adozona.hu
AVI 2005.2.18
AVI 2005.2.18
A megbízó és a bizományos, valamint a bizományos és a harmadik személy közötti jogügylet is külön értékesítés, amelyet számlázási kötelezettség terhel (1992. évi LXXIV. tv. 6. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adóhatóság vizsgálta a felperes 2000. augusztus havi általános forgalmi adó elszámolását.
Az ellenőrzés eredményeképpen hozott elsőfokú határozatával a felperes terhére általános forgalmi adónemben 1 490 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, melyből 1 445 000 Ft adóhiánynak, 42 000 Ft jogosulatlan visszaigénylésnek minősült. Az adóhiány és jogosulatlan visszaigénylés után 148 000 Ft adóbírságot szabott ki, és 53 754 Ft késedelmi pótlékot számított fel.
A felperes az elsőfokú határozat e...
AVI 2005.2.18 A megbízó és a bizományos, valamint a bizományos és a harmadik személy közötti jogügylet is külön értékesítés, amelyet számlázási kötelezettség terhel (1992. évi LXXIV. tv. 6. §)
Az adóhatóság vizsgálta a felperes 2000. augusztus havi általános forgalmi adó elszámolását.Az ellenőrzés eredményeképpen hozott elsőfokú határozatával a felperes terhére általános forgalmi adónemben 1 490 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, melyből 1 445 000 Ft adóhiánynak, 42 000 Ft jogosulatlan visszaigénylésnek minősült. Az adóhiány és jogosulatlan visszaigénylés után 148 000 Ft adóbírságot szabott ki, és 53 754 Ft késedelmi pótlékot számított fel.
A felperes az elsőfokú határozat elleni fellebbezésében a 42 000 Ft jogosulatlan visszaigénylést elismerte, az erre vonatkozó 4000 Ft bírságot befizette. A többi megállapítást azonban sérelmezte. Az alperes mint másodfokú hatóság, 2001. március 2-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes terhére megállapított adókülönbözet, illetőleg adóhiány a következők miatt keletkezett.
A felperes és az R. Kft. között 2000. január 16-án létrejött eladási bizománnyal vegyes építési szerződés. E szerint az R. Kft. építtető és megbízó a felperessel mint bizományossal olyan szerződést kötött, miszerint a bizományos a K., L. u. 5. szám alatti beépített terület megnevezésű ingatlanon a korábban tiszti-szálló funkciójú épületnek földszinti I. és II. emelet tetőtér beépítés útján kialakítandó 30 lakásos társasház építési munkáinak kivitelezését elvállalja. Egyúttal a szerződés szerint a megbízó megbízta a bizományost a kivitelezés megkezdésével egyidőben a kialakítandó lakások folyamatos értékesítésével. A szerződés szerint a megbízó a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartotta tulajdonjogát. A bizományos a megbízó javára a saját nevében kötötte meg az adásvételi szerződéseket. A bizományos kötelessége a szerződések lebonyolításának szervezése a megbízót illető vételár átvétele, annak elkülönítetten való kezelése majd a megbízónak való átadása.
Az adóhatóság megállapította hogy a felperes két szerződést kötött. Az elsőt megbízójával 2000. január 16-án a lakások építésére és értékesítésére, a másodikat a vevőkkel, arról hogy a lakás építés alatt áll, és közölték az átadás, átvétel illetve a birtokba lépés várható időpontját is. Az adásvételi szerződés szerint a lakásokat kész állapotban értékesítették. A felperes levonható adóként szerepeltette a 2000. augusztus hónapra benyújtott áfa bevallásában a 02236 sorszámú lakásértékesítési előlegről kibocsátott előlegszámla 1 350 000 Ft összegű, és az azt kiegészítő 02195 sorszámú számla 140 000 Ft összegű általános forgalmi adó tartalmát. A 809050 sorszámú bevételi számla után a vevő által fizetett foglaló után 140 000 Ft fizetendő adót vallott be.
Az adóhatóság az általános forgalmi adóról szóló módosított 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa. tv.) 6. § (1) bekezdése, 6. § (2) bekezdés b) pontja, valamint az Áfa. tv. 30. § (1) bekezdése és a 2. mellékletben felsoroltak 2. pontja alapján megállapította, hogy az első értékesítés a megbízó és a bizományos között történt, a megbízott és a vevő közötti ügylet egy következő értékesítés, így az tárgyi adómentes volt. Az Áfa. tv. 33. § (1) bekezdés b) pontja értelmében pedig nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany a terméket és szolgáltatást tárgyi adómentesség alá tartozó termékértékesítéshez és szolgáltatás-nyújtáshoz használja fel. Ennek alapján tehát a bizományos és a vevő közötti lakásértékesítés tárgyi adómentes volt, az így fizetett termékértékesítés ellenértékében beszámítható pénzösszeg is tárgyi adómentes.
Az adóhatóság figyelembe vette az adóhiány és jogosulatlan visszaigénylés keletkezésének körülményeit, az összeg nagyságát és azt hogy az adózó terhére eddig megállapítást nem tett, ezért a kiszabható 50%-os bírság helyett 10%-ban határozta meg az adóbírság mértékét.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
A felperes álláspontja az volt, hogy mind a két értékesítés az építés befejezése előtt történt, ezért az R. Kft. és a felperes bizományosi szerződése nem minősülhet első értékesítésnek, mert a használatba vételi engedély műszaki átadás-átvétel között keletkezett. Ennek alapján az Áfa. tv. 2. sz. melléklet 2. pontja szerint ez az értékesítés 25%-os általános forgalmi adóval terhelt. Ezek után a lakás tényleges vevőjével a bizományos által kötött adásvételi szerződés a lakás első értékesítésének minősül, amely az Áfa. tv. 2. számú melléklete szerint ugyancsak nem tárgyi áfa-mentes, így az Áfa. tv. 33. § (1) bekezdés b) pontja szerint, a felperes 2000. augusztus havi áfa bevallásában szereplő 1 490 000 Ft előzetesen felszámított adó levonhatósága előtt korlát nincs.
Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte.
A megyei bíróság a felperes keresetét elutasította, és döntését a Ptk. 507. §, 509. § (1) bekezdésére, az Áfa. tv. 6. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pontja, 30. § (1) bekezdése 2. számú melléklet 2. pontjára alapította.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és fenntartotta a keresetében és a per során kifejtett jogi álláspontját.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 6. ítéletét hatályában fenntartotta.
A jogerős ítélet ellen a Ptk. 270. § (1) bekezdése alapján jogszabálysértésre hivatkozással lehet felülvizsgálatot kérni.
Mind az adóhatóság, mind az elsőfokú bíróság helyesen hivatkozott az Áfa. tv. 6. § (2) bekezdés b) pontjára, mely szerint a megbízó és a bizományos között bizományosi szerződés alapján termék feletti rendelkezés jog átadása, termék-értékesítésnek minősül. Ezért a megbízó és a bizományos, valamint a bizományos és a harmadik személy közötti jogügylet is külön értékesítés, amelyet számlázási kötelezettség terhel. Az Áfa. tv. 30. § (1) bekezdése szerint mentesek az adó alól a 2. számú mellékletben felsorolt termék-értékesítések és szolgáltatás-nyújtások. A hivatkozott 2. számú melléklet 2. pontja szerint tárgyi adómentesség alá tartozó termék-értékesítése közé tartozik a lakóingatlan értékesítése, kivéve az építés befejezése előtt értékesítést, valamint az építés befejezését követő első értékesítést.
Egyetértett a Legfelsőbb Bíróság azzal a megállapítással is, hogy minden lakás értékesítésével kapcsolatban a felperes két szerződést kötött. Az első értékesítés az Áfa. tv. 6. § (2) bekezdés b) pontja szerint a megbízó és bizományos között történt. A termék feletti jog átadása a megbízó és a bizományos között termék-értékesítésnek minősül. A következő értékesítés a megbízott és a vevő között a lakás kész állapotban történő értékesítése, amelyet az adásvételi szerződés is tartalmaz, így az tárgyi adómentes értékesítésnek minősül. Ebből következik, hogy helyesen alkalmazta az adóhatóság és az elsőfokú bíróság az Áfa. tv. 33. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat, és helytálló az adójogi jogkövetkezmények megállapítása.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet jogszabálysértését nem tudta megállapítani, ezért azt a Pp. 275/A. § (1) bekezdés alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.877/2001.)