adozona.hu
AVI 2005.9.100
AVI 2005.9.100
Amennyiben az elsőfokú bíróság a perben beszerzett szakvéleményt a fél, illetve meghatalmazottja részére nem szabályszerűen kézbesíti, úgy kell tekinteni, hogy a fél perbeli jogait nem tudta gyakorolni [Pp. 275. § (4) bek.]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította azzal, hogy a felperes által hivatkozott alkotások nem tekintendők szerzői jogi védelem alatt állóknak.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasítani. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság eljárása során megsértette a Pp. 6. § (6) bekezdését, a 97. §-ban szabályozott kézbesítési szabályokat és a 135. § (1) bekezdésé...
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasítani. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság eljárása során megsértette a Pp. 6. § (6) bekezdését, a 97. §-ban szabályozott kézbesítési szabályokat és a 135. § (1) bekezdését, ezzel elzárta a felperest a rendeltetésszerű joggyakorlástól.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság hivatásos bírája 2003. szeptember 11-én kelt Kfv. E. 35.461/2003/2. számú végzésével a felülvizsgálati eljárást elrendelte.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság 16. sorszámú ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A Pp. 270. § (1) bekezdése alapján a fél a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetében kérheti. A felülvizsgálati kérelemben mind anyagi, mind eljárásjogi jogszabálysértésre lehet hivatkozni, de a Pp. 270. § (2) bekezdés alapján ennek az ügy érdemi elbírálására kell kihatással lennie.
A felperes felülvizsgálati kérelemben a Pp. 6. § (6) bekezdését, 97. §-át és a 135. § (1) bekezdését jelölte meg, vagyis eljárásjogi jogszabálysértésekre hivatkozott. A Legfelsőbb Bíróság vizsgálta, hogy ezek az ügy érdemi elbírálására milyen kihatással voltak.
E körben a Legfelsőbb Bíróság az alábbi tényeket kívánja rögzíteni. Az elsőfokú perben a felperes első jogi képviselője dr. H. Emese ügyvéd volt. A felperes új jogi képviselője a 2001. február 13-án megtartott nyilvános tárgyaláson csatolta meghatalmazását. A felperes új jogi képviselője dr. K. Gabriella ügyvéd.
Az elsőfokú bíróság a perben a Magyar Szerzői Jogvédő Iroda szakvéleményét beszerezte, majd 2002. március 7. napjára tárgyalást tűzött ki, melyre a felek képviselőit megidézte. A felperes jogi képviselőjének idézését tartalmazó boríték címzése téves volt. Nem a B., R. u. 71. szám alá, hanem a felperes korábbi képviselőjének, postafiókra lett kézbesítve. Az ugyanezen a postafiókon szereplő K. Holding Vagyonkezelő Rt. az idézést visszaküldte azzal, hogy dr. K. Gabriella ügyvédnő az rt. alkalmazásában nem áll.
A Pp. 97. §-a értelmében, ha a félnek a per vitelére meghatalmazottja van, a bírósági iratokat a fél helyett a meghatalmazottnak kell kézbesíteni. A Pp. 131. § (1) bekezdése alapján a tárgyalás megnyitása után az elnök megállapítja, hogy a felek személyesen vagy képviselőjük útján megjelentek-e. Ha valamelyik fél a tárgyaláson nem jelent meg, meg kell állapítani, hogy a tárgyalásra szabályszerű idézése megtörtént-e. Ha ez megtörtént, a tárgyalást a fél részéről elmulasztottnak kell tekinteni, és a mulasztás esetére megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni; ellenkező esetben a tárgyalást el kell halasztani.
Az iratok alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a 2002. március 7. napjára kitűzött tárgyalásra a felperes meghatalmazottját az elsőfokú bíróság szabályszerűen nem idézte, hiszen nem az ő címére, hanem a korábbi felperesi jogi képviselő címére kézbesítette az idézést. Ennek ellenére az elsőfokú bíróság a 2002. március 7. napján megtartott tárgyaláson azt állapította meg, hogy a felperes jogi képviselője szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, a tárgyalást megtartotta, és ezen a tárgyaláson ítéletet is hozott. A felperes felülvizsgálati kérelmében a Pp. 6. § (6) bekezdésére hivatkozott, azonban ilyen jogszabályhely a vizsgált időszakban nem volt hatályban. A Pp. 8. § (1) bekezdése rendelkezett arról, amire a felperes hivatkozott, vagyis, hogy a bíróság köteles biztosítani, hogy a felek és a per többi résztvevője jogaikat rendeltetésszerűen gyakorolják, és perbeli kötelezettségeiknek eleget tegyenek. A rendeltetésszerű joggyakorláshoz hozzá tartozik, hogy a fél a perben kirendelt szakértő szakvéleményét megismerhesse, arra észrevételeit megtehesse, a szakértő meghallgatását indítványozza, esetleg más szakértő kirendelését kérje.
A Legfelsőbb Bíróság az iratok alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perben beszerzett szakvéleményt a felperes meghatalmazottja részére - az előzőekben ismertetett okokból - nem szabályszerűen kézbesítette, így a felperes a perbeli jogait nem tudta gyakorolni.
Az elsőfokú bíróság a jogerős ítéletet is hasonló módon, nem szabályszerűen kézbesítette a felperes képviselőjének, de ezt később a Legfelsőbb Bíróság 2003. február 10-én kelt Kfv. I. 35.969/2002/2. számú végzése alapján pótolta és az ítéletet szabályszerűen kézbesítette.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította: azzal, hogy az elsőfokú bíróság a szakértői véleményt, illetve a tárgyalásra szóló idézést nem szabályszerűen kézbesítette a felperes meghatalmazottjának, a felperest elzárta jogainak rendeltetésszerű gyakorlásától, illetve a tárgyalást szabályszerű idézés hiányában nem lehetett volna megtartani, és azon ítéletet sem lehetett volna hozni.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős határozatot hatályon kívül helyezte, és az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. Az új eljárásban a szakértői véleményt szabályszerűen kézbesíteni kell a felperes jogi képviselőjének, és nyilatkozatától függően kell az eljárást továbbfolytatni.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (3) bekezdése alapján a felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségének összegét csupán megállapította, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.587/2003.)