adozona.hu
AVI 2001.10.118
AVI 2001.10.118
A gépjárművek besorolásánál az eredeti, gyárilag kialakított állapotot kell figyelembe venni (1992. évi LXXIV. tv. 67. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az irányadó tényállás szerint az F. H. Kft. 1995. évi november hó 24. napján 1 db Ford Escort Wagon típusú - ITJ 41-32-110 besorolású - személygépjárművet adott el az F. D. Kft. részére. Az F. D. Kft. az 1995. november 25-én kiállított 501/1995. és 502/1995. számú számlák alapján az általa kiállított forgalmi engedéllyel 1995. november 28-án birtokba adva - 1 db Ford Escort Wagon típusú, ITJ 41-34 besorolású tehergépjárművet értékesített a felperes részére. A felperes a tehergépjármű vételárá...
AVI 2001.10.118 A gépjárművek besorolásánál az eredeti, gyárilag kialakított állapotot kell figyelembe venni (1992. évi LXXIV. tv. 67. §)
Az irányadó tényállás szerint az F. H. Kft. 1995. évi november hó 24. napján 1 db Ford Escort Wagon típusú - ITJ 41-32-110 besorolású - személygépjárművet adott el az F. D. Kft. részére. Az F. D. Kft. az 1995. november 25-én kiállított 501/1995. és 502/1995. számú számlák alapján az általa kiállított forgalmi engedéllyel 1995. november 28-án birtokba adva - 1 db Ford Escort Wagon típusú, ITJ 41-34 besorolású tehergépjárművet értékesített a felperes részére. A felperes a tehergépjármű vételárát terhelő általános forgalmi adót (áfa) visszaigényelte.Az APEH Megyei Igazgatósága 1995. IV. negyedévre vonatkozóan az általános forgalmi adónemben vizsgálatot folytatott felperesnél, miután az 1997. évi közúti ellenőrzés a forgalmi engedélyben feltüntetettektől (tehergépjármű) eltérő gépjármű használatot észlelt. Az elsőfokú adóhatóság határozatával a felperes terhére 439 000 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet tárt fel (az adóbírság és késedelmi pótlék kiszabását mellőzve), míg az alperes 082-1/1998. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperesi álláspont szerint az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa. tv.) 33. §-ának (2) bekezdés b) pontjában és 67. §-ában foglaltak értelmében a perbeli személygépkocsi beszerzése esetén az áfa levonható nem volt.
A felperes keresetében az alperesi határozatok hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozással, hogy a gépjárművet tehergépjárműként vásárolta a végbement gazdasági eseményt tanúsító és eladó által kiállított számlából kitűnően, a gépjármű forgalmi engedélye is tehergépkocsira szólt, ezért az alperes jogszabályt sértett akkor, amikor az autót személygépkocsiként értékelve őt a forgalmi adóhiány megfizetésére kötelezte.
A felperes keresetét a városi bíróság az 1998. évi október hó 12. napján kelt 16. számú ítéletével elutasította. Döntése indokolása szerint az Áfa. tv. 67. §-a szerint a KSH besorolás alapján az eredeti gyári állapotnak megfelelően kellett a gépkocsit személygépkocsinak minősíteni, az átalakítás mértékétől, a forgalmi rendszámtól függetlenül. Ezért a perbeli személygépkocsi értékesítése kapcsán a felperes az áfa levonási jogát jogszerűen nem gyakorolhatta.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az 1999. évi január hó 29. napján kelt 8. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, az alperesi határozatokat hatályon kívül helyezte. Álláspontja szerint egy termék adójogi és más anyagi jogi szempontból történő minősítése eltérő lehet. A felperes tehergépkocsiként minősített gépjárművet vásárolt az adásvételt igazoló számlák szerint, ezért az áfa levonási jogot gyakorolhatta. A KSH-nak a vásárlás időpontjában hatályban volt és a nagy rakodóterű személygépkocsik besorolására vonatkozó minősítése a perbeli esetben alkalmazható nem volt, mert a forgalmi engedély szerint tehergépjárművet vásárolt a felperes. A felperes és eladó Darázs Kft. közötti adásvételi szerződést az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. §-ának (7) bekezdésében foglaltak alapján értékelve megállapította, hogy az 501/ 1995. és 502/1995. számú számlák a felek szerződési akaratát megfelelően tükrözik és tanúsítják, hogy a felperest a tehergépjármű beszerzése után az általános forgalmi adó levonásának a joga megillette.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a megyei bíróság ítélete sérti az Áfa. tv. 33. §-ának (2) bekezdés b) pontjában, 67. §-ában, illetve 13. §-ának (1) bekezdés 16/g. pontjában foglaltakat. Megítélése szerint tévesen állapította meg a másodfokú bíróság ítéletében, hogy a felperest a tehergépjármű vásárlása után az áfa-levonási jog megilleti, mert a perbeli esetben a KSH besorolás szerint a felperes ITJ 41-32-5 cikkcsoportba tartozó nagy rakodóterű személygépjárművet vásárolt, nem továbbértékesítési céllal.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint a végbement valós gazdasági eseményt tanúsító számla alapján őt az általános forgalmi adó levonási joga megillette.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 8. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és a városi bíróság 16. számú ítéletét helybenhagyta.
A perbeli időszakban hatályos Áfa. tv. 33. §-ának (2) bekezdés b) pontja szerint nem vonható le az előzetesen felszámított adó a személygépkocsi beszerzése esetén, ha a beszerzés nem továbbértékesítési céllal történik. A felperes nem vitásan nem továbbértékesítési céllal szerezte be a perbeli gépjárművet.
Az Áfa. tv. 67. §-a szerint, továbbá a statisztikai besorolási számra való hivatkozással meghatározott termékek (építmények) és szolgáltatások vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) Ipari Termékek Jegyzékének (ITJ) az 1994. évi június hó 15. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.
A perbeli gépjárművet nem vitásan 41-32-110 ITJ besorolási számú (helyesen: 41-32-11), benzin üzemű személygépkocsiként került első ízben értékesítésre az F. H. Kft. részéről az F. D. Kft. részére. Ezt követően vásárolta meg ITJ 41-34 besorolású, benzin üzemű tehergépjárműként a felperes, jóllehet a nagy rakodóterű személygépkocsikra a KSH az ITJ 41-32-5 besorolási számot, már bevezette [9026/1993. (SK 13.) KSH közleményében].
A KSH vonatkozó állásfoglalása szerint a gépjárművek besorolásánál az eredeti, gyárilag kialakított állapotot kell figyelembe venni, mint meghatározó és besorolást megalapozó állapotot.
Tévedett a másodfokú bíróság amikor a felperes részére való értékesítést tanúsító számláknak tulajdonított jelentőséget az eladó által kiállított és tehergépjárműre szóló forgalmi engedéllyel, mert a perbeli esetben az adójogi jogviszonyban az adójogi jogszabályokat kellett figyelembe venni. Mivel a perbeli gépjármű gyártása szerint az ITJ 41-32-5 jelű termékcsoportba besorolt nagy rakodóterű személygépjármű, ezért mint személygépkocsi után az arra felszámított áfa a felperes által visszaigényelhető nem volt. Tévedett a másodfokú bíróság, amikor a felperesi áfa-levonási jog kapcsán a perbeli számlákat hitelesnek tekintette, bár azok nem feleltek meg a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 84. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak azáltal, hogy nem a termék tényleges, KSH szerinti besorolását (nem az Áfa. tv. 13. §-ának (1) bekezdés 16. pontja szerint kötelező tartalmi elemet) rögzítették, hanem attól eltérő, tehergépjármű besorolására vonatkozó jelzőszámot.
Nem helytálló a másodfokú bíróságnak az Art. 1. §ának (7) bekezdés alapján a gépjármű minősítésre vonatkozó álláspontja sem, mivel a perbeli jogügyletet az adóhatóságnak az adózás szempontjából kellett értékelnie, és annak (a gazdasági eredménynek) az adójogi vonzatait kellett figyelembe venni. A perbeli jogügylet adójogi értékelése pedig jogszerűen és helyesen történt meg az alperes által, és helytálló volt az elsőfokú bíróságnak az e körben kifejtett álláspontja is.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint egy személygépkocsinak gyártott gépjármű nagyobb terjedelmű tárgyak szállítására alkalmassá tétele ellenére sem veszti el eredeti, személygépkocsi jellegét azáltal, hogy a gépkocsiból az ülések részben eltávolításra kerültek. Mindebből következik, hogy a téves ITJ számot tartalmazó számla alapján - amely a fentiek alapján hitelesnek tekinthető nem volt - az áfa-levonási jog nem gyakorolható. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján helybenhagyta. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. II. 28.384/1999.)