizonyítékok eredményének megállapítása a szabad bizonyítás eredménye, a felülvizsgálati eljárás során ennek megváltoztatására csak akkor kerülhet sor, amennyiben a bizonyítékok mérlegelése logikailag ellentmondásos, okszerűtlen, kirívóan téves. A Legfelsőbb Bíróság számos eseti döntésében kifejtette már, hogy a felülvizsgálati eljárás során a jogerős bírói ítéletben foglalt tényállást a bizonyítékok felülmérlegelésével nem lehet módosítani. Jelen esetben a bizonyítékok mérlegelése nem volt okszerűtlen: a felperes nem ismerte az eladót, korábban soha nem vásárolt tőle üzemanyagot, így az általa felmutatott fénymásolt jövedéki engedély nem bizonyította kellően a forgalmazásra jogosultságot. Emellett az eladó megsértette a Jszt. 17/A. § (10) bekezdésében foglaltakat is, mely rendelkezés tiltja a nagykereskedő számára a készpénzfizetésben való megállapodást. A felperes ezt is figyelmen kívül hagyta, így a jogerős ítélet helytállóan állapította meg, hogy az alperes nem sértett jogszabályt, a jövedéki bírság kiszabásának feltételei fennálltak.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenn tartotta. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. I. 27.801/1999.)