adozona.hu
AVI 2001.9.111
AVI 2001.9.111
A vámtörvény az árunyilatkozat módosítását az elfogadás után is lehetővé teszi, azt időben nem korlátozza (1995. évi C. tv. 55. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1997. január 28. és 1997. március 7. napja között hét alkalommal kérte vámárunyilatkozattal fűszerpaprika őrlemény vámkezelését mellékelve az ehhez szükséges egyéb okmányokat. A felperes az exporttámogatás igénybevételére jogosító kódszámot két árunyilatkozaton feltüntette, a többi árunyilatkozaton ez elmaradt. Az elsőfokú vámhatóság a vámkezelést a kérelemmel egyezően elvégezte és az áru kivitele megtörtént. Ezt követően a felperes kérelmet terjesztett elő az árunyilatkozatok módo...
AVI 2001.9.111 A vámtörvény az árunyilatkozat módosítását az elfogadás után is lehetővé teszi, azt időben nem korlátozza (1995. évi C. tv. 55. §)
A felperes 1997. január 28. és 1997. március 7. napja között hét alkalommal kérte vámárunyilatkozattal fűszerpaprika őrlemény vámkezelését mellékelve az ehhez szükséges egyéb okmányokat. A felperes az exporttámogatás igénybevételére jogosító kódszámot két árunyilatkozaton feltüntette, a többi árunyilatkozaton ez elmaradt. Az elsőfokú vámhatóság a vámkezelést a kérelemmel egyezően elvégezte és az áru kivitele megtörtént. Ezt követően a felperes kérelmet terjesztett elő az árunyilatkozatok módosítása iránt, előadva, hogy elmulasztotta a 33-as rovatban feltüntetni az állami támogatásra jogosító kódszámot. Az elsőfokú vámhatóság határozatával a kérelmet elutasította azzal, hogy a módosításra csak addig van lehetőség, amíg az áru kiléptetése nem történt meg és csak ismételt vámkezelés megtartása mellett. A felperes fellebbezése folytán az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, hivatkozott a 38/1996. (XII. 29.) FM-PM-IKM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 8. § (6) bekezdésében foglaltakra, mely szerint kizárt az exporttámogatásra vonatkozó kódszám utólagos feltüntetésének lehetősége. A vámáranyilatkozat alapján történő vámkezelésnek nem feltétele a R. 33. rovat 5. mezőjének kitöltése, a vámkezelés e nélkül is teljesíthető, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 55. §-ának (3) bekezdése alapján a vámárunyilatkozat módosítására is csak a vámkezelés elvégzése előtt kerülhet sor, a felperes kérelmét csak a vámkezelés után terjesztette elő.A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és új eljárásra kötelezte. Rámutatott arra, hogy önmagában az a körülmény, hogy a felperes elmulasztotta az árunyilatkozat 33. rovata 5. mezőjének kitöltését nem zárja ki a már elfogadott árunyilatkozat módosítását, a módosításra vonatkozó jogszabályi feltételek fennállása esetén [Vtv. 55. §, 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet 82. § (2) bekezdése].
Az alperesnek az új eljárásra adott iránymutatásában kifejtette, hogy az alperesnek vizsgálnia kell a már elfogadott árunyilatkozat módosításának lehetőségét.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélet indokolása szerint a felperes 7 kérelemből 5 kérelem esetén elmulasztott feltüntetni egy olyan kódszámot, amely egyéb feltételek fennállása esetén exporttámogatás igénybevételére jogosította volna, ezt utóbb észlelve az írásbeli árunyilatkozat módosítását akarta végrehajtani. A Vtv. 51. §-a értelmében a vámáru és az ára vámkezelése - ha e törvény másként nem rendelkezik - kizárólag az erre irányuló kérelem alapján történhet. Az 55. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a vámkezelés céljára benyújtott írásbeli árunyilatkozatot a vámhatóság köteles ellenőrizni és ha az az előírásoknak megfelel, elfogadni. A (3) bekezdés szerint az írásbeli árunyilatkozat módosítását az elfogadás után is lehetővé kell tenni, ha valamelyik adat hibás bejegyzése nyilvánvalóan tévedésnek minősül. Az árunyilatkozat elfogadásakor a vámhatóság az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 43. § (2) bekezdése alapján egyszerűsített határozatot hoz. Az egységes vámárunyilatkozat a Vtv. 55. § (3) bekezdése és a 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 82. §-ának (2) bekezdése alapján módosítható. Az Áe. 48. § (2) bekezdése értelmében a határozat kiegészítésének helye van, a kiegészítés iránti kérelem tárgyában hozott elutasító határozat azonban jogszabálysértő, mert az ennek alapjául szolgáló tényállás felderítése elmaradt és a határozat indokolása is hiányos, így a határozat az Áe. 26. § (1) bekezdésébe és 42. § (1) bekezdésébe is ütközött.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint az írásbeli árunyilatkozat módosítására az ügyfélnek a Vtv. 55. § (2) bekezdése értelmében csak annak elfogadásáig van lehetősége. Az árunyilatkozat elfogadása után a Vtv. 55. § (3) bekezdése alapján csak kivételesen van lehetőség az árunyilatkozat módosítására akkor, ha az árunyilatkozat kitöltése során helytelen adat került bejegyzésre és ez nyilvánvaló tévedésnek minősül. Jelen ügyben az árunyilatkozat módosítását a felperes annak elfogadását követően kezdeményezte, másrészt pedig a konkrét ügyben hibás adatbejegyzésről sincs szó. Nem állnak fenn azok a feltételek, amelyek az Áe. 61. §-ában foglaltak értelmében a határozat módosítását megalapozzák. Utalt arra a felülvizsgálati kérelem, hogy az ügy érdemi befejezését követően benyújtott és a felperes kérelmeit elutasító határozatok nem tekinthetők az ügy érdemében hozott határozatoknak. A felperes mulasztásának következményeit ezért saját maga köteles viselni. Az R. 8. § (6) bekezdése az érintett sorszám feltüntetésének elmulasztásához azt a súlyos jogkövetkezményt fűzi, hogy az exporttámogatás akkor sem igényelhető, ha az igénybevétel egyéb feltételei teljesültek is.
A felperes a felülvizsgálati eljárásban benyújtott ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 3. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A vámkezeléskor és a határozatok meghozatalakor hatályos R. 8. §-ának (6) bekezdése szerint az e rendelet mellékleteiben szereplő termékek exportjánál a EV. 33. rovat legutolsó (5) mezőjében kötelezően fel kell tüntetni a mellékletben az adott termék vámtarifaszáma előtt szereplő sorszámot. A sorszám feltüntetésének elmulasztása esetén az exporttámogatás abban az esetben sem igényelhető, ha az igénybevétel egyéb feltételei egyébként teljesültek. E rendelkezés kitöltési kötelezettséget fogalmaz meg, mely egyben az exporttámogatás igénybevételének egyik feltétele is. Az R. 8. §-ának (6) bekezdése az exporttámogatás igénylésének egyik törvényi feltételeként fogalmazza meg a 33. rovat kitöltési kötelezettségét, azonban ennek elmulasztása nem jogvesztő, a mulasztás pótlását követően az exporttámogatás ismételten igényelhető a feltételek teljesítésével. Az árunyilatkozat módosításának szabályait a Vtv. 55. §-ának (2) és (3) bekezdése és a Vhr. 8. §-ának (2) bekezdése szabályozza. A Vtv. 55. §-ának (3) bekezdése az árunyilatkozat módosítását az elfogadás után is lehetővé teszi, azt időben nem korlátozza. Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a módosítás iránti kérelem tartalmától függően indokolttá válhat az ismételt vámvizsgálat, az árunyilatkozat módosítása kihatással lehet az elfogadott árunyilatkozat alapján végzett vámkezelésre. Az árunyilatkozat elfogadásáról a Vtv. 146. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a hatóság határozattal dönt és ezzel a vámkezelést elvégzi, amennyiben az árunyilatkozat módosításra kerül, a módosítás iránti kérelemről a hatóságnak ismételten határozattal kell dönteni. A módosítás iránti kérelem tartalmától függően ez vagy határozat-módosítással, vagy a határozat kiegészítésével teljesíthető. A felperes az árunyilatkozatot a 33. rovat 5. mezőjének üresen hagyásával tulajdonképpen hiányos adattartalommal nyújtotta be. A Vhr. 82. §-ának (2) bekezdése azonban nyilvánvaló tévedés eseteit nem taxatíve sorolja fel, ez alatt a hiányos adatbejegyzést is érteni kell. Mindezek alapján a felperes az árunyilatkozat kiegészítése iránti kérelmet az idézett jogszabályok szerint jogosult volt előterjeszteni, arra az árunyilatkozat elfogadása után is jogszabályi lehetőség van, ezért az alperesnek a felperes kérelméről döntenie kellett. Az alperes eltérő jogi álláspontja miatt azonban a felperes kérelmét érdemben nem vizsgálta, ezért szükséges volt az új eljárás elrendelése. Az új eljárás során az alperesnek a felperes kérelmének teljesíthetőségéről érdemi döntést kell hoznia.
A kifejtettekre figyelemmel az alperes határozata az Áe. 72. § (1) bekezdése értelmében az ügy érdemében hozott határozat, amely a bíróság által felülvizsgálható. A vámkezelésről döntő határozat az ügy érdemében hozott határozat volt, de az ügy érdemére tartozó döntés az is, amikor az alapvámkezelést követően az árunyilatkozat módosítására, kiegészítésére előterjesztett kérelmet bírálja el a vámhatóság.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a másodfokú bíróság ítélete nem volt jogszabálysértő, ezért azt a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Csupán a teljesség igényével utal arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság hasonló esetben már állást foglalt és a Kfv. II. 27.754/1998/4. szám alatti határozatában megállapította, hogy az alperes határozata érdemi határozatnak minősül és az a bíróság által felülvizsgálható, másrészt pedig a Kfv. V. 28.365/1998. számú döntésében a másodfokú bírósággal egyező döntést hozott.
Az eljárt bíróságok az alperest határozatának hatályon kívül helyezése mellett új eljárásra kötelezték, az alperes pedig felülvizsgálati kérelmében kérte a végrehajtás felfüggesztését. Ezzel összefüggésben a másodfokú bíróság kiemeli, hogy a Pp. 340/A. § (3) bekezdése értelmében, ha a jogerős határozat ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, a Legfelsőbb Bíróság erről - az eljárás felfüggesztéséről való döntés érdekében - értesíti az eljáró közigazgatási szervet. Miután az eljárt közigazgatási szerv, az alperes nyújtotta be a felülvizsgálati kérelmét, a Legfelsőbb Bíróságnak értesítési kötelezettsége nem volt, azonban a Legfelsőbb Bíróság határozatának meghozataláig az alperesnek módjában állt volna az Áe. 37. §-a alapján az eljárás felfüggesztéséről határoznia. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. II. 28.366/1998.)