adozona.hu
AVI 2005.6.69
AVI 2005.6.69
A szőlőbor termék forgalmi értékét kell figyelembe venni a fogyasztási adó alapjának és ebbe nem számítható be a palackozással felmerült költségek összege (1991. évi LXXVIII. tv. 1. sz. mell.).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adóhatóság a felperesnél 1997. február 10. és december 31., valamint 1998. 1999. évekre vonatkozó ellenőrzést tartott. A jelen eljárás tárgyát az ellenőrzési jegyzőkönyv 3. pontjában foglaltak képezik. Ezek szerint a felperes a fizetendő fogyasztási adó alapjának számításakor a palackozott borok értékesítése esetében a palackozás miatt felmerült költségeivel (palackok, dugók, címke költségek) csökkentette a palackozott borok értékesítéséből származó nettó bevételét. A vizsgálat szerint az ...
AVI 2005.6.69 A szőlőbor termék forgalmi értékét kell figyelembe venni a fogyasztási adó alapjának és ebbe nem számítható be a palackozással felmerült költségek összege (1991. évi LXXVIII. tv. 1. sz. mell.).
Az adóhatóság a felperesnél 1997. február 10. és december 31., valamint 1998. 1999. évekre vonatkozó ellenőrzést tartott. A jelen eljárás tárgyát az ellenőrzési jegyzőkönyv 3. pontjában foglaltak képezik. Ezek szerint a felperes a fizetendő fogyasztási adó alapjának számításakor a palackozott borok értékesítése esetében a palackozás miatt felmerült költségeivel (palackok, dugók, címke költségek) csökkentette a palackozott borok értékesítéséből származó nettó bevételét. A vizsgálat szerint az eladásról készült számlák palackozott borértékesítésről szóltak, ezek a költségtételek külön nem kerültek feltüntetésre. A fogyasztási adóról szóló módosított 1991. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Fa. tv.) 4. § (3) bekezdés b) pontja alapján a szőlőbor értékesítés fogyasztási adó fizetési kötelezettséggel jár, melynek mértéke 11%. A felperes tévesen számította ki a fogyasztási adó alapját, ezért az elsőfokú adóhatóság elsőfokú határozatával a felperes terhére 2 625 000 Ft fogyasztási adókülönbözetet állapított meg, melyhez kapcsolódóan adóbírság és késedelmi pótlék fizetésére is kötelezte. A megállapítás kihatásaként pedig az 1997., 1998. és 1999. évi adózás előtti eredményét csökkentette.A fellebbezés folytán eljáró alperes mint másodfokú hatóság határozatával az elsőfokú határozatot annyiban változtatta meg, hogy a kiszabott bírságból 653 000 Ft-ot törölt, így a fizetendő bírság 979 000 Ft maradt, egyebekben az elsőfokú határozatot annak helyes indokaira tekintettel helybenhagyta, a bírság értékénél kivételes méltánylást érdemlő körülményként értékelte, hogy a felperes a jogszabályt tévesen értékelte.
A felperes keresetében e határozati megállapítások hatályon kívül helyezését kérte.
Álláspontja az volt, hogy a fogyasztási adót a törvény rendelkezése szerint a szőlőbor után kell fizetni. Ebbe nem számítanak bele a palackozott bor palackozásával felmerült költségei. A felperes az adóhatósági határozatot kizárólag a jogalap tekintetében vitatta, a felek között összegszerűségi vita nem volt.
Az alperes kérte a kereset elutasítását és fenntartotta a határozatában foglaltakat.
A megyei bíróság 7. számú ítéletével az alperes keresettel támadott határozatát a fogyasztási adókülönbözet és ehhez kapcsolódó bírság és késedelmi pótlékot megállapító rendelkezésére kiterjedően az elsőfokú határozatra is kihatóan hatályon kívül helyezte.
Az elsőfokú bíróság ítéletében azt állapította meg, hogy a fogyasztási adóról szóló törvény indokolásában a jogalkotó az egyéb termékekkel együtt nyilvánvalóan az élvezeti luxuscikkek értékesítését, fogyasztását kívánta megadóztatni. Az ítélet idézte az Fa. tv. 1. § (1) bekezdését, 3. § (1) bekezdését, 4. § (3) bekezdés b) pontját, valamint az 1. számú melléklet 4. pontját. Ennek megfelelően az volt az álláspontja, hogy az adott esetben a fogyasztási adó alapja a saját előállítású termékadót és általános forgalmi adót nem tartalmazó forgalmi értéke, illetőleg az értékesített termék ellenértéke. A Fa. tv. nem értelmezi a forgalmi érték, illetve ellenérték fogalmát, nem tartalmazza a palackozott bortermék fogalmát sem, ezért a bíróság a jogalkotói szándék értelmezéséből kiindulva arra a következtetésre jutott, hogy a fogyasztási adót a szőlőbor után kell megfizetni abban az esetben is ha az ömlesztett terméket kiszerelik, azt palackban értékesítik. Ebben az esetben ugyanis a termék változatlanul szőlőbor marad, a palackozás csak egy kiszerelési eljárás, amely költségként jelentkezik. A fogyasztási adó kivetésének célja pedig a speciális élvezeti cikk mennyiség szerinti adóztatása volt.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását.
Az alperes arra hivatkozott hogy a bíróság tévesen értelmezte az Fa. tv. 9. § (1) bekezdés a) pontját, valamint téves volt az az állítása, hogy a törvény nem értelmezte a forgalmi érték fogalmát. A Fa. tv. 9. § (5) bekezdése megadja a forgalmi érték fogalmát. Az alperes álláspontja szerint a palackozás költségei a bor árát növelik, a pultról levéve a vevő egy összeget fizet, a forgalmi érték az az ár, amelyet a vevő az adott termékért fizet. Ha ebből levonjuk a termékadót, illetőleg általános forgalmi adót, megkapjuk azt az adóalapot, amely után a fogyasztási adó fizetendő.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte, és jogtörténetileg is levezette az egyes időszakok jogi szabályozását, amely szerint az álláspontjának megfelelően kellett kiszámítani a fogyasztási adóalapot.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 7. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, és helytálló volt az abból levont jogkövetkeztetése is.
A Fa. tv. 1. § (1) bekezdése szerint fogyasztási adót kell fizetni az 1. számú mellékletben megnevezett termékeknek
a) Az adó alanya által az e törvény II. fejezetében meghatározott feltételek szerinti belföldön történő értékesítése után.
A Fa. tv. 1. számú melléklet 4.) pontja meghatározza, hogy fogyasztási adókötelesség terheli a szőlőbort. A Fa. tv. 4. § (1) bekezdés a) pontja, valamint (3) bekezdés b) pontja alapján adóköteles terméknek minősül az a saját előállítású vagy termeltetett termék is, amelyik az 1. számú melléklet 4. pontjában megjelölt ömlesztett termékből (lédig áruból az e törvény hatálya alá tartozó termékek kiszereléssel, palackozással állít elő. A Fa. tv. 9. § (1) bekezdés a) pontja határozza meg a fogyasztási adó alapját.
Tévedett az elsőfokú bíróság abban, hogy a törvény nem rendelkezik a forgalmi érték fogalmáról. A 9. § (5) bekezdése ugyanis valóban megállapítja, hogy a törvény alkalmazásában mit tekint a termék forgalmi értékének. Ezen túl azonban a Legfelsőbb Bíróság egyetértett a jogerős ítélet megállapításával mind a jogalkotói szándék tekintetében, mind abban a tekintetben is, hogy a Fa. tv. 1. számú melléklete felsorolja, melyek azok a termékek amely után fogyasztási adó fizetési kötelezettség áll fenn. E felsorolás a melléklet 4. alapján a szőlőbor terméket jelöli meg. Ebből következően a Legfelsőbb Bíróságnak is az az álláspontja, hogy a szőlőbor termék forgalmi értékét kell figyelembe venni a fogyasztási adó alapjának, és ezen alapba nyilvánvalóan nem számítandó be a palackozással felmerült költségek összege.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében helytállóan értékelte a törvény indokolásának azon megállapítását, hogy a jogalkotó szándéka az egyes élvezeti és luxuscikkek megadóztatása volt, így helyes a megállapítás hogy ezzel összhangban áll az 1. számú mellékletben megjelölt szőlőbor megnevezése mint fogyasztási adóköteles termék megnevezése.
A Fa. tv. 4. § (3) bekezdés b) pontjának meghatározása a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint csak annyit jelent, hogy a jogalkotó a palackozott szőlőbor termék esetén is rögzíti a fogyasztási adófizetési kötelezettséget, de ez nem azt jelenti, hogy a jogalkotói szándék megváltoztatásával az adófizetési kötelezettség a szőlőboron kívül a csomagolóanyagra is kiterjedne.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet jogszabálysértését megállapítani nem tudta, ezért azt a Pp. 275/A. § (1) bekezdés alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35137/2002.)