adozona.hu
AVI 2005.9.98
AVI 2005.9.98
Önmagában az alkalmazandó jogszabályok felsorolása, valamint az a megállapítás, hogy az elsőfokú bíróság egyetért az alperes határozatával, nem tesz eleget a Pp. 221. § (1) bekezdésében foglaltaknak [Pp. 221. § (1) bek.]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság határozatával felperes terhére 2 500 000 Ft általános forgalmi adókülönbözetet állapított meg, 2 500 000 Ft visszaigénylés kiutalását elutasította, és a jogosulatlan visszaigénylés miatt 250 000 Ft adóbírságot szabott ki. Az alperes az elsőfokú határozatot az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa. tv.) 13. § 16. pontja, 32. § (1) bekezdés, 38. § (1) bekezdés, a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (továbbiakban: Sztv.) 84. § ...
A felperes keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte. Hivatkozott az utólagos adó megállapításához való jog elévülésére, az eljárás elhúzódására, az Sztv.-re, amely lehetővé teszi a bizonylatok kijavítását. Vitatta a szerződések színlelt és semmis voltát.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában hivatkozott az Áfa. tv. 32. § (1) bekezdés a) pontjára, 35. § (1) bekezdésére, az Sztv. 84. § (2) bekezdésére, az Art. 91. § (1) és (5) bekezdéseire, az Art. 1. § (7) bekezdésére és a Ptk. 207. § (4) és 234. § (1) bekezdésére. Mindezekre hivatkozással, az alperes álláspontjával egyetértett azzal, hogy ezeket a rendelkezéseket az alperes helytállóan alkalmazta. A közigazgatási hatóságok a tényállást kellő terjedelemmel feltárták, helyesen értelmezték a jogszabályi rendelkezéseket és annak megfelelően levont következtetések is helytállóak voltak.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Továbbra is állította, hogy a számlák megfelelően kijavításra kerültek, a szerződés színleltségével kapcsolatban az elsőfokú bíróság a Pp. 221. § (1) bekezdésében írtaknak nem tett eleget, ugyancsak nem tett eleget indokolási kötelezettségének az elévülés tekintetében, és a felperesi önellenőrzés szabályosságával kapcsolatban.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 8. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A Pp. 270. § (1) bekezdése alapján a fél jogszabálysértésre hivatkozva kérheti a jogerős ítélet felülvizsgálatát. A felülvizsgálati kérelemben a Pp. 272. § (2) bekezdése alapján meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja, valamint a Pp. 270. § (1) bekezdésre figyelemmel a konkrét jogszabálysértést is meg kell jelölni. A megjelölt jogszabálysértés vonatkozhat mind anyagi, mind eljárásjogi jogszabálysértésre. Az eljárási jogszabálysértésnek azonban a Pp. 275/A. § (1) bekezdése értelmében az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással kell lennie.
A Pp. 221. § (1) bekezdése értelmében az ítélet indokolásában röviden elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken a bíróság ítélete alapszik. Meg kell röviden említeni azokat a körülményeket, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, végül utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a bíróság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. Az ügy érdemére kiható jogszabálysértésnek kell tekinteni, ha a felülvizsgálni kért ítélet a Pp. 221. § (1) bekezdésének nem felel meg, és nem állapítható meg, hogy a bíróság mire alapította ítéleti rendelkezéseit.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a perben felülvizsgálni kért jogerős ítéletet érdemi felülvizsgálatra alkalmatlannak ítélte. Az elsőfokú bíróság ítélete valóban tartalmazza az ügyben alkalmazandó jogszabályokat, de nem állapítható meg, hogy konkrétan a peres ügyre vonatkoztatva miként tartotta alkalmazhatónak. Ez különösen vonatkozik a vitatott szerződés szín-leltségének témakörére. E körben ugyan az elsőfokú bíróság hivatkozik az Art. 1. § (7) bekezdésére, a Ptk. 207. § (4) bekezdésére és 234. § (1) bekezdésére, de nem rögzítette, hogy milyen tények, bizonyítékok alapján tartotta színleltnek a szerződést. A felperes e körben tett nyilatkozatainak semmiféle cáfolatát nem tartalmazza az elsőfokú ítélet. Az elsőfokú bíróság ítélete összemossa a számla kijavítását és a számla helyesbítését. Nem állapítható meg az ítéletből, hogy az Áfa. tv. 32. § (1) bekezdése, 35. § (1) bekezdése és az Sztv. 84. § (2) bekezdése alapján miért volt jogszerűtlen a felperes általános forgalmi adó visszaigénylése. Nem tartalmaz jogi okfejtést az elsőfokú bíróság ítélete a felperesnek a módosító jegyzőkönyv felvételének jogszabálysértő voltára hivatkozására sem.
Önmagában az alkalmazandó jogszabályok felsorolása, valamint az a megállapítás, hogy az elsőfokú bíróság egyetért az alperes határozatával, illetve annak indokolásával, nem tesz eleget a Pp. 221. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletét a Pp. 275/A. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. Az új eljárásban a szükséges bizonyítási eljárás lefolytatását követően az elsőfokú bíróságnak a Pp. 221. § (1) bekezdésének megfelelő döntést kell meghoznia, amelyből megállapítható a tényállás, az alkalmazandó jogszabályok konkrét esetre való alkalmazása, a bizonyítékok mérlegelése stb.
A Pp. 275/A. § (3) bekezdése alapján a felek felülvizsgálati eljárásban felmerült költségének összegét csupán megállapította, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.267/2002.)