adozona.hu
AVI 2005.11.117
AVI 2005.11.117
Az Szja. törvény egyértelműen meghatározza a lakáscélú kedvezményeket [1995. évi CXVII. tv. 37., 38., 63. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a 2001. adóévre benyújtott adóbevallásában a Bank Rt. által kiállított igazolás alapján lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett 170 664 Ft összeget visszaigényelte. Az elsőfokú adóhatóság kiutalás előtti személyi jövedelemadó ellenőrzés alapján határozatával 171 544 Ft adókülönbözetet állapított meg, amely jogosulatlan visszaigénylésnek minősül, és 17 154 Ft adóbírság megfizetésére kötelezte a felperest. Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy a hi...
AVI 2005.11.117 Az Szja. törvény egyértelműen meghatározza a lakáscélú kedvezményeket [1995. évi CXVII. tv. 37., 38., 63. §]
A felperes a 2001. adóévre benyújtott adóbevallásában a Bank Rt. által kiállított igazolás alapján lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett 170 664 Ft összeget visszaigényelte. Az elsőfokú adóhatóság kiutalás előtti személyi jövedelemadó ellenőrzés alapján határozatával 171 544 Ft adókülönbözetet állapított meg, amely jogosulatlan visszaigénylésnek minősül, és 17 154 Ft adóbírság megfizetésére kötelezte a felperest. Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy a hitel felvétele során lakásépítési célt jelölt meg a felperes, de a hitel felvételét követően nem igazolható belföldön fekvő lakás építése vagy építtetése, mivel a használatbavételi engedély kiadására már a hitelszerződés megkötését megelőzően került sor. A használatbavételi engedély kiadását követően a felvett hitel nem minősülhet lakásépítési célból felvett hitelnek, még abban az esetben sem, ha az adózó azt a vállalkozási szerződés szerinti végszámla kiegyenlítésére fordította.A felperes keresete folytán az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát megváltoztatta, és 880 Ft jogosulatlan visszaigénylésnek minősülő adókülönbözet és hozzá tartozó adóbírságot kiszabó részét meghaladóan hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja. tv.) 1. § (2) bekezdése és 38. §-a, valamint a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Tv.) 161. § (7) bekezdése alapján kifejtette, hogy a felperes igazolta, hogy a C.-bank által kiadott igazolás alapján a kedvezmény igénybevételére jogosult volt. Az építési engedély kiadását követően felvett hitel építési célból felvett hitelnek minősül, mivel az építéshez kapcsolódó végszámla kiegyenlítésére használta fel az adózó.
A felperes nem a lakásépítési célra felvett általános hitelkonstrukció keretében egyenlítette ki végszámláját, hanem a lakásépítés költségének kiegyenlítése végett vette fel, amely atipikus a lakáscélú kölcsönök között. Kifejtette, hogy a jogalkotó célja a lakásépítések elősegítése és az önerős megvalósítás esetén a lakásépítő kedvezményben történő részesítése, és ezzel a céllal összhangban van a perbeli tényállás.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítélete ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását. Jogszabálysértőnek tartotta a jogerős ítéletet, mert a felperes által a használatbavételi engedély megszerzése után megkötött hitelszerződés nem felel meg az Szja. tv. 38. §-ának, a Tv. 161. § (7) bekezdésének, az Szja. tv. 1. § (4)-(5) bekezdéseinek és 63. § (4) bekezdésének. A felperes a hiteligénylés időpontját megelőzően használatbavételi engedéllyel rendelkezett, így a lakásépítési cél a hiteligénylést megelőzően már megvalósult. Elvi jogkérdésként jelölte meg, hogy a használatbavételi engedély megszerzése után felvett hitel minősülhet-e lakásépítési célból felvett hitelnek, vagy sem.
A Legfelsőbb Bíróság hivatásos bírája a Kfv. E. 35.537/2003/2. számú végzésével a felülvizsgálati eljárást engedélyezte.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását és alperesnek perköltségben marasztalását indítványozta. Kifejtette, hogy az Szja. tv. a lakásszerzés támogatásához három adókedvezményt nevesít: a lakáscélú megtakarítás (37. §), a lakáscélú felhasználásra felvett hitel törlesztésének kedvezményét (38. §), és a lakásszerzési kedvezményt (63. §). A perbeli esetben a 38. §-ban a lakáscélú felhasználás igazolására a törvény csak a törlesztések éves összegéről szóló igazolást köti ki, mint tárgyi feltételt. Rámutatott arra is, hogy a hitel igénylésének időpontjában jogerős használatbavételi engedéllyel nem rendelkezett, a lakásépítés ekkor még nem fejeződött be, hiszen maga a használatbavételi engedély is további 180 napos határidőt határozott meg a hiányzó tételek teljesítésére. Az Szja. tv. nem zárja ki, hogy a vállalkozói díj megfizetéséhez szükséges hitel felvétele a műszaki teljesítés után történjen.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 6. sorszámú ítéletét hatályában fenntartotta.
Az Szja. tv. 38. §-a alapján az összevont adóalap adóját csökkenti az 1993. december 31. után pénzintézettel megkötött szerződésben a lakáscélú felhasználásra felvett hitel adósaként szereplő magánszemély(ek) által az adóévben a tőke és a kamat, továbbá járulékos költség törlesztésére fordított, a pénzintézet által igazolt összegnek a 20%-a, de legfeljebb a vonatkozó szerződésben adósként szereplő magánszemélyek tekintetében együttesen 35 000 Ft azzal, hogy a rendelkezés értelmében lakáscélú felhasználás fogalma alatt a szerződéskötéskor hatályban lévő személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglalt rendelkezések szerinti meghatározást kell érteni. A Tv. 161. § (7) bekezdés a), b) pontja alapján pedig az adózó a 2001. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre alkalmazhatja az Szja. tv. e törvénnyel módosított 38. §-ának rendelkezéseit, feltéve, hogy az 1999. december 31-e után hitelintézettel megkötött szerződések alapján lakáscélú felhasználásra felvett hitel a következő célok valamelyikét szolgálja: belföldön fekvő lakás építése, építtetése. A lakáscélú felhasználások fogalmát maga az Szja. tv. határozza meg a 3. § 27. pontjában, mely szerint lakáscélú felhasználás: belföldön lakótelek, lakás vásárlása, építése, bővítése azzal, hogy a bővítés alatt a lakás alapterületének olyan növelése értendő, amely legalább eggyel több lakószoba kialakítását eredményezi.
Azt az alperes sem vitatta, hogy a felperes érvényes építési engedélye alapján, vállalkozó igénybevételével lakást építtetett.
Az alperesi álláspont szerint azonban az Szja. tv. 38. §, 1. § (4)-(5) bekezdés és a Tv. 161. § (7) bekezdése alapján csak a használatbavételi engedély kiadását megelőzően felvett hitel tekinthető lakáscélú felhasználásra felvett hitelnek. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint azonban ezek a jogszabályok ilyen időbeli korlátot nem állapítanak meg.
Az alperes által hivatkozott Szja. tv. 63. § (4) bekezdéséből sem állapítható meg ez a határidő. Ez ugyanis azt tartalmazza, hogy a lakásépítést a használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel kell igazolni az összeg felhasználásának bizonyításával egyidejűleg. Márpedig a felperes rendelkezett használatbavételi engedéllyel.
Az Szja. tv. 2003. január 1-jétől hatályos 63. § (4) bekezdés c) pontja határozza meg a lakáscélú felhasználás igazolására szolgáló okiratokat, de a határidő ebből sem vezethető le, hiszen ez csak a tényleges felhasználás utólagos igazolására szolgáló okiratokat tartalmazza.
Az elsőfokú jogerős ítélet arra hivatkozott, hogy a felperes nem a lakásépítési célra felvett általános hitelkonstrukció keretében egyenlítette ki a végszámláját, hanem a lakásépítés költségének kiegyenlítése végett vett fel hitelt, amely atipikus a lakáscélú kölcsönök között. E fogalmazással a Legfelsőbb Bíróság nem ért egyet, mivel az Szja. tv. 37. §-a, 38. §-a és 63. §-a egyértelműen meghatározza a lakáscélú kedvezményeket, ezeket nem lehet kiterjesztően értelmezni akár csak atipikus szerződés formájában sem.
A Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a felperes által felvett hitel az Szja. tv. 38. §-a értelmében lakáscélú felhasználásra felvett hitelnek minősül függetlenül attól, hogy a felperes a hitelt a használatbavételi engedély kelte után vette fel. Az egyértelműen lakáscélú felhasználásra felvett hitelből a felperes lakásépítést valósított meg függetlenül attól, hogy a vállalkozói végszámlát csak a használatbavételi engedély kibocsátása után fizette meg.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - az indokolás részbeni módosításával - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.601/2003.)