adozona.hu
AVI 2005.1.1
AVI 2005.1.1
A postai szolgáltatás a fő gazdasági eseményhez kapcsolódó mellékszolgáltatásnak minősülhet, ami járulékos szolgáltatás (1992. évi LXXIV. tv. 22. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adóhatóság a felperesnél 1994-1997. évekre vonatkozóan - új eljárás keretében - költségvetési kapcsolatok átfogó ellenőrzését végezte el. Az ennek eredményeként meghozott elsőfokú határozatot az alperes határozatában megváltoztatta. A felperest általános forgalmi adó (továbbiakban: áfa) adónemben 24 376 000 Ft-nak megfizetésére kötelezte. Az adóhiány összegét 16 694 000 Ft-ban határozta meg, az adóbírságot eltörölte, a fizetendő késedelmi pótlékot 42 231 465 Ft-ban írta elő. Az elsőfokú ha...
AVI 2005.1.1 A postai szolgáltatás a fő gazdasági eseményhez kapcsolódó mellékszolgáltatásnak minősülhet, ami járulékos szolgáltatás (1992. évi LXXIV. tv. 22. §)
Az adóhatóság a felperesnél 1994-1997. évekre vonatkozóan - új eljárás keretében - költségvetési kapcsolatok átfogó ellenőrzését végezte el. Az ennek eredményeként meghozott elsőfokú határozatot az alperes határozatában megváltoztatta. A felperest általános forgalmi adó (továbbiakban: áfa) adónemben 24 376 000 Ft-nak megfizetésére kötelezte. Az adóhiány összegét 16 694 000 Ft-ban határozta meg, az adóbírságot eltörölte, a fizetendő késedelmi pótlékot 42 231 465 Ft-ban írta elő. Az elsőfokú határozat egyéb rendelkezéseit hatályában fenntartotta. Az alperes a per során határozatában másodfokú határozatát akként módosította, hogy a felperes által fizetendő késedelmi pótlék összegét 32 830 000 Ft-ra leszállította, a másodfokú határozat egyéb rendelkezéseit hatályában fenntartotta.A felperes a perben fenntartott módosított keresetében az alperes határozatával módosított másodfokú határozatnak az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályú megváltoztatását kérte akként, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az elsőfokú határozat 3. pontjában rögzített, csomagküldő tevékenységgel kapcsolatban előírt 12 536 000 Ft adóhiány és annak járulékait.
A határozatoknak perben felülvizsgálni kért része a következő tényállást tartalmazza:
A felperes negyedévente megjelenő katalógus alapján könyveket és hanghordókat értékesített klubtagok részére. Az értékesítés a klubtag megrendelése alapján postai úton, illetve könyvesboltban történt. A postai megrendelésnél a klubtag a megrendelő szelvény visszaküldésével egy időben előre megfizette a könyv és zenemű, illetve a postaköltség összegét. Ajánlati könyv kiküldése esetén az átvételekor került sor a könyv és postaköltség megfizetésére. A felperes a bolthálózaton kívüli értékesítésnél vállalta, hogy vevői részére csomagküldő szolgáltatást nyújt. Ezt azonban nem ő maga végezte, hanem saját nevében megbízta a M. P. Rt.-t, hogy megrendelői részére postai szolgáltatást nyújtson. A felperes minden tagi vevőről folyószámlát vezetett. A tagi vevők részére nyújtott postai szolgáltatást a postai díjszabás szerinti összegben teljesítette. Az M. P. Rt. - a postakönyvek alapján - kéthetente állított ki számlát a felperes felé, amit a Könyvklub az 51 201 "csomagköltség" elnevezésű főkönyvi kartonon szerepeltetett a könyveiben. Az adóhatóságnak az volt a jogi álláspontja, hogy a felperes fő tevékenységét a termékértékesítést részben csomagküldő szolgáltatás útján végezte. A házhozszállítás, mint melléktevékenység a fő-értékesítés nélkül nem merült volna fel, ezért a házhozszállítás költsége a termékértékesítés járulékos költségének tekintendő. A felperes helytelenül járt el akkor, amikor a vevők felé érvényesített postai költséget postai tevékenység során keletkezett bevételnek tekintette, és tárgyi adómentes áfa-szolgáltatásként kezelte. Eljárása nem felelt meg az 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa. tv.) 8. § (4) bekezdésében foglaltaknak. Az 199495. évekre vonatkozóan ugyanis az Áfa. tv. 22. § (2) bekezdésének c) pontja, 1996. évre vonatkozóan pedig a 22. § (3) bekezdésének b) pontja szerint az ellenértékbe, így az adó alapjába beletartoznak a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtás teljesítéséhez járulékosan kapcsolódó költségek. Az adó mértéke azonos a főtevékenység áfa-kulcsával, 1994-95. évre 20%, 1996. évre pedig 12%. Az alperes a felperes gyakorlatát a tárgyi adómentes szolgáltatásnyújtást nem fogadta el, és a kiszámlázott postaköltséget a termékértékesítés járulékos költségeinek minősítve, a felperes terhére adókülönbözetet írt elő. Utalt egybe arra, hogy az 1996. évi tagi vevő értékesítéshez kapcsolódóan a felperes postaköltség kiszámlázásai után már 12%-os áfát vallott és fizetett be, az 1996. I. hónapot érintő megállapításra kizárólag az előző évi áthúzódó tételek miatt került sor. Az alperes a határozataiban rögzített jogi álláspontját a per során is fenntartotta.
A felperes keresetében azzal érvelt, hogy az alperes határozata téves jogértelmezésen alapul, tevékenysége megfelel az Áfa. tv. 8. § (4) bekezdésében foglaltaknak. Kizárólag azt a szolgáltatást és postai díjat közvetítette a fogyasztók felé, amit az M. P. Rt. állapított meg számára, ez a tevékenysége szolgáltatás közvetítésnek, tárgyi adómentes postai szolgáltatásnak minősül, ezért jogszerűen járt el.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Azt állapította meg, hogy a felperes azért vette igénybe a postaszolgáltatást, hogy szerződésszerűen teljesíteni tudjon, csakis és kizárólag az adásvételhez kapcsolódóan és azért, hogy a könyvértékesítést címre küldéssel megvalósíthassa. A könyv birtokba kerülésének módja csak annyiban érintette a vevőt, hogy mennyit kell még fizetnie a könyv árán felül. A postai küldés nem változtatott azon a tényen, hogy a felperes könyvet adott el, a vevő pedig könyvet vásárolt. Ennél fogva a postaköltség a termékértékesítésnek, a könyveladás járulékának tekintendő és a termék adómértékével adózik. Az alperes határozata e körben mind a tényállás, mind a jogi minősítés és a jogkövetkezmények kapcsán jogszerű döntést tartalmaz. A felperes a vevők javára semmit nem rendelt meg az M. P. Rt.-től, más nevében és javára semmilyen összeget nem szedett be, ennél fogva az általa hivatkozott Áfa. tv. 8. § (4) bekezdése nem alkalmazható.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát megismételve az abban is kifejtett jogi érvelését. Hangsúlyozta, hogy nem a postai szállítással felmerült költséget hárította át a vevőkre, hanem a postának az általa, de a vevők javára megrendelt szolgáltatását közvetítette. A tárgyi adómentes postai szolgáltatás közvetítése csak akkor nem tartozna a 8. § (4) bekezdésének hatálya alá, ha a közvetített szolgáltatáson túl egyéb szolgáltatást (pl. csomagolás költsége) is nyújtana, és ezekre költséget számítana fel vagy hárítana tovább. Ilyen tevékenységet azonban nem végzett. Hivatkozott arra is, hogy az APEH 1997/109-es iránymutatásának nincs relevanciája a perbeli ügy elbírálásánál, a bíróság tévesen hagyta figyelmen kívül a Pénzügyminisztérium 62 736/96. számú eseti állásfoglalását. Az általa vitatott döntések ellentmondanak az adójogi és számviteli gyakorlatnak. (számviteli levelek I. évfolyam 4. szám 58. pont)
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11. sorszámú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el a Pp. 275. § (2) bekezdésében meghatározott keretek között. Utóbbi szabályból következően a felülvizsgálati eljárásban kizárólag abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a felperesi, avagy a jogerős ítéletben rögzített jogi álláspont-e a jogszerű.
A felülvizsgálati bíróság már a Kfv. I. 35.503/2000/7. sorszámú, perbelivel azonos ténybeli és jogi megítélésű ügyben is rámutatott arra, hogy az adóhatóság és a Pénzügyminisztérium állásfoglalása nem jogszabály, így a jogvita eldöntésénél irányadó nem lehet.
Az Áfa. tv. 8. § (4) bekezdése szerinti főszabálytól eltérően alakul a szolgáltatás közvetítésre alapított áfa át-hárítási kötelezettség akkor, ha a szolgáltatás járulékos, mellékszolgáltatásként egy termékértékesítéshez kapcsolódik. A Legfelsőbb Bíróság teljeskörűen osztja az elsőfokú ítéletben kifejtett jogi álláspontot. Az Áfa. tv. 22. § (3) bekezdésének b) pontja értelmében az adó alapjába beletartoznak a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítéséhez járulékosan kapcsolódó költségek még akkor is, ha azok külön megállapodáson alapulnak, és azt a főtevékenység nyújtója a megrendelő felé közvetíti. A perben vitatott esetben a termékértékesítés lényegéhez tartozott a postai úton történő szállítás. Az közvetlenül és elválaszthatatlanul kapcsolódott a főtevékenységhez függetlenül attól, hogy a számlában miként és hogyan jelent meg. A felek által nem vitatott tényállásból is az a ténybeli és jogkövetkeztetés vonható le, hogy a felek szerződéses akarata arra irányult, hogy a megrendelt terméket, a könyvet vagy hanghordozót az értékesítő a vevő által megjelölt helyen adja tulajdonba. Ezért fő gazdasági eseményhez kapcsolódó mellékszolgáltatás valósult meg a postai szolgáltatással, ami járulékos szolgáltatás. Ennél fogva a termékértékesítés áfa-mértékét kell utána felszámítani.
A jogerős ítélet csak olyan kérdésben támadható felülvizsgálati kérelemmel, ami az elsőfokú eljárásnak is tárgya volt [Pp. 270. § (1) bekezdése]. A felperes keresetében, az elsőfokú eljárás során a számviteli szabályok megszegésére nem hivatkozott, ezért az ezzel kapcsolatos felülvizsgálati érvelését a Legfelsőbb Bíróság érdemben nem vizsgálhatta meg.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a felülvizsgálni kért határozat megfelel a jogvita eldöntésére irányadó anyagi jogi jogszabályi rendelkezéseknek, ezért a megtámadott határozatot a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.991/2001.)