adozona.hu
AVI 2001.9.112
AVI 2001.9.112
A jövedéki törvény a birtoklás tényéhez - amely nem függ tudati elemektől és létrejöhet a birtokos akarata nélkül is - jogi következményeket fűz (1993. évi LVIII. tv. 67. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhatóság az 1995. november 1. napján jövedéki ellenőrzést tartott az I. r. felperes K., K. u. 16. szám alatti ingatlanán, amelynek során 186 liter tiszta szesz és 20 liter 40%-os hidegen kevert rumot talált, amelyet az I. r. felperes előadása szerint veje a II. r. felperes tudta nélkül vitt az ingatlanra. Az alperes jogerős határozatával egyetemlegesen kötelezte a felpereseket 791 898 Ft jövedéki bírság megfizetésére a lefoglalt jövedéki termékek elkobzása mellett.
Az elsőfokú bíróság ít...
AVI 2001.9.112 A jövedéki törvény a birtoklás tényéhez - amely nem függ tudati elemektől és létrejöhet a birtokos akarata nélkül is - jogi következményeket fűz (1993. évi LVIII. tv. 67. §)
A vámhatóság az 1995. november 1. napján jövedéki ellenőrzést tartott az I. r. felperes K., K. u. 16. szám alatti ingatlanán, amelynek során 186 liter tiszta szesz és 20 liter 40%-os hidegen kevert rumot talált, amelyet az I. r. felperes előadása szerint veje a II. r. felperes tudta nélkül vitt az ingatlanra. Az alperes jogerős határozatával egyetemlegesen kötelezte a felpereseket 791 898 Ft jövedéki bírság megfizetésére a lefoglalt jövedéki termékek elkobzása mellett.Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperes határozatát részben megváltoztatta, az I. r. felperes vonatkozásában hatályon kívül helyezte, míg a II. r. felperes keresetét elutasította. Nem fogadta el a II. r. felperesnek azt az előadását, hogy a jövedéki termékeket találta és az I. r. felperes ingatlanán csak addig helyezte el azokat, míg a hatóságoknak erről bejelentést nem tesz. A II. r. felperesre a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési és szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) 4. § (2) bekezdése alapján a törvény személyi hatálya kiterjed a jövedéki termék birtokban tartására a találás szabályai nem alkalmazhatók. Az I. r. felperes vonatkozásában a felperes előadása és a bizonyítékok mérlegelése alapján állapította meg, hogy jövedéki törvénysértést nem követett el.
Az elsőfokú bíróság ítéletének keresetnek helyt adó része ellen az alperes nem fellebbezett, a II. r. felperes fellebbezésében pedig az alperes határozatának a reá vonatkozó rendelkezéseinek is a hatályon kívül helyezését kérte a keresetet az ő tekintetében elutasító elsőfokú ítélet megváltoztatásával.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét megváltoztatta és az alperes határozatát teljes egészében hatályon kívül helyezte. Az ítélet indokolása szerint a II. r. felperes a szeszesitalt találta és őrizetbe vette, mindez pedig a Jszt. által tiltott birtokban tartásnak nem minősül mindaddig, amíg a felperessel szemben a talált dolog bejelentéséről és beszolgáltatásáról szóló 18/1960. (IV. 13.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében írt határidő nem telt le. A vámhatóság az eljárása során nem bizonyította, hogy a II. r. felperes a Jszt. 4. § (2) bekezdése szerint a Jszt. hatálya alá tartozó tevékenységet folytatott, így a jövedéki bírság kiszabásának nem volt jogalapja.
A másodfokú bíróság ítélete ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében az alperes az ítéletnek a II. r. felperesre vonatkozó hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.
A II. r. felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 4. számú ítéletét a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében hatályon kívül helyezte és a városi bíróság 10. számú ítéletét helybenhagyta.
A Jszt. 4. § (2) bekezdése alapján a jövedéki ellenőrzés és az e törvényben meghatározott jogkövetkezmények tekintetében a törvény hatálya alá tartozik az is, aki az 54. § b) pontjában meghatározott jogellenes tevékenységet végez. Az 54. § b) pontja alapján jövedéki ellenőrzés kiterjed bárkinek a felderítésére, aki jövedéki tevékenységet engedély nélkül végez, e törvény előírásainak megsértésével vásárol, értékesít, birtokol, szállít, az e törvényben tiltott tevékenységet végez, zárjegyet hamisít, vagy jogtalanul tart birtokban, ezeket továbbadja, értékesíti, megvásárolja, felhasználja. A Jszt. 66. § (1) bekezdésének a) pontja pedig kimondja, hogy a vámhivatal a jövedéki ellenőrzés alól elvont termékek után jövedéki bírságot vet ki. A Jszt. 67. § (1) bekezdésének m) pontja értelmében a jövedéki ellenőrzés alól elvont terméknek minősül az a (2) bekezdés szerinti kereskedelmi mennyiségűnek minősülő jövedéki termék, amelyet az 55. § (3) bekezdése szerint folytatott jövedéki ellenőrzés során a nem jövedéki alanynál találtak meg és annak származását, eredetét, birtoklásának jogszerűségét nem tudják igazolni.
A vámhatóságok az idézett jogszabályok alapján jogszerűen állapították meg, hogy a II. r. felperes jövedéki ellenőrzés alól elvont termék jogtalan birtoklásával jövedéki törvénysértést követett el, ezért vele szemben jogszerűen alkalmazták a jövedéki bírságot.
A Jszt. 67. § (1) bekezdésének m) pontja szerinti rendelkezés a birtoklás tényéhez, illetve annak jogszerűtlen voltához fűz jogkövetkezményeket. A perbeli esetben a II. r. felperes sem vitatta, hogy a jövedéki termékeket birtokba vette és birtokban tartotta. A birtok fogalma [Ptk. 187. § (1) bekezdése] valamely dolog felett gyakorolt tényleges hatalmat jelenti, nem függ a tudati elemektől és létrejöhet a birtokos akarata nélkül is. A birtoklás tényleges helyzet, amelyhez a törvény (Jszt.) jogi következményeket fűz. A Jszt. az objektív felelősséget fogalmazza meg, ezért a II. r. felperes tévesen hivatkozott arra, hogy a birtokban tartás részéről azért nem volt felróható, mert a talált jövedéki terméket, ha nem következik be a jövedéki ellenőrzés, akkor a talált dolgokra vonatkozó jogszabályok szerint a jövedéki hatóságnak leadta volna.
A jövedéki termékek eredetét, származását, birtoklásának jogszerűségét a Jszt.-ben foglalt szabályoknak megfelelően lehet igazolni. A II. r. felperes pedig a közigazgatási eljárásban, illetőleg a perben sem terjesztett elő olyan bizonyítékot és olyanra nem is hivatkozott, amely a Jszt. szerint a jövedéki termékek származásának, eredetének, illetőleg birtoklásának jogszerűsége igazolására alkalmas lett volna. Ebből következően nem tett eleget a Pp. 164. § (1) bekezdésén és a Jszt. 67. § (1) bekezdés m) pontján alapuló bizonyítási kötelezettségének, nem bizonyította azt, hogy az alperes határozata jogszabálysértő megállapításokat tartalmaz.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletének a II. r. felperes keresetét elutasító rendelkezését helybenhagyta. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. II. 28.480/1998.)