adozona.hu
AVI 2005.11.121
AVI 2005.11.121
Az Sztv. nem fejti ki részletesen, hogy milyen ismérvek alapján lehet elhatárolni a karbantartás jellegű munkát a felújítástól [1991. évi XVIII. tv. 35. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felülvizsgálati eljárás szempontjából releváns tényállás szerint a felperes 1997-1999. években átfogó átalakítási munkálatokat végeztetett a tulajdonát képező, korábban munkásszállóként működő, majd L. Hotel néven szállodaként hasznosított ingatlanon. A munkálatok eredményeként 1998-ra a szálloda elérte a kétcsillagos szintet. A felperes a munkálatok költségeit, mint javítási és karbantartási munkákat a felmerülés évének költségei között számolta el.
Az elsőfokú adóhatóság határozatával a ...
AVI 2005.11.121 Az d=1082 ssz=1>Sztv. nem fejti ki részletesen, hogy milyen ismérvek alapján lehet elhatárolni a karbantartás jellegű munkát a felújítástól [1991. évi XVIII. tv. 35. §].
A felülvizsgálati eljárás szempontjából releváns tényállás szerint a felperes 1997-1999. években átfogó átalakítási munkálatokat végeztetett a tulajdonát képező, korábban munkásszállóként működő, majd L. Hotel néven szállodaként hasznosított ingatlanon. A munkálatok eredményeként 1998-ra a szálloda elérte a kétcsillagos szintet. A felperes a munkálatok költségeit, mint javítási és karbantartási munkákat a felmerülés évének költségei között számolta el.Az elsőfokú adóhatóság határozatával a felperes terhére társasági adónemben 10 085 000 Ft adóhiányt állapított meg, mely után 4 034 000 Ft adóbírságot és 3 493 000 Ft késedelmi pótlékot állapított meg. Az alperesi határozatot helybenhagyta azzal, hogy a szálloda jelentős minőségi javulását eredményező ráfordításokat tárgyi eszköz értékét növelő beruházásnak kell tekinteni, amely az amortizáció elszámolásának lehetőségét vonta maga után.
A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását kérte azzal, hogy a munkálatok karbantartásnak minősülnek, így a folyó év fenntartási költségei között kell az eredmény terhére elszámolni.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperes beszámolóinak készítésekor hatályban lévő, a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (továbbiakban: Sztv.) 22. § (5) bekezdése értelmében a szálloda épületegyüttese tárgyi eszköznek tekintendő.
Az Sztv. 35. § (7) bekezdése rendelkezik a tárgyi eszköznél értéket növelő beszerzési költségről, de nem fejti ki részletesen, hogy mely ismeretek alapján lehet elhatárolni a karbantartás jellegű munkákat a felújítástól.
E körben a felperes által hivatkozott 50/1995. számviteli kérdésben írtakkal kapcsolatban az elsőfokú bíróság megjegyezte, hogy nem bírnak kötelező jogszabályi erővel, jogértelmezésnek tekintendők és tájékoztató jellegűek.
Érdemben kifejtette a jogerős ítélet, hogy a munkálatok révén olyan átalakítások valósultak meg, melynek következtében a szállodaépületek rendeltetése, funkciója kétséget kizáróan megváltoztak. Nemcsak az eredeti állapot helyreállítása történt, ennél jóval magasabb szint valósult meg, alkalmassá vált arra, hogy kétcsillagos szállodaként kerüljön felhasználásra.
A karbantartás a felújításnál lényegesen szűkebb fogalom, ennek eredményeként általában nem változik meg az épület eredeti rendeltetése, funkciója.
Az elsőfokú bíróság utalt az Sztv. 37. § (1) és (3) bekezdésére, melyből következően a szálloda felújításának költségeit a használat ideje alatt fokozatosan kell értékcsökkenési leírásként az eredmény terhére elszámolni.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak megváltoztatását, és a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését. A felülvizsgálati eljárás során bejelentette és igazolta a felperesi jogutódlást. Érdemben továbbra is arra hivatkozott, hogy nem felújítás történt, hanem a hotel folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkák voltak, így tárgyi eszköz értékét növelő beszerzési költségként nem kellett figyelembe venni. A szállodaépület rendeltetése, funkciója nem változott meg. Továbbra is hivatkozott az 50/1995. Számviteli kérdések, illetve a Legfelsőbb Bíróság Kf. II. 28.725/1999/2. számú ítéletének indokolásában kifejtettekre, és ezzel kapcsolatban a 73/1999. Számviteli kérdésben foglaltakra.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte azzal, hogy a felperes által elvégzett munkák az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állagának helyreállítását szolgálta, továbbá lehetővé vált egy magasabb szálláshely-fokozatba való hatósági besorolás is. A minőségi változással járó munka több, mint karbantartás.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 10. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság abban egyetért a felperes felülvizsgálati kérelmében foglaltakkal, hogy a munkálatok eredményeként a szállodaépületek rendeltetése, funkciója nem változott meg. Az épületegyüttes már a munkálatok megkezdése előtt is szállodaként funkcionált, még ha egycsillagos minősítéssel is.
Az Sztv. 35. § (7) bekezdése alapján a tárgyi eszköznél értéket növelő beszerzési költségként kell figyelembe venni a meglévő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartalmának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka költségét is, kivéve, ha a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka, továbbá az erdőnevelési, az erdőfenntartási, az erdő-felújítási munkák költségeit. E körben helytállóan utalt arra az elsőfokú bíróság, az Sztv. nem fejti ki részletesen, hogy mely ismérvek alapján lehet elhatárolni a karbantartás jellegű munkák a felújítástól.
E jogkérdéssel a bíróság számára nem kötelező erővel bíró 50/1995. Számviteli kérdés, illetve a 73/1999. Számviteli kérdés is foglalkozott. Ezek alapján is megállapítható, hogy a felújítás és a karbantartás elhatárolási ismérve nem a ráfordított összeg nagyságától függ.
Elhatárolási ismérv lehet, hogy a rendeltetésszerű használat érdekében végzett javítás, vagy részleges csere történik-e, illetve, hogy az épület vagy a meglévő épületben történő különböző műszaki egységek, vezetékrendszerek, tetőszerkezet teljes cseréje történik-e meg. A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a felperes gyakorlatilag kicseréltette az épületek víz-, fűtés- és elektromos vezetékeit, új szobák kerültek kialakításra. A szállodában konferencia-, zenetermet és bárhelyiséget alakítottak ki, bejárati portál épült, felújították az éttermet, a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségeket, öltözőket és mosdókat alakítottak ki. Ehhez kapcsolódóan hőszigetelt ablakok kerültek beépítésre, valamint a hideg- és melegburkolás is kicserélésre került.
A szállodaépületen olyan felújítási munkákat végeztek, amely nem a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgálta, hanem azt jóval meghaladta. Részben az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állagának helyreállítására szolgált, sőt, ezt meghaladóan részben átépítések, átalakítások is történtek. A központi berendezések teljes cseréje megtörtént; az ehhez kapcsolódó radiátorcserével, világítótestek cseréjével, szaniteráruk cseréjével, ezekhez kapcsolódóan került sor csempézésre, parkettázásra, lambériázásra, a padozat hidegburkolására.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a felperes nem karbantartási, hanem felújítási munkákat végzett, ezért az elsőfokú bíróság helytállóan minősítette az alperes határozatát jogszerűnek.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.313/2002.)