adozona.hu
AVI 2005.9.96
AVI 2005.9.96
A bíróság összetételére vonatkozó eljárásjogi szabályok olyan kógens rendelkezések, amelyeket mérlegeléssel sem lehet figyelmen kívül hagyni [Pp. 11. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 1998. december hónapra vonatkozó kiutalás előtti általános forgalmi adóellenőrzés alapján az elsőfokú adóhatóság határozatával a felperes terhére 25 470 000 Ft adókülönbözetet, 4 767 000 Ft jogosulatlanul visszaigényelt adót, 20 706 000 Ft adóhiányt, 12 735 000 Ft adóbírságot, és 1 815 000 Ft késedelmi pótlékot állapított meg. Az alperes a határozatot helybenhagyta.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította, megállapítva, hogy a felperes tevékenysége televíz...
AVI 2005.9.96 A bíróság összetételére vonatkozó eljárásjogi szabályok olyan kógens rendelkezések, amelyeket mérlegeléssel sem lehet figyelmen kívül hagyni [Pp. 11. § (1) bek.]
Az 1998. december hónapra vonatkozó kiutalás előtti általános forgalmi adóellenőrzés alapján az elsőfokú adóhatóság határozatával a felperes terhére 25 470 000 Ft adókülönbözetet, 4 767 000 Ft jogosulatlanul visszaigényelt adót, 20 706 000 Ft adóhiányt, 12 735 000 Ft adóbírságot, és 1 815 000 Ft késedelmi pótlékot állapított meg. Az alperes a határozatot helybenhagyta.Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította, megállapítva, hogy a felperes tevékenysége televíziós műsorszolgáltatás, amely az Áfa. tv. értelmében tárgyi adómentes.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, fenntartva jogi álláspontját, hogy a tevékenysége filmforgalmazásnak minősül. Hivatkozott arra is, hogy a Pp. 11. §-ában foglalt előírást megszegve az ügyben egyes bíró helyett tanács járt el.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 22. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A Pp. 275. § (2) bekezdése értelmében a Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, kivéve ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva. A Pp. 252. § (1) bekezdése alapján ugyanis úgynevezett abszurd hatályon kívül helyezés jog áll fenn, ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva. Jelen felülvizsgálati eljárásban egyébként a felperes kifejezetten hivatkozott is a felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú bíróság összetételének jogszerűtlenségére.
A Pp. 11. § (1) bekezdése alapján, fő szabály szerint az első fokon eljáró bíróság egy hivatásos bíróból áll (egyes bíró). Az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapítására, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény 51. §-a alapján a Pp. 324. §-a kiegészült egy új (4) bekezdéssel. Ez a kiegészítés a közigazgatási pereket tárgyaló bíróság összetételére vonatkozott. Eszerint ha a perben vitatott pénzbeli követelés összege a 30 millió forintot meghaladja, az elsőfokú bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. Ez a jogszabályhely 2000. január 1-jétől hatályos azzal, hogy a 165. § (1) bekezdése értelmében csak a hatályba lépése után indult ügyekben lehet alkalmazni.
Az iratokból megállapítható, hogy a keresetlevél 2000. január 1. előtt érkezett az elsőfokú bírósághoz. Megállapítható, hogy a keresettel támadott alperesi határozat pertárgy értéke nem éri el a 30 millió forintot. Ennek ellenére az elsőfokú bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban járt el. Ezt az elsőfokú ítélet azzal indokolta, hogy a bíróságnak hivatalból volt tudomása arról, hogy a felperesi érdekeltségbe tartozó társaságnak azonos, illetve hasonló pertárgyú perei vannak folyamatban, és az alaposság okán ítélkezett hármas tanácsban.
A Legfelsőbb Bíróság hivatkozik arra, hogy a bíróság összetételére vonatkozó eljárásjogi szabályok olyan kógens szabályok, amelyeket mérlegeléssel sem lehet figyelmen kívül hagyni. A Pp. 11. § (1) bekezdése egyértelműen meghatározza, hogy az első fokon eljáró bíróság egy hivatásos bíróból áll, és csak azokban az esetekben lehet más összetételben tárgyalni, amennyiben azt maga a Pp.</a> megengedi. Sem az ügy bonyolultsága, sem esetleges más perek folyamatban léte nem indokolhatja, hogy a bíróság más összetételben járjon el. Amennyiben az elsőfokú bíróság ennek ellenére nem szabályszerű összetételben járt el és hozott határozatot, az olyan abszurd hatályon kívül helyezési jog, amelyre tekintettel a jogorvoslatot (fellebbezés, felülvizsgálati kérelem) elbíráló bíróság a határozatot érdemben nem vizsgálhatja felül.
A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma a Bíróságok Szervezetéről és Igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 33. §-ának (1) bekezdése alapján a közigazgatási bírák részéről felmerült aktuális jogalkalmazási kérdésekben - az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében - kialakított véleménye a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2004/2. számában jelent meg. Ebben az I/8. sorszám alatt a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma is kifejtette az elsőfokú bíróság összetételével kapcsolatban, hogy a jogalkalmazó nem jogosult a törvény rendelkezéseinek kiterjesztő értelmezésére még akkor sem, hogyha az ügyek nehézségi foka, bonyolultsága, vagy egyéb körülmény azt indokolná.
A Pp. 11. § (1) bekezdése és a 324. § (4) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság nem a törvényben meghatározott összetételben járt el, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban a Pp. 11. § (1) bekezdésében meghatározott összetételben kell a bíróságnak eljárnia. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.291/2002.)