adozona.hu
AVI 2001.9.115
AVI 2001.9.115
A vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség az adásvételi szerződés megkötése napján keletkezik, ezért erre az időpontra vonatkozóan kell igazolni az ingatlanforgalmazásra jogosultságot az Itv. 23/A. § (2) bekezdés szerinti okiratokkal [1990. évi XCIII. tv. 23/A. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint az elsőfokú közigazgatási szerv az 1996. március 28-án megkötött ingatlan adásvételi szerződésre figyelemmel a fizetési meghagyásában - 10%-os visszterhes illetékkulcs alkalmazásával - a felperest illeték fizetésére kötelezte. Határozatában az előírt illetékből, helyesbítés jogcímén, 1 688 000 Ft-ot törölt azzal, hogy a helyes illetékkulcs 2%-os.
Az elsőfokú közigazgatási szerv az 1996. április 12-én megkötött ingatlan adásvételi szerződésr...
AVI 2001.9.115 A vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség az adásvételi szerződés megkötése napján keletkezik, ezért erre az időpontra vonatkozóan kell igazolni az ingatlanforgalmazásra jogosultságot az Itv. 23/A. § (2) bekezdés szerinti okiratokkal [1990. évi XCIII. tv. 23/A. § (2) bek.].
A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint az elsőfokú közigazgatási szerv az 1996. március 28-án megkötött ingatlan adásvételi szerződésre figyelemmel a fizetési meghagyásában - 10%-os visszterhes illetékkulcs alkalmazásával - a felperest illeték fizetésére kötelezte. Határozatában az előírt illetékből, helyesbítés jogcímén, 1 688 000 Ft-ot törölt azzal, hogy a helyes illetékkulcs 2%-os.Az elsőfokú közigazgatási szerv az 1996. április 12-én megkötött ingatlan adásvételi szerződésre figyelemmel a felperest 10%-os vagyonszerzési illeték megfizetésére kötelezte.
A megyei illetékhivatal a fizetési meghagyás módosítására, és a 2%-ot meghaladóan befizetett illeték visszatérítésére irányuló felperesi kérelmet határozatában elutasította. Az alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését az 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban Itv.) 23/A. § (1) bekezdésére, 3. § (3) bekezdésének a) pontjára alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperesnek a szerződések megkötése napján még nem volt főtevékenysége az ingatlanforgalmazás, ezt a felperes nem igazolta, így nem jogosult a 2%-os illetékkulcs alkalmazására.
A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását kérte akként, hogy az adásvételi szerződésekre tekintettel 2%-os vagyonszerzési illeték megfizetésére köteles. Azzal érvelt, hogy a határozat nem felel meg az Itv. 23/A. § (1) bekezdésében, valamint az 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban Art.) 84. § (1) bekezdésében foglaltaknak. Az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte.
A megyei bíróság az alperes határozatát részben megváltoztatta, a határozatot a fizetési meghagyás módosítására irányuló kérelmet elutasító részében hatályon kívül helyezte, egyebekben a felperes keresetét elutasította. Alaposnak találta a felperes eljárási jogszabálysértésre hivatkozását az 1996. március 28-án kelt szerződés illetékjogi vonzata tekintetében és a keresetnek részben helyt adó rendelkezését erre a jogi álláspontjára alapította. Utalt egyben arra, hogy a felperest megilleti az 1 688 000 Ft. [Art. 84. § (1) és (4) bekezdése, 67. § (2) bekezdése.] A felek közötti jogvita anyagi jogi részének eldöntésénél úgy foglalt állást, hogy az alperes határozatban kifejtett álláspontja jogszerű. A felperesnek az Itv. 23/A. § (1) bekezdése kapcsán kifejtett érvelése pedig nem helytálló. A szerződés megkötése napján beáll ugyanis az illetékfizetési kötelezettség és az Itv. 23/A. § (1) és (2) bekezdésében előírt feltételeknek is ebben az időpontban kell fennállniuk. Ezért a 301378-01-97. számú fizetési meghagyás módosítására irányuló kérelem tárgyában hozott alperesi határozat ellen előterjesztett keresetet e részben elutasította.
A jogerős ítélet keresetet elutasító rendelkezése ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak megváltoztatását, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. A Ptk. 117. § (3) bekezdésére utalással azzal érvelt, hogy a bíróság jogi álláspontja téves, nem felel meg az Itv. 23/A. §-ának 1995. július 3. napjától 1997. január 1. napjáig hatályban volt, és jelen ügyben alkalmazandó rendelkezéseinek. Az ingatlan tulajdonjogának megszerzése a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésével jön létre, ezért az Itv. 23/A. § (2) bekezdése szerinti igazolásoknak is erre az időpontra kell vonatkoznia. Hivatkozott arra is, hogy a közigazgatási eljárásban és a megyei bíróság előtt folyamatban volt eljárás során általa becsatolt okiratokkal igazolta, hogy már az adásvételi szerződés megkötése előtt főtevékenységként folytatta az ingatlanforgalmazást, felülvizsgálati kérelméhez csatolta a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által 1999. szeptember 9. napján kiállított záradék elnevezésű okiratot.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el a Pp. 275. § (2) bekezdésében meghatározott keretek között. Ennél fogva a felülvizsgálati felülbírálat csak a fizetési meghagyással, az 1996. április 12-én kelt adásvételi szerződéssel kapcsolatos illetékkötelezettségre, illetve az ezt érintő perben felülvizsgálni kért határozatok jogszerűségének felülbírálatára vonatkozott.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 5. sorszámú ítéletét felülvizsgálati kérelemmel nem érintett rendelkezéseit nem érintette, felülvizsgálati kérelemmel érintett rendelkezéseit hatályában fenntartotta.
A perbeli jogvita nem polgári jogi jogviszonyból ered, ennél fogva elbírálására sem a polgári jog szabályai, hanem az Itv. rendelkezései az irányadóak. A perbeli jogviszony elbírálására irányadó jogszabályi rendelkezések értelmében a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötése napján keletkezik. [Itv. 3. § (3) bekezdésének a) pontja.] Az Itv. 91. §-ának (1) bekezdése előírja továbbá azt is, hogy ingatlan tulajdonjogának megszerzését tartalmazó szerződést a földhivatalhoz kell bejelenteni illetékkiszabásra. Az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni, mégpedig a szerződés megkötésétől számított 30 napon belül. Bejelentési kötelezettség elmulasztásához szankció is fűződik. (Itv. 82. §) A megyei bíróság tehát ítéletében helytállóan mutatott rá arra, hogy a vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség nem az ingatlan tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésekor keletkezik, hanem az adásvételi szerződés megkötése napján, ezért a vállalkozónak erre az időpontra vonatkozóan kell igazolni a főtevékenysége szerinti ingatlanforgalmazásra jogosultságot, mégpedig az Itv. 23/A. § (2) bekezdése szerinti okiratokkal.
Jogerős ítélet felülvizsgálata csak a jogerős ítélet meghozataláig bekövetkezett, és jogerős ítélettel elbírált tényekre vonatkozhat. [Pp. 270. § (1) bekezdése.] Felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. Olyan tények, amelyeket a perben nem vetettek fel, a felülvizsgálati eljárásban jogszabálysértés alapjaként nem használhatók fel. [Pp. 235. § (1) bekezdés, 270. § (1) bekezdés, 275. § (1) bekezdés.] Ennél fogva a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemhez csatolt záradék elnevezésű okiratot nem vonta értékelési körébe. Megjegyzi továbbá a Legfelsőbb Bíróság, hogy közigazgatási perekben kizárólag a határozatok jogszerűsége tárgyában dönthet. Ennek felülvizsgálatánál pedig mindig a határozathozatalkor irányadó tényállásra és az akkor hatályos jogszabályi rendelkezésekre kell figyelemmel lenni. [1957. évi IV. törvény 72. § (1) bekezdés, Pp. 339. § (1) bekezdés.] A megyei bíróság jogszerűen állapította meg, hogy az alperes határozata megalapozott volt, a határozathozatalkor rendelkezésére álló adatokra tekintettel. A közigazgatási határozatok meghozatalának időpontjáig ugyanis a felperes nem csatolt olyan Itv. 23/A. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő okiratot, amely azt igazolta volna, hogy 1996. április 12-én, azaz az illetékkötelezettség keletkezésekor is főtevékenységként ingatlanforgalmazásra jogosult lett volna. Rámutat egyben a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy az Itv. 23/A. § (1) bekezdése szerinti illetékkulcs alkalmazásához szükséges bizonyítás az Itv. 23/A. § (2) bekezdése értelmében kötött. Kizárólag az e törvényhely szerinti igazolásokat lehet felhasználni és ezek alkalmasak a jogosultság igazolására. A kamarai igazolásnak pedig az Itv. 3. § (3) bekezdésének a) pontja, valamint 23/A. § (1) bekezdése szerinti szabályozásból következően a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség keletkezésének időpontjára vonatkozó tartalmat kell rögzítenie. Helytállóan mutatott rá a megyei bíróság jogerős ítéletében arra is, hogy az Itv. 1997. január l-jét követő módosításából nem vezethető le a felperes jogi álláspontja.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a felülvizsgálni kért határozat a felülvizsgálni kért körben a jogszabályoknak megfelel, eljárási szabálysértés nem történt, ezért a megtámadott határozatot a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 35.208/2000.)