adozona.hu
BH+ 2008.8.369
BH+ 2008.8.369
Jogerős ítéletben megítélt bérleti díjtartozás meg nem fizetése nem alapozza meg a bérleti szerződés felmondását [1993. évi LVIII. tv. (Ltv.) 24. § (1) bek. a) pontja].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes és az alperes jogelőde között 1998. november 4-én bérleti és szolgáltatási szerződés jött létre. A városi bíróság 2004. szeptember 29-én kelt ítéletével megállapította, hogy az alperes jogelőde 2002. november 21-én kelt felmondása érvénytelen, és a felek között a bérleti jogviszony fennáll. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperes jogelődének 942 370 Ft-ot és ennek 2000. december 1. napjától járó, különböző időszakokra irányadó megjelölt késedelmi kamatát. Ezt meghaladóa...
BH+ 2008.8.369 Jogerős ítéletben megítélt bérleti díjtartozás meg nem fizetése nem alapozza meg a bérleti szerződés felmondását [1993. évi LVIII. tv. (Ltv.) 24. § (1) bek. a) pontja].
A felperes és az alperes jogelőde között 1998. november 4-én bérleti és szolgáltatási szerződés jött létre. A városi bíróság 2004. szeptember 29-én kelt ítéletével megállapította, hogy az alperes jogelőde 2002. november 21-én kelt felmondása érvénytelen, és a felek között a bérleti jogviszony fennáll. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperes jogelődének 942 370 Ft-ot és ennek 2000. december 1. napjától járó, különböző időszakokra irányadó megjelölt késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan az alperes jogelőde viszontkeresetét elutasította, rendelkezett a perköltség viseléséről. A megyei bíróság 2006. március 28-án kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét részben megváltoztatta, a felperes marasztalásának főösszegét 7 802 370 Ft-ra felemelte, mellőzte az alperes jogelőde elsőfokú perköltség megfizetésére vonatkozó kötelezését, és a felperest kötelezte 220 000 Ft elsőfokú perköltség megfizetésére. Az állam által előlegezett viszontkereseti eljárási illetéket 468 100 Ft-ra felemelte. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét helybenhagyta, rendelkezett a másodfokú perköltség megfizetéséről. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.A városi bíróság 2006. május 2-án kelt végzésében a felperest terhelő 7 802 370 Ft tőke, továbbá 220 000 Ft elsőfokú és 519 500 Ft másodfokú perköltség megfizetésére a végzés jogerőre emelkedésétől kezdődően, minden hónap 10. napjáig esedékesen engedélyezte a tartozás 6 havi egyenlő részletekben történő megfizetését azzal, hogy bármely részlet elmulasztása esetén a teljes tartozás válik esedékessé. E végzést a másodfokú bíróság 2006. július 11-én kelt végzésével helybenhagyta.
A felperes 1 423 645 Ft-ot 2006. június 1-jén az alperes jogelőde részére átutalt. Alperes jogelőde 2006. július 26-án kelt levélben tájékoztatta felperest, hogy a bíróság által megítélt részletfizetési kedvezmény alapján 2006. augusztus 10. napjától 6 hónapon át 1 423 645 Ft törlesztő-részletet kell fizetnie, valamint a megítélt késedelmi kamatokat összesen 5 065 038 Ft-ot, melyre részletfizetési kedvezményt nem kapott, ezért azt legkésőbb az első törlesztő-részlettel rendezze. Tájékoztatta a felperest, hogy a 2006. június 1-jén átutalt 1 423 645 Ft-ot a Ptk. 293. §-a alapján a kamatra számolta el. Ezt követően a felek között vita alakult ki, levélváltásra került sor. 2006. augusztus 31-én kelt levelében az alperes jogelőde az 1998. november 4. napján kelt bérleti szerződést felmondta, 2006. szeptember 30. napjára. A felmondást a felperes 2006. augusztus 31-én vette kézhez. A felmondás indoka az volt, hogy jelen per felperese a jogerős ítélet és a többszöri teljesítésre történő felhívás ellenére a bérleti jogviszony alapján fennálló tartozását nem fizette meg.
Az alperes a kereset elutasítását kérve viszontkeresetet is előterjesztett atekintetben, hogy a bíróság a birtokba adásig kötelezze a felperest a bérleti díj mértékével egyező használati díj megfizetésére.
A városi bíróság 2007. január 31-én kelt ítéletében megállapította, hogy az alperes 2006. augusztus 31. napján kelt felmondása érvénytelen, a felek közt a bérleti jogviszony fennáll. A felperes viszontkeresetét elutasította, rendelkezett az elsőfokú perköltség viseléséről. Ítélete indokolásában kifejtette, a jogerős ítélet végre nem hajtásának következményeit a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. rendezi, a jogerős ítéletben foglaltak nem teljesítése akár a részletfizetési kedvezmény elvesztését is eredményezheti, a jogerős ítéletben előírt fizetési kötelezettség elmulasztása azonban nem vezethet a bérleti szerződés jogszerű felmondásához.
A megyei bíróság 2007. június 14-én kelt részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a felperes keresetét elutasította, ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Részítélete indokolásában kifejtette, a felek közötti jogviszonyra a Ptk. 434. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó a lakások és helységek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LVIII. tv. (Ltv.) rendelkezései az irányadóak, melynek 36. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 24. § (1) bekezdés a) pontja szerint a bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha a bérlő a lakbért, a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg. A jogerős ítéletben megállapított 7 802 370 Ft-os bérleti díjtartozásra a felperes 6 havi részletfizetési kedvezményben részesült. A bérleti díj nem fizetésére alapított felmondási jog érvénytelenségére irányuló perben a felperes terhére megítélt perköltség és késedelmi kamatmarasztalás figyelmen kívül hagyandó, mert ezek nem fizetése az állami kényszerrel való végrehajtás szankcióját vonják maguk után. A felperes 2006. június 1-jén ugyan 1 423 645 Ft-ot az alperesnek megfizetett, de az a bérleti díj tartozását nem szüntette meg, ugyanis az alperes a Ptk. 293. §-a alapján jogosult volt a résztörlesztést, a korábbi felmerült perköltségre és az addig felmerült késedelmi kamatra elszámolni. Így az alperes jogszerűen gyakorolta felmondási jogát, a felmondás okaként szolgáló bérleti díjtartozás bírósági perben történt megállapítása a tartozást nem szünteti meg.
Felperes felülvizsgálati kérelmében a másodfokú bíróság részítéletének hatályon kívül helyezését az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Kifejtette, megítélése szerint olyan időszakra is felszámított az alperes kamatot, amelyre törvényesen kamatot nem lehetett volna felszámítani. A felszámítható kamatot ezért az alperes 1 150 000 Ft-al kevesebb összegben számíthatja fel. A felperes álláspontja szerint helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes bérleti díjfizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, s a közöttük korábban folyó jogvitát lezáró ítélet alapján a teljesítés elmaradása esetén jogkövetkezményként a Vht. rendelkezései az alkalmazandók. Ezt tette az alperes cég is, amikor a teljes követelést beszedési megbízással érvényesítette. Megítélése szerint a felek között létrejött szerződés alapján az értéknövelő beruházások beszámítására a felperes jogosult volt, így bérleti díjfizetési kötelezettségének eleget tett. Az a körülmény, hogy a később keletkezett jogvita elbírálása során az eljárt bíróságok nem láttak lehetőséget a bérbeszámításra és ennél fogva bérleti díjhátralék keletkezett, nem alapozza meg jogszerűen a felmondást. A tartozás teljes behajtását a beszedési megbízás kibocsátásával az alperes érvényesítheti, egyébként a teljes tartozása a felmondás kézbesítését követő 4. napon megszűnt. A jogerős ítélet álláspontja szerint sérti az Ltv. 24. § (1) bekezdés a) pontjában, a Ptk. 4. § (1) bekezdésében, illetve az 5. § (1) bekezdésében meghatározott jogelveket.
Alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős részítélet hatályában történő fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős részítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és megállapította, hogy az jogszabálysértő.
A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy jelen peres eljárásban nem lehet már vitássá tenni a megyei bíróság ítéletében foglaltakat, mely a felperes javára megítélt tőkeösszeget felemelte, illetve az elsőfokú bíróság által megállapított kamatfizetési kötelezettséget többek között helybenhagyta. Rögzíti a Legfelsőbb Bíróság, hogy az e tekintetben előterjesztett kijavításra, illetve kiegészítésre irányuló kérelmet a megyei bíróság elutasította, e végzést az ítélőtábla helybenhagyta.
A Legfelsőbb Bíróság azonban érdemben elfogadta a felülvizsgálati kérelemben írtaknak megfelelően az elsőfokú bíróság álláspontját az alábbiak szerint. Az Ltv. 24. § (1) bekezdés a) pontja szerint a bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg. Az adott esetben a felmondás indokaként a jogerős ítélet által megítélt tartozás meg nem fizetése szerepel, ez pedig az Ltv. 24. § (1) bekezdése alapján nem felmondási ok. A megyei bíróság, illetve az adott ügyben született legfelsőbb bírósági felülvizsgálati ítélet a felek közötti jogviszonyt lezárta. Amennyiben az ítéletben meghatározott pénzkövetelést, annak kamatát, illetve a perköltséget a felperes nem az ítéletben foglaltaknak megfelelően fizeti meg, annak következményei a végrehajtási eljárásban vonandók le, ahogy arra helyesen az elsőfokú bíróság rámutatott. A Ptk. 293. §-a arra adott az alperes számára lehetőséget, hogy a felperes által nem maradéktalanul teljesített megítélt pénztartozás tekintetében a fizetett összeget először a kamatra számolja el és ne a tőkére, de e szabálynak, lehetőségnek jelen jogvita elbírálására nincs kihatása.
A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a megyei bíróság részítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott rendelkezéseit nem érintette, a felperes keresetét elutasító rendelkezését hatályon kívül helyezte és e körben - a perköltségre vonatkozó rész kivételével - az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A részítélet az adott tényállás mellett nem tette lehetővé a perköltség viseléséről hozott döntést, ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban a feleknek felmerült költségét csak megállapítani tudta, annak viseléséről a folyamatban levő elsőfokú eljárásban az elsőfokú bíróságnak kell döntenie. Az első fokú ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezését a Legfelsőbb Bíróság azért helyezte hatályon kívül, mert az ott elbírált igények egy része hatályon kívül helyezésre került. E rendelkezések pedig jelen felülvizsgálati eljárás tárgyát nem képezhették. (Legf.Bír. Gfv.X.30.465/2007.)