adozona.hu
AVI 2001.12.143
AVI 2001.12.143
A vízgazdálkodási társulat az Áfa. törvény alkalmazásakor adóalanynak minősül (1992. évi LXXIV. tv. 4. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes egy vízgazdálkodási társulat, mely közcélú feladatokat lát el oly módon, hogy az érdekeltek - az állam; helyi önkormányzat; és egyéb érdekeltek, tagok és kívülállók - vagyoni hozzájárulásokat fizetnek.
Az adóhatóság a felperesnél 1991-1994. évekre átfogó adóellenőrzést végzett, amelynek során megállapította, hogy a felperes az érdekeltségi hozzájárulások után általános forgalmi adó fizetési kötelezettségének nem tett eleget, ezért a felperes terhére 5 009 000 Ft általános forgalmi...
AVI 2001.12.143 A vízgazdálkodási társulat az Áfa. törvény alkalmazásakor adóalanynak minősül (1992. évi LXXIV. tv. 4. §)
A felperes egy vízgazdálkodási társulat, mely közcélú feladatokat lát el oly módon, hogy az érdekeltek - az állam; helyi önkormányzat; és egyéb érdekeltek, tagok és kívülállók - vagyoni hozzájárulásokat fizetnek.Az adóhatóság a felperesnél 1991-1994. évekre átfogó adóellenőrzést végzett, amelynek során megállapította, hogy a felperes az érdekeltségi hozzájárulások után általános forgalmi adó fizetési kötelezettségének nem tett eleget, ezért a felperes terhére 5 009 000 Ft általános forgalmi adókülönbözetet állapított meg.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesnek az alperes határozatának hatályon kívül helyezésére irányuló keresetének helyt adott. Az ítélet indokolása alapján megállapította, hogy a társulat és a tag, valamint a nem tag érdekeltek között polgári jogviszony nem jött létre. A vízgazdálkodási társulatokról szóló 1977. évi 28. tvr. (a továbbiakban: Tvr.) és a végrehajtására kiadott 41/1977. (XI. 3.) MT rendelet előírásait egybevetve kifejtette, hogy a felperes mind az önként belépő tagok, mind a nem tag érdekeltek vonatkozásában a jogszabályon alapuló általános forgalmi adó köteles szolgáltatást nem nyújtotta.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította.
Indokolásában kifejtette, hogy a felperes és az érdekeltségi hozzájárulást fizetők között polgári jogviszony jött létre, melynek tárgya szolgáltatás. Hivatkozott az 1992. LXXIV. tv. (továbbiakban: Áfa. tv.) 8. § (1) bekezdésére, mellyel kapcsolatosan kifejtette, hogy a jogszabály nem tulajdonít annak jelentőséget, hogy a tevékenység szerződésen vagy kötelező jogszabályi rendelkezésen alapul, és az ellenérték, mint fogalmi elem a felperes tevékenysége és az érdekeltségi hozzájárulást fizetők között nem tagadható. Utalt a másodfokú bíróság a Ptk. 198. § (3) bekezdésére is.
A másodfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Álláspontja az volt, hogy a vízgazdálkodási társulatok nem tartoznak az Áfa. tv. hatálya alá, a felperes gazdálkodási tevékenységet nem végez, az érdekeltségi hozzájárulást kiveti, és az nem ellenérték, mert nem áll vele szemben számon kérhető tevékenység. Hivatkozott arra, hogy sem az állami, sem az önkormányzati hozzájárulás nem áfa köteles, ezért az egyéb érdekelteknek is azonos megítélés alá kell esniük.
Az alperes ellenkérelme a másodfokú bíróság ítéletének hatályban tartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 3. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A vizsgált évben hatályban lévő vízgazdálkodási társulatokról szóló Tvr. 1. § (1) bekezdése szerint a vízgazdálkodási társulat az érdekelt jogi személyek és állampolgárok bevonásával helyi közcélú vízgazdálkodási feladatok szervezett ellátásáról gondoskodik. A társulat a helyi közcélú vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő üzemi vízrendezési, talajvédelmi és mezőgazdasági vízhasznosítási tevékenységet is folytat. A társulat a Tvr. 2. § (2) és (3) bekezdése értelmében vízitársulat és víziközmű társulat lehet. A vízitársulat a helyi vízrendezési, illetőleg ezekkel összefüggő műszaki talajvédelmi tevékenységeket látja el, továbbá mezőgazdasági vízhasznosítási munkát végez. A Tvr. 3. § (3) bekezdése érdekében a társulat, közcélú feladataiban érdekelt, az érdekeltségi területen ingatlant ténylegesen használó minden jogi személy és állampolgár, aki az (5) bekezdés értelmében a társulat közcélú feladatainak megvalósításához érdekeltségi hozzájárulást köteles fizetni.
Az Alkotmánybíróság 5/1993. (II. 12.) AB. határozata alapján megállapítható, hogy a társulat és az érdekeltek között polgári jogviszony keletkezik, a társulat helyi közcélú vízgazdálkodási feladatot lát el, melynek során az érdekeltek részére szolgáltatást nyújt, melynek ellenértéke az érdekeltségi hozzájárulás.
Az Áfa. tv. 4. § (1) bekezdése szerint adóalany az a jogi személy, aki saját nevében az 5. § (1) bekezdésében felsorolt gazdasági tevékenységet rendszeresen vagy üzletszerűen végzi.
A felperes szolgáltatását mind a tagok, mind a nem tag érdekeltek egyformán veszik igénybe, amely a konkrét esetben a helyi vízelvezetés és vízgyűjtőrendszer kialakításában valósul meg. A felperesnek ez a tevékenysége rendszeres, hiszen a vizsgált években érdekeltségi hozzájárulást szedett. A rendszeres tevékenységet folytató felperes pedig az általános forgalmi adónak az alanya. A fel-, peres tevékenysége az Áfa. tv. 8. § (1) bekezdése alapján ellenérték fejében végzett szolgáltatás-nyújtásnak minősül. A fizetett hozzájárulás pedig az Áfa. tv. 13. § (1) bekezdésének 1. pontja szerinti ellenérték. Miután pedig erre a Tvr. rendelkezése alapján került sor, az Áfa. tv. rendelkezéseit alkalmazni kell az Áfa. tv. 8. § (5) bekezdése értelmében. Helyesen állapította meg tehát a másodfokú bíróság, hogy a felperes az általános forgalmi adó alanya, a beszedett érdekeltségi hozzájárulás után általános forgalmi adó fizetési kötelezettség terheli és az alperes határozatának meghozatala során anyagi jogi és eljárásjogi szabálysértést nem követett el, határozata a jogszabályoknak megfelelt.
Utalt a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a felperes magát áfa alanynak tekintette, mivel bevallásában levonható áfát szerepeltetett; 1992-ig pedig azért nem keletkezett adófizetési kötelezettsége, nem az Áfa. tv. preferált - 0%-os - adókulcsot állapított meg az SZTJ 609 szerinti szolgáltatásra.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. I. 28.121/1999.)