adozona.hu
AVI 2001.9.106
AVI 2001.9.106
Átalányadó kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható (1991. évi XC. tv. 6. sz. melléklet)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes jogerős határozatával helybenhagyva az adóhatóság elsőfokú határozatát - az 1995. adóévre - a felperes terhére 1 056 928 Ft személyi jövedelemadó különbözetet állapított meg, amelyből 22 657 Ft-ot adóhiánynak minősített. Az alperes határozatában kifejtett álláspontja az volt, hogy a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1995. évben hatályos és többször módosított 1991. évi XC. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 6. számú mellékletének 1.1 pontja szerint átalányadózást csak egyéni ...
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adó ítéletében az alperes határozatát hatályon kívül helyezte.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletet a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta. Ítéletének indokolása szerint az alperes az Szja. tv. 6. sz. mellékletének 1.1 és 1.2 pontjának kiterjesztő értelmezésével jutott arra a következtetésre, hogy a felperes az 1995. évben az átalányadózás szabályait nem választhatta. Megállapította, hogy a felperes 1995. évben vállalkozói tevékenységet folytatott, Vállalkozói Igazolványa az oktatást is tartalmazta, azonban az oktatási tevékenységet nem mint vállalkozó, hanem megbízási szerződés alapján végezte. Az Szja. tv. 6. sz. mellékletének 1.2 pontja azonban csak a vállalkozói tevékenységként végzett oktatási tevékenység esetében tiltja az átalányadózás választását.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását és a felperes keresetének az elutasítását.
A felperes felülvizsgálati eljárásban előterjesztett ellenkérelme a másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 4. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, a városi bíróság 6. számú ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
A perben eldöntendő kérdés az volt, hogy a felperes az 1995. évre jogszerűen választotta-e az átalányadózás szabályainak alkalmazását.
Az irányadó tényállás szerint a felperes az 1994. október 6. napjától jelentette be az egyéni vállalkozói tevékenységének megkezdését. Vállalkozói Igazolványába tevékenységi körében az oktatási tevékenységet is feltüntette. A felperes az oktatási tevékenységet megbízási szerződés alapján végezte és az ebből származó jövedelme után mint önálló tevékenységből származó jövedelem után adókedvezményt vett igénybe.
Az Szja. tv. 6. sz. mellékletének 1.1 pontja értelmében az átalányadó kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható. A melléklet 1.2 pontja szerint nem választható az átalányadózás olyan egyéni vállalkozó tevékenységre, amelyből származó jövedelem után - ha nem egyéni Vállalkozói Igazolvány birtokában gyakorolná e tevékenységét a magánszemély - a szellemi tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó adókedvezményt lehetne igénybe venni.
Az Szja. tv. 3. §-ának 30. pontja és 19. §-a értelmében egyéni vállalkozás esetben kizárt a szellemi tevékenységből eredő jövedelem utáni adózás. Mindebből következik, hogy a felperes átalányadózást választott, vállalkozási tevékenysége körében az oktatási tevékenységet is feltüntette, ezért ha utóbb megállapítható, hogy a választott vállalkozói tevékenységet más jogviszony alapján végzi és ezután szellemi tevékenységből eredő jogviszonyból származó adókedvezményt vesz igénybe, az átalányadózás kizárt. Az átalányadózás választása jövőbeni helyzetet és tevékenységet feltételez és nem lehet igénybe venni akkor, amikor a választás körülményei utóbb változnak, amely alapján a vállalkozóként végezhető önálló szellemi tevékenység után adókedvezményt kívánnak igénybe venni.
Tévedtek az eljárt bíróságok, amikor azt állapították meg, hogy a megbízási szerződés alapján végzett oktatási tevékenység nem a vállalkozói tevékenység része és e miatt a felperes az átalányadózást választotta.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva a felperes keresetét elutasította. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. II. 28.996/1998.)