adozona.hu
EH 2008.1741
EH 2008.1741
A családi pótlékot vissza kell fizetni, ha a gyermek nincs az igénylő gondozásában. A törvény eltérő rendelkezése hiányában a visszafizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a folyósított családi pótlékot ténylegesen a gyermek szükségleteire fordították (1998. évi LXXXIV. tv. 41. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatósága 2005. árpilis 26-án kelt határozatával 178 600 forint jogalap nélkül felvett családi pótlék visszafizetésére kötelezte a felperest. Határozata indokolása szerint a felperes büntetés-végrehajtási intézetben volt, igénybejelentése alapján jogosultságára tekintettel a családi pótlékot ebben az időszakban is részére folyósították, mert a felperes gyermekei megváltozott gondozási körülményeit nem jelentette be.
A felperes fellebbezése folytán el...
EH 2008.1741 A családi pótlékot vissza kell fizetni, ha a gyermek nincs az igénylő gondozásában. A törvény eltérő rendelkezése hiányában a visszafizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a folyósított családi pótlékot ténylegesen a gyermek szükségleteire fordították (1998. évi LXXXIV. tv. 41. §).
A Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatósága 2005. árpilis 26-án kelt határozatával 178 600 forint jogalap nélkül felvett családi pótlék visszafizetésére kötelezte a felperest. Határozata indokolása szerint a felperes büntetés-végrehajtási intézetben volt, igénybejelentése alapján jogosultságára tekintettel a családi pótlékot ebben az időszakban is részére folyósították, mert a felperes gyermekei megváltozott gondozási körülményeit nem jelentette be.A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2005. június 13-án kelt határozatával az elsőfokú hatóság helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, keresetében mind az első-, mind a másodfokú hatóságot alperesként megjelölte. A per során az I. r. alperes kérte a per megszüntetését arra való hivatkozással, hogy az elsőfokú hatóság perbeli jogképessége hiányzik. Az elsőfokú bíróság az eljárást lefolytatta, megállapította, hogy az I. r. alperesnek a per megszüntetésre irányuló indítványa nem alapos, mert az elsőfokú hatóság perbeli jogképessége a Pp. 327. § (4) bekezdése alapján fennáll és az első fokon eljárt közigazgatási szerv perben állását "semmilyen jogszabály nem tiltja".
Az elsőfokú bíróság a visszafizetésre kötelező határozatot jogszabálysértőnek találta, mert álláspontja szerint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 41. § (3) bekezdése szerint visszafizetésre csak az kötelezhető, akinek az ellátás felvétele felróható. A felperes esetében a visszafizetésre előírt felvétel nem valósult mert, meg a felperes részéről a családi pótlék ténylegesen nem került felvételre, átvételre, mert amíg a büntetését töltötte az ellátást nem vehette fel, így vele szemben a visszafizetésre kötelezésnek nincs helye, ezért a elsőfokú bíróság a jogsértőnek tekintett első- és másodfokú határozatokat hatályon kívül helyezte.
A jogerős ítélet ellen az I. r. alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a kereset elutasítását. A Cst. 44. § (4) bekezdése szerint másodfokú határozat bírósági felülvizsgálata kérhető, ezért az elsőfokú hatóság perben állását nem engedi meg a jogszabály, így a per megszüntetés iránti kérelméről az elsőfokú bíróság tévesen döntött és törvénysértően folytatta le az eljárást az elsőfokú hatóság perben állása mellett. Az elsőfokú bíróság az ügy érdemében is törvénysértően, a Cst. 44. § (3) bekezdését tévesen értelmezve döntött, amikor az ellátás tényleges felvételéhez kötötte a felróhatóságot, a visszafizetésre kötelezhetőséget.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A II. r. alperes észrevételt nem tett.
A II. r. alperes elnevezése a jogszabályváltozás folytán a felülvizsgálati eljárás során megváltozott, a 311/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése értemében II. r. alperes megnevezése Magyar Államkincstár Központ.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
Az I. r. alperes felülvizsgálati kérelmét a Legfelsőbb Bíróság elsődlegesen az eljárási jogszabálysértés tekintetében vizsgálta és azt megalapozottnak találta.
A közigazgatási határozat felülvizsgálatára indított perekre a Pp. XX. fejezete vonatkozik, amely speciális szabályokat tartalmaz a perben álló alperesi hatóság tekintetében. A Pp. 327. § (2) bekezdése értelmében a keresetet az ellen a közigazgatási szerv ellen kell megindítani, amelyik szerv a felülvizsgálni kért határozatot hozta. A Pp. 327. § (3) bekezdése értelmében, ha a fél a pert nem a felülvizsgálni kért határozatot hozó másodfokú, hanem az elsőfokú közigazgatási szerv ellen indította, a per során a másodfokú közigazgatási szervet perbe vonhatja. E rendelkezés értelmében egyértelműen a keresetet a másodfokú, felülvizsgálni kért határozatot hozó hatóság ellen kell megindítani, a per alperese kizárólag - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a másodfokú hatóság lehet, ezért a Pp. 327. § (3) bekezdése, a KK 33. számú állásfoglalás értelmében a tévesen perbe vont elsőfokú hatóságot a bíróságnak a perből el kellett volna bocsátania.
A fentiek alapján tévedett az elsőfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy az elsőfokú hatóság perben állását nem tiltja jogszabály, annak perben állása mellett is lefolytatható az eljárás. Közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított per alperesét a Pp. kógens szabályként határozza meg, attól eltérni nem lehet. Törvénysértő az a peres eljárás, amely az elsőfokú hatóság perben állása mellett lett lefolytatva. Ez az eljárási szabálysértés nem orvosolható, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak az I. r. alperessel szemben indított pert meg kell szüntetnie a Pp. 157. § a) pontja és 130. § (1) bekezdés g) pontja alapján és a másodfokú hatóság alperesként történő perben állása mellett kell lefolytatnia az eljárást.
Az ügy érdemében a Legfelsőbb Bíróság az eljárási szabálysértés miatt nem foglalhatott állást, a keresetről az elsőfokú bíróságnak a megismételt eljárásban kell ismételten, a hatályos jogszabályok helyes értelmezésével a kereseti kérelem tárgyában döntenie.
(Legf. Bír. Kfv. II. 39.339/2006.)