adozona.hu
AVI 2005.1.4
AVI 2005.1.4
Amennyiben az adóalany a gépjárművet csak részben használja a gazdasági tevékenységgel összefüggésben, a beszerzést terhelő előzetesen felszámított adót teljes egészében nem vonhatja le (1992. évi LXXIV. tv. 33. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes áfa-körbe bejelentkezett egyéni vállalkozó, aki tárgyi eszköz beszerzése címén vásárolt tehergépkocsit, amely után 818 000 Ft előzetesen felszámított áfát helyezett levonásba. Az elsőfokú adóhatóság 1999. január 1-jétől március 31-ig terjedő időszakra vonatkozó ellenőrzés alapján a felperes terhére 818 000 Ft adóhiányt állapított meg megállapítva, hogy a felperest 1999. szeptember 13-án gépjármű ellenőrzés céljából megállították, melynek során megállapításra került, hogy a gépjármű...
AVI 2005.1.4 Amennyiben az adóalany a gépjárművet csak részben használja a gazdasági tevékenységgel összefüggésben, a beszerzést terhelő előzetesen felszámított adót teljes egészében nem vonhatja le (1992. évi LXXIV. tv. 33. §)
A felperes áfa-körbe bejelentkezett egyéni vállalkozó, aki tárgyi eszköz beszerzése címén vásárolt tehergépkocsit, amely után 818 000 Ft előzetesen felszámított áfát helyezett levonásba. Az elsőfokú adóhatóság 1999. január 1-jétől március 31-ig terjedő időszakra vonatkozó ellenőrzés alapján a felperes terhére 818 000 Ft adóhiányt állapított meg megállapítva, hogy a felperest 1999. szeptember 13-án gépjármű ellenőrzés céljából megállították, melynek során megállapításra került, hogy a gépjárművön átalakítások történtek. Ezért a gépjármű nem fér bele az áruszállító gépjárművek kategóriájába. Az alperes a határozatot helybenhagyta, hivatkozva az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa. tv.) 7. § (1) bekezdés c) pontjára és a 33. § (1) bekezdés a) pontjára.A jogerős ítélet a felperes keresetét elutasította.
Kifejtette, hogy az Áfa. tv. 33. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany a terméket és a szolgáltatást egészben vagy részben nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységéhez használja fel, hasznosítja. A felperes pedig a saját nevében, saját nevére kiállított fuvarlevéllel a saját részére családi háza építése céljából végzett fuvarozással nem végzett adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységet.
Ténykérdés, hogy az adózó a gépjárművet nem kizárólag a gazdasági tevékenységgel összefüggésben használta. Az üzleti és magáncélú beszerzések áfájának megosztása pedig nem megengedett. Az arányosítási szabályok az Áfa. tv. 38., 39. §-ai alapján csak az adóköteles és tárgyi adómentes értékesítés összevetésére alkalmazhatók. A megyei bíróság irrelevánsnak tekintette, hogy az adózó 1999. III. negyedévi bevallását önellenőrzéssel helyesbítette. Az Áfa. tv. alkalmazásában a felperesnek az Szja. tv.-re való hivatkozása sem vehető figyelembe.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését. Fenntartotta azt, hogy a tehergépkocsira a vállalkozásához volt szükség. A gépkocsiban lévő árufogó rács megsérült, kijavítás céljából került kiszerelésre. Az épülő házához szállított egy nagyméretű ajtót és a segítő családtagokat, amely az ülések beszerelését indokolta. Az adóalany a saját céljára végzett, az összfuvarjához viszonyítva elenyésző, minimális saját fuvar nem sértette meg az Áfa. tv. rendelkezéseit, illetve a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 17. § (1) bekezdés, 49/B. § (1) bekezdésében foglaltakat.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 9. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A jogerős ítélet a tényállást helyesen állapította meg, az alkalmazandó jogszabályokat megjelölte, és azok helyes értelmezéséből okszerű és jogszerű döntést hozott, amellyel a Legfelsőbb Bíróság is egyetértett.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében maga sem tagadta a magáncélú használatot, de azt az összfuvarjához viszonyítva elenyésző arányúként jelölte meg. Ezzel kapcsolatban azonban a jogerős ítélet helyesen utalt az Áfa. tv. 33. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazása körében arra, hogy nincs lehetőség az üzleti és magáncélú beszerzések áfájának felperes által kívánt megosztására. Amennyiben az adóalany csak részben és a gépjárművet nem kizárólag a gazdasági tevékenységével összefüggésben használja, ennek az a következménye, hogy a beszerzést terhelő előzetesen felszámítható adó nem részben, hanem teljes egészében nem vonható le, annak megbontásának, arányosításának ilyen formában nincs helye.
A felperes a felülvizsgálati kérelemében az szja. egyes rendelkezésére is hivatkozik. Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a per tárgya általános forgalmi adó levonásának jogszerűsége volt, ezt pedig a hatályos Áfa. tv. alapján kell megítélni, az Szja. tv. vonatkozó rendelkezései a perben irrelevánsak.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.652/2001.)