adozona.hu
EH 2008.1736
EH 2008.1736
A bírósági eljárásban orvosolható eljárási szabálysértés körébe tartozik a fél által igényelt illetékmentesség tisztázásához szükséges további bizonyítás lefolytatása (1952. évi III. tv. 339. §, 3. §, 1990. évi XCIII. tv. 26. §, 102. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az E.S.Gy. Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület) 2001. május 4. napján az I. Sz. út 75. szám alatti, 468 hrsz.-on jegyzett, 2129 m2 alapterületű, lakóház, udvar elnevezésű ingatlant P. A.-né és P. Z. magánszemélyektől megvásárolta. A szerződés 1. pontja szerint az ingatlan átépítésre, felújításra és közművesítésre szorul, az ingatlanban a vezetékes víz és a villany be van vezetve, az eladók a terület csatornázásának kiépítésére szerződött közműtársulás tagjai.
A. Város Polgármesteri Hivatal...
EH 2008.1736 A bírósági eljárásban orvosolható eljárási szabálysértés körébe tartozik a fél által igényelt illetékmentesség tisztázásához szükséges további bizonyítás lefolytatása (1952. évi III. tv. 339. §, 3. §, 1990. évi XCIII. tv. 26. §, 102. §).
Az E.S.Gy. Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület) 2001. május 4. napján az I. Sz. út 75. szám alatti, 468 hrsz.-on jegyzett, 2129 m2 alapterületű, lakóház, udvar elnevezésű ingatlant P. A.-né és P. Z. magánszemélyektől megvásárolta. A szerződés 1. pontja szerint az ingatlan átépítésre, felújításra és közművesítésre szorul, az ingatlanban a vezetékes víz és a villany be van vezetve, az eladók a terület csatornázásának kiépítésére szerződött közműtársulás tagjai.A. Város Polgármesteri Hivatalának Jegyzője a 2001. december 27. napján kelt határozatával az Egyesületnek az ingatlanon meglévő épület értelmi sérültek lakásotthonává való átalakítására az építési engedélyt megadta.
A felperes törvényes képviselője az Egyesülettel 2003. november 14. napján a felperes javára holtig tartó haszonélvezeti jog alapítására kötött szerződést, amely szerint a lakóotthon felépítésében együttműködnek, és az építkezés költségeihez való hozzájárulással kívánják a haszonélvezeti jog biztosítását. Az építkezés készültségi foka 40%, a haszonélvezet értéke 2 500 000 Ft.
A megyei illetékhivatal, mint elsőfokú hatóság a 2004. szeptember 30. napján kelt fizetési meghagyásában a felperes terhére 136 208 Ft vagyonszerzési és 517 Ft ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket állapított meg. A felperes a vagyonszerzési illeték alóli mentessége iránt kérelmet terjesztett elő arra hivatkozással, hogy az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történt bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít.
Az elsőfokú hatóság a 2005. február 21. napján tartott helyszíni szemlén megállapította, hogy "vételkor az ingatlan a szükséglakás követelményeit sem valósította meg. A jogügylet megkötése pillanatában a készültségi foka 40% alatt volt."
A lakóotthon elkészültével az A. Város Polgármesteri Hivatalának Jegyzője a 2005. március 11. napján kelt határozatával az ingatlanra használatbavételi engedélyt adott.
Az elsőfokú hatóság megismételt eljárásban a 2005. szeptember 19. napján kelt 631508/2005. számú határozatával a felperes kérelmét elutasította. Indokolása szerint a felperesi vagyonszerzés nem illetékmentes, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. §-ának (1) bekezdés a) pontjának nem felel meg, mivel nem az Itv. 102. §-ának (1) bekezdés l) pontja alapján minősülő lakóház építésére alkalmas telektulajdont vásárolt. Megkeresésére I. Község Polgármesteri Hivatala a 879-1/2005. számú válasziratában azt közölte, hogy az ingatlanon a szükséglakás fogalmát meghaladó lakóépület került felújításra és bővítésre.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2006. január 4. napján kelt 32-1772/2005. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint a rendelkezésre álló közokiratok (tulajdoni lap, építési, használatbavételi engedély), a 879-1/2005. számú válaszirat alapján megállapította, hogy az elsőfokú határozat jogszerű.
A felperes keresetében a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint a hatóság az általa benyújtott bizonyítékokat, amelyek igazolták, hogy a telken volt épület a szükséglakás követelményeinek nem felelt meg, nem értékelte, az Egyesület titkárának, az ingatlan eladójának 2004. december 11-ei nyilatkozatát, a tervdokumentációkat, az építési naplót, és a beruházásokra fordított kiadások számláit jogsértő módon nem vette figyelembe.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Áe.) a határozat kötelező tartalmi elemeit meghatározó 43. §-ának (1) bekezdés c) pontját a hatóság megsértette, ugyanis nem adta indokát annak, hogy a felperes által beterjesztett bizonyítékokat miért mellőzte. Az alperes eljárási szabálysértése súlyos, az ügy jogi megítélésének lényegét illeti, ezért eljárását meg kell ismételnie.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az ítélet sérti az Itv. 26. §-ának (1) bekezdés a) pontját, 102. §-ának (1) bekezdés l) pontját, mert a meglévő okiratok alapján helytállóan rendelkezett, és döntését alaposan meg is indokolta. Az elsőfokú bíróság által megjelölt bizonyítékok esetleges figyelmen kívül hagyása nem az ügy érdemére kiható jogszabálysértés, mert e bizonyítékok mérlegelése alapján is az állapítható meg, hogy a vásárolt ingatlanon a szükséglakás fogalmát meghaladó épület volt.
A felperes ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint részben alapos.
Az Itv. 26. §-ának (1) bekezdés a) pontja alapján mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít. Az Itv. 102. §-ának (1) bekezdés l) pontja szerint e törvény alkalmazásában lakóház építésére alkalmas telektulajdon az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet, továbbá az előbbi feltételeknek egyébként megfelelő olyan földrészlet, amelyen csak szükséglakás, illetőleg olyan lakás céljára használt helyiségcsoport (helyiség) van, ami még a szükséglakás követelményeinek sem felel meg. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. számú mellékletének 6. pontja értelmében szükséglakás az olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek) a) alapterülete hat négyzetmétert meghaladja; b) külső határoló fala legalább tizenkét centiméter vastag téglafal, vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal; c) ablaka vagy üvegezett ajtaja van; továbbá d) fűthető; és e) WC használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított. Az Itv. 102. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy az (1) bekezdés f) és l)-m) továbbá s) pontjaiban foglaltak alkalmazásakor a vagyontárgy minősítése tekintetében az illetékkötelezettség keletkezésekor fennálló állapot az irányadó. Az illetékhatóságnak e jogszabályhelyek alapján kellett döntenie a felperesnek az Itv. 26. §-ának (1) bekezdés a) pontjára alapított illetékmentesség iránti kérelme alapján egyrészt arról, hogy az ingatlan az Egyesület vásárlása időpontjában lakóház építésére alkalmas telektulajdon volt-e, másrészt, hogy a felperes vagyonszerzésekor a létesülő építmény készültségi foka a szerkezetkész állapotot elérte-e avagy sem.
Az illetékhatóság a felperesi kérelmet elutasította, ezért a felperesnek a Pp. 164. §-ának (1) bekezdésén alapuló kötelezettsége volt annak bizonyítása, hogy az Egyesület lakóház építésére alkalmas telektulajdont szerzett, mert a rajta állott épület a szükséglakás követelményeinek nem felelt meg, és e bizonyítás eredményessége esetén kellett a továbbiakban: azt igazolnia, hogy vagyonszerzésekor a létesülő építmény készültségi foka a szerkezetkész állapotot nem érte el.
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát eljárási jogszabálysértés okán (indokolási kötelezettség hiánya) helyezte hatályon kívül. A Legfelsőbb Bíróság KK 31. számú állásfoglalása szerint a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perekben a bíróság elsősorban azt vizsgálja, hogy a közigazgatási határozat érdemben megfelel-e a jogszabályoknak. Eljárási jogszabálysértés miatt csak akkor van helye hatályon kívül helyezésnek, ha az eljárási jogszabálysértés jelentős, és a döntés érdemére is kihat, s a bírósági eljárásban nem orvosolható. A Pp. a bíróságnak a 339. § (1) bekezdésében a jogszabálysértő közigazgatási határozat hatályon kívül helyezési jogát biztosítja, azonban a (2) bekezdés g) pontja alapján az adó-, vagy illetékkötelezettség megállapításáról, és az ezekhez kapcsolódó egyéb befizetésekről hozott határozatot a bíróság meg is változtathatja. Az elsőfokú bíróságnak döntenie kellett abban a kérdésben, hogy a hatóság eljárási jogszabálysértést megvalósított-e, ha igen, az a döntés érdemére kihatott-e, és a perben orvosolható-e, amennyiben pedig orvosolható, a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként indokolt-e a határozat megváltoztatása.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint - és e részében alapos az alperes felülvizsgálati kérelme - a másodfokú hatóság az Áe. 43. §-ának (1) bekezdés c) pontjában foglalt indokolási kötelezettségét nem sértette meg olyan mértékben, hogy az a határozata hatályon kívül helyezését megalapozta volna. Az alperes döntése (kérelem elutasítás) egyértelmű, a felperes keresetének elbírálásához szükséges bizonyítási eljárást pedig az elsőfokú bíróság a perben lefolytathatja, és ennek eredményétől függően dönthet abban a kérdésben, hogy az Egyesület által vásárolt romos állapotú felépítmény szükséglakásnak vagy még annak sem volt tekinthető. Az elsőfokú bíróság ezért tévedett akkor, amikor a másodfokú határozatot a Pp. 339. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte.
A Pp. 3. §-ának (3) bekezdése értelmében a bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni. E jogszabályhelyben foglalt tájékoztatási kötelezettségének a teljesítése után az elsőfokú bíróságnak le kellett volna folytatnia a felek által indítványozott, szükséges bizonyítási eljárást (tanúmeghallgatás, építési iratanyag beszerzés), amelyet követően hozhatott volna megalapozott döntést az Itv. 26. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazhatóságáról.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az első fokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. Kfv. II. 39.106/2007.)