adozona.hu
AVI 2005.12.123
AVI 2005.12.123
Az árfolyamnyereség után adófizetési kötelezettség keletkezik [1995. évi XCVII. tv. 67. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az M. Rt. Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezetétől az M. Rt. törzsrészvényeket vásárolt az Á. V. Rt. által biztosított kedvezményekkel. 10 000 névértékű részvény 236 10%-os eladási árfolyamát 50%-os kedvezménnyel, 11 805 Ft-os eladási árfolyamon egyenlítette ki. Az M. Rt. törzsrészvényeinek névértéke 1997 novemberétől 10 000 Ft/db-ról 100 Ft/ db-ra változott.
A felperes 1998. július 29-én bizományosi szerződést kötött a K. É.-forgalmazó Rt.-vel 10 000 db 100 Ft címletér...
AVI 2005.12.123 Az árfolyamnyereség után adófizetési kötelezettség keletkezik [1995. évi XCVII. tv. 67. § (1) bek.]
A felperes az M. Rt. Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezetétől az M. Rt. törzsrészvényeket vásárolt az Á. V. Rt. által biztosított kedvezményekkel. 10 000 névértékű részvény 236 10%-os eladási árfolyamát 50%-os kedvezménnyel, 11 805 Ft-os eladási árfolyamon egyenlítette ki. Az M. Rt. törzsrészvényeinek névértéke 1997 novemberétől 10 000 Ft/db-ról 100 Ft/ db-ra változott.A felperes 1998. július 29-én bizományosi szerződést kötött a K. É.-forgalmazó Rt.-vel 10 000 db 100 Ft címletértékű részvény eladására 1361 Ft/db limitáron. A K. É.-forgalmazó Rt. a részvényeket aznap 13 610 000 Ft-ért értékesítette. Az adóhatóság vizsgálatot rendelt el és megállapította hogy az így lebonyolított szerződésből a felperes árfolyamnyereséghez jutott 11 249 000 Ft értékben, mely után adóbevallási és fizetési kötelezettségét nem teljesítette. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a felperes ugyanezen a napon 1998. július 29-én a K. É.-forgalmazó Rt.-vel bizományosi szerződést kötött 10 000 db 100 Ft címletértékű részvény vételére 1361 Ft/db limitáron. A K. É.-forgalmazó Rt. a szerződést teljesítette és 13 610 000 Ft-ért részvényeket vásárolt a felperesnek.
Az adóhatóság a vizsgálati megállapításai alapján elsőfokú határozatával a felperest 1 569 300 Ft adókülönbözetből 686 222 Ft adóhiány megfizetésére, továbbá 45 824 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.
A fellebbezés folytán eljáró alperes mint másodfokú hatóság 2000. január 18-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
Álláspontja az volt, hogy 1998. évben nem keletkezett árfolyamnyeresége a lebonyolított ügyletből, a megkötött szerződésekkel az volt a valóságos szándéka, hogy a részvények árát tőkeszámlára helyezze az előnyős adózás érdekében. A K. É.-forgalmazó Rt.-nek ezért ugyanaznap adott megbízást a részvények eladására, majd a vételére is.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1995. évi XCVII. törvény (Fja. tv.) 8. melléklet 6/b. pontja alapján tőkeszámlára csak olyan befektetés kerülhet, amelyet a magánszemély eredetileg értékpapír-forgalmazó cég közreműködésével vásárolt és erről igazolással rendelkezett. A felperes befektetése nem lehetett tőkeszámlán, mert az MRP szervezetek ilyen számla vezetésére nem is voltak jogosultak.
A Fővárosi Bíróság 12. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A bíróság ítéletében idézte az Szja. tv. 8. számú melléklet 4. és 6. pontját és megállapította - amelyet a peres felek sem vitattak, - hogy a felperes befektetése nem került tőkeszámlára, a felperesi részvényvásárlás nem felelt meg az Szja. tv. 6/b. pont előírásának, ebből következik hogy az értékpapír elidegenítésért kapott bevételért az Szja. tv. 67. § (1) bekezdése alapján a jövedelem után adófizetési kötelezettség áll fenn. Az adóhatóság tehát az árfolyamnyereséget terhelő adókötelezettséget megfelelően állapította meg.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát. A felperes hangsúlyozta, hogy egyik szerződő felet sem vezette a tényleges gazdasági eredményre, a bevételre való törekvés, a felperes nem realizált bevételt. A megfelelő jogi szabályozás hiányában csak színlelt adásvételi szerződések kötésével lehetett megtakarításokat tőkeszámlára helyezni.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 12. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A perbeli időszakban hatályos Pp. 270. § (1) bekezdése alapján a jogerős ítélet ellen jogszabálysértésre hivatkozással lehetett felülvizsgálati kérelmet benyújtani. A felperes által megjelölt jogszabálysértés szerint az adott esetben a felek színlelt szerződést kötöttek, a valóságos akaratuk nem bevétel szerzése, hanem a megtakarítás tőkeszámlára történő kerülése volt.
Az Szja. tv. 67. § (7) bekezdése szerint a magánszemély tőkeszámláján nyilvántartott igazolt befektetés árfolyamnyeresége után az adó mértéke 0%.
A nem vitás tényállás szerint a felperes befektetése nem volt tőkeszámlán. A felperes a részvényeket a munkavállalói részvénytulajdonosi program szervezetétől vásárolta, az erről szóló rendelkezések alapján az MRP szervezetek tőkeszámla vezetésére nem is voltak jogosultak. A felperes arra hivatkozott, hogy az általa kötött ügyletek célja is az volt, hogy a befektetései tőkeszámlára kerüljenek, és ennek következtében az adófizetés alól mentesüljön.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében helyesen idézett Szja. tv. 8. számú mellékletének 4. pontja és 6. pontja pontosan meghatározza, hogy mely szervezetek jogosultak tőkeszámla vezetésére illetőleg melyek azok a feltételek, amelynek teljesülése esetén a befektetés tőkeszámlára kerülhet. E rendelkezésekből kiemelendő a 8. számú melléklet 6/b. pontja, amely szerint a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvény alapján értékpapír letét kezelésére jogosító engedéllyel rendelkező pénzintézet által vezetett tőkeszámlára csak olyan befektetés kerülhet, amelyet a magánszemély eredetileg értékpapír-forgalmazó cég közreműködésével vásárolt és erről igazolással rendelkezik, beleértve azokat az eseteket is, amikor más tőkeszámláról történik a befektetés áthelyezése.
Nem volt vitatott az, hogy a felperes ezeknek a feltételeknek nem felelt meg, a részvényeit ugyanis nem értékpapír-forgalmazó cég közreműködésével vásárolta, hanem az MRP szervezetétől. Így a befektetése nem kerülhetett tőkeszámlára, ebből következik hogy az ügyletből keletkezett árfolyamnyereség után az Szja. tv. 67. § (1) bekezdés alapján adófizetési kötelezettség állt fenn.
Helytálló volt a jogerős ítélet azon megállapítása is, hogy az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény
(Art.) 1. § (7) bekezdése szerint az érvénytelen szerződésnek is van jelentősége amennyiben gazdasági eredménye kimutatható. Így amennyiben a felperes állítása valóságos, így az általa kötött részvényvásárlási szerződés színlelt adásvételi szerződés volt, tekintettel arra hogy gazdasági eredménye - az árfolyamnyereség fennállta - kimutatható volt, az adóhatóság az Art. 1. § (7) bekezdésének értelmében is helytállóan vonta le a színlelt jogügylet adójogi következményeit. Helyesen hivatkozott az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében arra, hogy a felperes befektetése a lebonyolított ügyletek alapján végül is tőkeszámlára került, így a jövőben megilletheti az Szja. tv. 67. § (7) bekezdésében szabályozott adómentesség.
A jogerős ítélet jogszabályt nem sértett, ezért a Legfelsőbb Bíróság annak hatályon kívül helyezésére okot nem látott, a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdés alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv.I.35.549/2002.)