AVI 2005.4.47

Nem számít az ügy érdemi eldöntésére kiható lényeges eljárási szabálysértésnek, ha a jogerős ítélet nem ismétli meg, hogy az alperes határozatát mely jogszabályhelyek megsértésére alapította (Pp. 215. §).

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az alperes a 2001. március 28. napján hozott határozatában - az elsőfokú határozatot helybenhagyva - a felperest 20 000 Ft mulasztási bírsággal sújtotta. Döntését az 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) 74. § (13) bekezdés e) pontjában foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes adózó "jogellenesen járt el, amikor az adóhatóság idézéseinek nem tett eleget, és ezzel a magatartásával az ellenőrzést akadályozta". Ismételt felhívások ellenére sem jelent meg az adóh...

AVI 2005.4.47 Nem számít az ügy érdemi eldöntésére kiható lényeges eljárási szabálysértésnek, ha a jogerős ítélet nem ismétli meg, hogy az alperes határozatát mely jogszabályhelyek megsértésére alapította (Pp. 215. §).
Az alperes a 2001. március 28. napján hozott határozatában - az elsőfokú határozatot helybenhagyva - a felperest 20 000 Ft mulasztási bírsággal sújtotta. Döntését az 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) 74. § (13) bekezdés e) pontjában foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes adózó "jogellenesen járt el, amikor az adóhatóság idézéseinek nem tett eleget, és ezzel a magatartásával az ellenőrzést akadályozta". Ismételt felhívások ellenére sem jelent meg az adóhatóság előtt, adózással kapcsolatos iratanyagát nem bocsátotta rendelkezésre. Határozatában utalt arra, hogy a bírság összegének megállapításánál mit, miért és milyen súllyal vett figyelembe.
A felperes keresetében az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. Azzal érvelt, hogy az alperes határozata nem jelölt meg olyan jogszabályt, amit megsértett volna. Olyan eljárási cselekményekre kötelezték, amelyeknek nem kellett eleget tennie, törvényben biztosított jogait gyakorolta, ezért mulasztási bírsággal nem sújthatták volna. Az alperes nem a "szokásos tartózkodási helyéről" idézte, nem közölte vele, hogy milyen iratokat kell bemutatnia.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy az alperes határozata nem volt jogszabálysértő. Az iratokból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felperesnél, mint magánszemélynél kívánt az adóhatóság ellenőrzést lefolytatni. A megbízólevél a felperes részére küldött értesítés és idézés is tartalmazta, hogy milyen tárgyban, milyen időszakra vonatkozóan és utalt a meg nem jelenés következményeire és a kimentés lehetőségére is. Ezeket a felperes figyelmen kívül hagyta. Bár folyamatosan arra hivatkozott, hogy nem budapesti tartózkodása helye szerinti címnek megfelelő adóhatósághoz idézték, egyetlen adóhatósághoz írt beadványában sem közölte ideiglenes tartózkodási helyét. Ezért az adóhatóságnak nem is volt módja arra, hogy az eljárás lefolytatására az iratokat más hatósághoz áttegye. Alaptalan a felperesnek az az állítása, mely szerint őt az adóhatóság nem ellenőrizhette volna.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát és a Pp. 73/A., 73/B. §-ainak megsemmisítésére irányuló indítvány megtételét a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságánál. Érvelése szerint a bíróság ítélete jogszabálysértő, mivel "túlterjeszkedett a kereseti kérelem és ellenkérelem korlátain". Iratellenességre is hivatkozott. Nem vitatta, hogy az adóhatóság idézéseinek nem tett eleget. Kifejtette azonban, hogy e miatt elővezetés elrendelésének lett volna helye, a mulasztási bírság kiszabása jogszabálysértő volt.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 5. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A felperes az alperesi határozatának jogalapját vitatta, és e körben hivatkozott arra is, hogy az alperes nem jelölt meg olyan jogszabályt, amit megsértett volna. A jogerős ítélet megfelel a Pp. 215. §-ában foglaltaknak, iratellenes megállapításokat sem rögzít. Az indokolás ugyanis (2. oldaltól 4. oldal 1. bekezdése) a rendelkezésre álló okiratok felperes által sem kétségbe vont tartalmának megfelelően rögzíti, hogy a felperes mikor, miért, milyen tartalommal kapott felhívást az adóhatóságtól, illetve, hogy mulasztását az alperes mely törvényhelyekre alapítottan szankcionálta. Nem tekinthető az ügy érdemi eldöntésére is kiható lényeges eljárási szabálysértésnek az, hogy a jogerős ítélet indokolás 5. oldala kiemelten és ismételten nem rögzíti, hogy az alperes a határozatát mely jogszabályhelyek megsértésére alapította.
A jogerős ítéletben iratszerűen megállapított, ezért jogszerű tényállásból okszerűen következik az a ténybeli következtetés, hogy a felperes szabályszerű idézés ellenére az adóhatóságnál személyesen nem jelent meg, magát meghatalmazottja útján nem képviselte, iratait nem mutatta be, nem bocsátotta rendelkezésre. Az Art. 74. § (13) bekezdés e) pontja szerint magánszemély 100 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az ellenőrzést a megjelenési kötelezettség elmulasztásával az együttműködési kötelezettség megsértésével, vagy módon akadályozza. Az ismertetett jogszabályi rendelkezésből annak a tényállással való egybevetéséből következően az alperes és a megyei bíróság is jogszerűen állapította meg, hogy a mulasztási bírság kiszabásának jogalapja fennállt. Megjegyzi egyben a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében sem jelölt meg konkrétan olyan adójogi jogszabályt, amit a jogerős ítélet megsértett volna. Utal egyben a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy az ügyben az Alkotmánybírósághoz a Pp. 73/A. és 73/B. §-ainak megsemmisítésére irányuló indítványt nem terjesztett elő.
A kifejtettekre figyelemmel azt állapította meg, hogy felülvizsgálni kért határozat a jogvita eldöntésére irányadó anyagi jogi jogszabályi rendelkezéseknek megfelel, az ügy érdemi eldöntésére is kiható lényeges eljárási szabálysértés nem történt. Ezért a megtámadott határozatot a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 36.013/2002.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.