adozona.hu
AVI 2001.9.114
AVI 2001.9.114
A Nincs jelentősége annak, hogy a kereskedő rendelkezik jövedéki engedéllyel, ha az ellenőrzés során bemutatott okirat szerint a vevővel szemben nem ilyenként jelent meg a termék forgalmazásakor (1997. évi CIII. tv. 72. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes egyéni vállalkozóként üzemeltetett élelmiszerüzletében 1998. szeptember 3-án lefolytatott jövedéki ellenőrzést követően a könyvelés és a bizonylatok ellenőrzése során az alperes megállapította, hogy összesen 0.5 hektoliter üveges sör számlája "Továbbértékesítés esetén a jövedéki termék származásának igazolására nem alkalmas" záradékot tartalmazott, ezért nevezettet 100 000 forint jövedéki bírsággal sújtotta.
A határozat ellen annak felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be kere...
AVI 2001.9.114 A Nincs jelentősége annak, hogy a kereskedő rendelkezik jövedéki engedéllyel, ha az ellenőrzés során bemutatott okirat szerint a vevővel szemben nem ilyenként jelent meg a termék forgalmazásakor (1997. évi CIII. tv. 72. §)
A felperes egyéni vállalkozóként üzemeltetett élelmiszerüzletében 1998. szeptember 3-án lefolytatott jövedéki ellenőrzést követően a könyvelés és a bizonylatok ellenőrzése során az alperes megállapította, hogy összesen 0.5 hektoliter üveges sör számlája "Továbbértékesítés esetén a jövedéki termék származásának igazolására nem alkalmas" záradékot tartalmazott, ezért nevezettet 100 000 forint jövedéki bírsággal sújtotta.A határozat ellen annak felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, kérve a támadott alperesi döntés hatályon kívül helyezését. Előadta, hogy a magát nagykereskedőként hirdető eladónál egyszerű számlázási hiba történt, mely kizárja a kereskedelmi értelmezést. A vásárolt sör is kevesebb volt, mint ami a kereskedelmi mennyiséget megalapozná.
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte. ítélete indokolása szerint a sört eladó gazdálkodó szervezet rendelkezett jövedéki engedéllyel, ezért megfelelt a felperes annak a feltételnek, mely előírja, hogy csak ilyen engedéllyel rendelkező eladótól vásárolhat.
Az ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását.
A hivatkozás szerint a jogerős ítélet sérti a Jöt. 72. § (8) bekezdését és a 72. § (9) bekezdését.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 6. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte.
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 72. § (8) bekezdése előírása szerint a nem jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket csak jövedéki engedéllyel rendelkező kereskedőtől szerezhet be. A megyei bíróság ítéletében arra mutatott rá, hogy az eladó kereskedő rendelkezett jövedéki engedéllyel, így annak nincs jelentősége, hogy a felperes számára kiskereskedelmi számlát állított ki.
A Jöt. 72. § (9) bekezdése előírja, hogy a nem jövedéki engedélyes kereskedő köteles a beszerzett az értékesített és a készleten lévő jövedéki termék eredetét, származását hitelt érdemlően igazolni. E két rendelkezést önállóan nem lehet értelmezni, ezért a Jöt. 72. § (8) bekezdését környezetéből kiragadva tévesen hozta meg ítéletét az elsőfokú bíróság. Hiába rendelkezik ugyanis a kereskedő jövedéki engedéllyel, ha az ellenőrzés során bemutatott okirat szerint a vevővel szemben nem ilyenként jelent meg a termék forgalmazásakor.
A felülvizsgálati kérelemben az alperes sérelmezte, hogy a bíróság a határozat hatályon kívül helyezésével nem adott választ arra a kérdésre, hogy a Jöt. 78. § (1) bekezdése alapján bírságolható-e a felperes. A Jöt. 78. §-a a kétséget kizáróan adózott termékekkel, kereskedővel és forgalmazóval kapcsolatosan ír elő jövedéki bírság büntetést. E rendelkezés alkalmazására vonatkozóan az alperes határozata hivatkozást nem tartalmazott, jóllehet az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 43. § (1) bekezdésének c) pontja kötelezővé teszi a közigazgatási szerv számára, hogy határozata tartalmazza indokolásában a megállapított tényállást és azokat a jogszabályokat, amelyek alapján a közigazgatási szerv a határozatot hozta. Az alperes maga hivatkozott arra felülvizsgálati kérelmében, hogy határozata egy általa alkalmazhatónak tekintett jogra vonatkozóan rendelkezést nem tartalmazott, ezért a döntés jogszabálysértő volt.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (2) bekezdése a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a 339. § (1) bekezdése szerint a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezte. Közigazgatási perekben a perköltség megállapításánál a határozat hatályon kívül helyezésének oka is vizsgálandó tényező a Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésben kifejtett álláspontja szerint. A közigazgatási határozat a kifejtett indokok alapján került hatályon kívül helyezésre. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 78. §-a alkalmazásával úgy rendelkezett, hogy a felperes részilleték megfizetésére köteles, míg a fennmaradó illetéket az állam viseli. Az eljárás során felmerült perköltséget ez okból a felek maguk viselik. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. V. 35.019/1999.)