adozona.hu
BH+ 2008.8.381
BH+ 2008.8.381
Jövedéki törvénysértés elkövetése birtokos által - objektív felelősség [2003. évi CXXVII. tv. 114. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jövedéki hatóság 2005. december 4-én a felperes által működtetett piacon ellenőrzést végzett. Az ellenőrzés során a hatóság az SB 4/3B sorszámú elárusító-asztalban - amely nem volt bérbe adva - összesen 270 csomag magyar adójegy nélküli cigarettát talált, amelyet lefoglalt, és jövedéki eljárást kezdeményezett.
Az eljárás eredményeként az első fokú hatóság - jövedéki adótörvénysértés miatt - kötelezte a felperest 694 200 Ft jövedéki bírság megfizetésére. A felperes fellebbezése folytán eljá...
BH+ 2008.8.381 Jövedéki törvénysértés elkövetése birtokos által - objektív felelősség [2003. évi CXXVII. tv. 114. §]
A jövedéki hatóság 2005. december 4-én a felperes által működtetett piacon ellenőrzést végzett. Az ellenőrzés során a hatóság az SB 4/3B sorszámú elárusító-asztalban - amely nem volt bérbe adva - összesen 270 csomag magyar adójegy nélküli cigarettát talált, amelyet lefoglalt, és jövedéki eljárást kezdeményezett.Az eljárás eredményeként az első fokú hatóság - jövedéki adótörvénysértés miatt - kötelezte a felperest 694 200 Ft jövedéki bírság megfizetésére. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az első fokú határozatot helyben hagyta.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
Az első fokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában hivatkozott a Ptk. 187. § (1), valamint 196. § (1) bekezdésére, és ennek alapján megállapította, hogy a felperes a lefoglalt jövedéki termékek tekintetében birtokosnak minősült. Ezért a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 114. § (1) bekezdés b) pontja, (2) bekezdés b) és c) pontjai, valamint a 114. § (3) és (4) bekezdései alapján jövedéki bírság megfizetésére kellett kötelezni.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, keresetének megfelelő ítélet meghozatalát.
Az volt a jogi álláspontja, hogy a birtoklásra nézve egyenes vagy eshetőleges szándéka nem állt fenn, a feltalálást követően pedig a birtoklásról lemondott. Nem tartozik a Jöt. 114. § (1) és (4) bekezdései által meghatározott alanyi körbe, a határozatok nem felelnek meg a Jöt. 110. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltaknak.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Jöt. 4. § a) pontja részletesen, pontos felsorolással meghatározza a törvény személyi hatályát. E szerint: a törvény rendelkezéseit a jövedéki terméket és az annak előállítására alkalmas, e törvényben meghatározott terméket előállító, raktározó, tároló, szállító, forgalmazó, külföldről beszerző (beszállító) külföldre értékesítő, illetve egyéb módon birtokló jogi személyre, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetre és természetes személyekre (a továbbiakban együtt: személy) kell alkalmazni.
A Jöt. 114. § (1)-(3) bekezdései rögzítik a személyekre vonatkozó jövedéki bírság kivetésével járó eseteket, amelyekben a legsúlyosabb szankció az adózás alól elvont termékhez kapcsolódik. A Jöt. 114. § (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és más gazdálkodó szervezet - amennyiben a Jöt. 114. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott tevékenységet folytat - a (3) bekezdés szerinti bírságalap ötszörösének, kereskedelmi mennyiség esetén tízszeresének megfelelő mértékű jövedéki bírság megfizetésére köteles. Az ismertetett szabályozásra figyelemmel a felülvizsgálati kérelemben kifejtett jogi érvelés téves mivel a felperes, mint "más gazdálkodó szervezet" és mint a "törvényben meghatározott terméket egyéb módon birtokló személy" a Jöt. hatálya alá tartozik.
Birtokosnak az a személy tekinthető, aki a birtokot megszerzi, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon a hatalmába kerül. A birtok valamely dolog feletti tényleges hatalmat jelenti. A tényleges hatalom arra való tekintet nélkül minősül birtoklásnak, hogy azt a személy a saját nevében és saját részére, vagy más nevében gyakorolja. A birtokos személyét elsősorban a tényleges helyzet határozza meg, és nem az, hogy a tudata átfogja-e a birtokosi minőséget. A birtokosi minőség megállapításánál nincs jelentősége a személy jó avagy rosszhiszeműségének, és annak sem, hogy az szándékos, avagy gondatlan magatartás következménye illetve, hogy a birtokos személye megegyezik-e a tulajdonoséval vagy sem [Ptk. 187. § (1) bekezdése].
A felek által nem vitatott tényállásból következően a tényleges hatalmat az adózatlan lefoglalt jövedéki termékek felett az ellenőrzés időpontjában kizárólag a felperes gyakorolta, birtokosi pozícióban volt.
Az első fokú bíróság helyesen mutatott rá, hogy a Jöt. objektív felelősségi szabályokat tartalmaz, kimentésre nem ad lehetőséget, ezért a felperes által előadottak nem adhatnak alapot a határozatok hatályon kívül helyezésére.
Az első fokú bíróság jogszerűen állapította meg azt is, hogy a Jöt. 110. § (5) bekezdés b) pontja szerinti szabályozásból következően a 800 db-ot meghaladó mennyiségű cigaretta kereskedelmi mennyiségnek minősül. A törvényben előírt mérték átlépésével az egész feltalált mennyiség kereskedelmi mennyiségnek minősül. A Jöt. nem tartalmaz olyan szabályt mely szerint e mennyiség alatt adójegy nélkül is forgalmazható cigaretta, illetve, hogy azt nem lehet lefoglalni, vagy a bírság alapjául szolgáló mennyiségbe beszámítani. A kereskedelmi mennyiségnek kizárólag a bírság mértékénél van jelentősége, tehát a határozatok e körben is törvényesek.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Kfv.I.35.082/2007.)