AVI 2001.10.125

A birtoklás tényét jövedéki ügyben vizsgálni kell (1993. évi LVIII. tv. 4. §, 67. §)

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú vámhatóság az 1997. július 4-én kelt határozatában megállapította, hogy a felperes jövedéki törvénysértést követett el, ezért 14 952 000 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte, egyben elrendelte a lefoglalt és jövedéki ellenőrzés alól elvont 16 700 doboz "HB" és 10 000 doboz "ERNTE 23" márkájú cigaretta elkobzását. A határozat indokolása szerint az 1996. szeptember 28-án megtartott jövedéki ellenőrzéskor a felperes lakóházának garázsában a felperes tulajdonában lévő Volkswagen...

AVI 2001.10.125 A birtoklás tényét jövedéki ügyben vizsgálni kell (1993. évi LVIII. tv. 4. §, 67. §)
Az elsőfokú vámhatóság az 1997. július 4-én kelt határozatában megállapította, hogy a felperes jövedéki törvénysértést követett el, ezért 14 952 000 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte, egyben elrendelte a lefoglalt és jövedéki ellenőrzés alól elvont 16 700 doboz "HB" és 10 000 doboz "ERNTE 23" márkájú cigaretta elkobzását. A határozat indokolása szerint az 1996. szeptember 28-án megtartott jövedéki ellenőrzéskor a felperes lakóházának garázsában a felperes tulajdonában lévő Volkswagen Transporter gépkocsiban találták meg a lefoglalt zárjegy nélküli cigarettákat, amelynek származását, birtoklásának jogszerűségét a felperes igazolni nem tudta. A vámhatóság határozatát többek között a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban; Jszt.) 4. §-ának (2) bekezdésére, 54. § b) pontjára, 67. § (1) bekezdésének m) pontjára és 66. § (1) bekezdésének a) pontjára alapította. Az alperes az 1997. szeptember 9-én kelt határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperes nem fogadta el a felperesnek az ellenőrzés során tett előadásával szemben azt az állítását, hogy a jövedéki ellenőrzést megelőzően a lakását és gépkocsiját hölgyismerősének kölcsönadta, aki állítása szerint a gépkocsit továbbadta. A felperes gépkocsinak a Ptk. 187. §-a (1) bekezdése szerinti birtokosa volt, így vele szemben a jövedéki bírság és az elkobzás alkalmazása jogszerű volt.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az első fokon eljárt hatóságot új eljárásra kötelezte. A lefolytatott bizonyítás adatai alapján megállapította, hogy a felperes a Ptk. 187. § (1) bekezdése alapján birtokosnak nem volt minősíthető, az elkobzott cigaretta nem került az ellenőrzés időpontjáig a felperes hatalmába, így a felperesnek nem kellett igazolni a cigaretta származását és eredetét. A megismételt eljárásban az elsőfokú hatóság számára előírta, hogy vizsgálni kell, hogy ki kérte kölcsön a felperes ismerősétől a gépkocsit és hogy a cigaretta kinek a tulajdonában állt.
A másodfokú bíróság az alperes fellebbezése folytán az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. ítéletének indokolásában megállapította, hogy a Jszt. a birtoklás és a birtokos fogalmát nem határozza meg, mögöttes jogterület e jogi tény tekintetében a Ptk. A Ptk. 187. § (2) bekezdése értelmében birtokos az is, akitől a dolog időlegesen más személy használatába kerül, valamint az is, aki ezen a dolgon a hatalmat megszerezte. Ennek megfelelően birtokosnak kell tekinteni a felperest az irányadó tényállás szerint abban az esetben is, amikor a hivatkozása szerinti ingatlana és autója birtoklását más személy részére átengedte figyelemmel arra, hogy sem a Jszt., sem a Ptk. további megszorító korlátozó rendelkezést e tekintetben nem tartalmaz. Ennek megfelelően a jogkövetkezmény alkalmazása szempontjából eltérő törvényi előírás hiányában nincs annak jelentősége, hogy az ellenőrzés során talált termék mikor került a felperes birtokába. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság eltérő jogi álláspontja miatt szükségtelen bizonyítást folytatott le.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének hatályban tartását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróságnak a Ptk. 187. § (2) bekezdésére alapított jogértelmezése és az ebből levont következtetése téves volt.
Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 2. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A perben eldöntendő kérdés volt, hogy a felperes a lefoglalt jövedéki termékek birtokosa volt-e vagy sem, ennek folytán az alperes jogszerűen vetette ki jövedéki bírságot és rendelte el a lefoglalt jövedéki termékek elkobzását.
A perbeli esetben a lefoglalt cigarettákat a felperes tulajdonában lévő ingatlanon a tulajdonát képező gépkocsiban találták meg.
A Jszt. 4. § (2) bekezdése értelmében a jövedéki ellenőrzés és az e törvényben meghatározott jogkövetkezmények tekintetében a törvény hatálya alá tartozik az is, aki az 54. § b) pontjában meghatározott jogellenes tevékenységet végez. Az 54. § b) pontja értelmében a jövedéki ellenőrzés kiteljed bárkinek a felderítésére, aki jövedéki tevékenységet engedély nélkül végez, e törvény előírásainak megsértésével vásárol, értékesít, birtokol vagy jogtalanul tart birtokban.
A Jszt. 66. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében a vámhivatalnak a jövedéki ellenőrzés alól elvont termékek után jövedéki bírságot kell kivetnie. Jövedéki ellenőrzés alól elvont terméknek minősül a 67. § (1) bekezdés m) pontja értelmében az a (2) bekezdés szerint az a kereskedelmi mennyiségűnek minősülő termék, amelyet az 55. § (3) bekezdése szerint folytatott jövedéki ellenőrzés során a nem jövedéki alanynál találnak meg, és annak származását, eredetét, birtoklásának jogszerűségét nem tudják igazolni. A Jszt. 67. § (1) bekezdésének m) pontja szerinti rendelkezés a birtoklás tényéhez fűz jogkövetkezményeket és a Jszt. 4. § (2) bekezdése értelmében a birtokos felelőssége objektív, felróhatóságától, tudatától független.
A Ptk. 187. § (1) bekezdése szerint a birtokot megszerzi aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül (birtokos). A birtok tehát valamely dolog feletti tényleges hatalmat jelenti. A tényleges hatalom arra való tekintet nélkül minősül birtoknak, hogy a tényleges hatalmat saját nevében és saját részére vagy más nevében gyakorolják-e. A birtok fogalma továbbá nem függ a tudati elemektől sem, létrejöhet a birtoklás tudata és a birtoklásra irányuló akarat nélkül is. A Ptk. 187. § (2) bekezdéséből pedig következik, hogy ugyanaz a dolog egy időben több személy birtokában is lehet. Így a felperes mint az ingatlan és a gépkocsi tulajdonosa, egyben birtokos is volt. Az ellenőrzés időpontjában nem vitásan az ingatlan és a gépkocsi is rendelkezése alatt állt, a cigaretta megtalálása és lefoglalása az ő jelenlétében történt a tulajdonát képező gépkocsi felnyitása után.
Mivel a felperes a lefoglalt jövedéki termékek eredetét és birtoklásának jogszerűségét a Jszt.-ben írt szabályozás szerint igazolni nem tudta, nem sértett jogszabályt az alperes határozatában amikor a felperes terhére jövedéki bírságot vetett ki és elrendelte a lefoglalt termékek elkobzását, és nem volt jogszabálysértő a másodfokú bíróság ítélete, amelyben a felperes keresetét elutasította.
A kifejtettekre figyelemmel ezért a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Pp. 275/Á. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legfelsőbb Bíróság Kp. II. 28.855/1999.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.