adozona.hu
MBH 2008.07.227
MBH 2008.07.227
- Ha a szabályszerűen meghívott tag nem jelenik meg a taggyűlésen, ezt jegyzőkönyvben rögzíteni kell, ennek hiányában a határozatképtelenség miatt elhalasztott, megismételt taggyűlésen nem hozható érvényes határozat. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt. (régi)) 155. § (1)-(2) bek., 336. § (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A D. kft.-t a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 1995. március 27. napján jegyezte be a cégnyilvántartásba. Utolsó cégjegyzékbe bejegyzett társasági szerződés módosításának kelte 2000. június 15. napja. Önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetői D. János és M. Gyula, akik egyben a társaság jelentős befolyással rendelkező tagjai is.
A társaság jogi képviselője - akinek a meghatalmazást a társaság nevében D. János ügyvezető adta - 2008. január 15. napján változásbejegyzési kérelmet nyújto...
MBH 2008.07.227 - Ha a szabályszerűen meghívott tag nem jelenik meg a taggyűlésen, ezt jegyzőkönyvben rögzíteni kell, ennek hiányában a határozatképtelenség miatt elhalasztott, megismételt taggyűlésen nem hozható érvényes határozat.
A D. kft.-t a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 1995. március 27. napján jegyezte be a cégnyilvántartásba. Utolsó cégjegyzékbe bejegyzett társasági szerződés módosításának kelte 2000. június 15. napja. Önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetői D. János és M. Gyula, akik egyben a társaság jelentős befolyással rendelkező tagjai is.A társaság jogi képviselője - akinek a meghatalmazást a társaság nevében D. János ügyvezető adta - 2008. január 15. napján változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz mint Cégbírósághoz, amelyben az ügyvezetők 2007. december 28. napjával történő cégjegyzékből való törlését és új ügyvezetőként D. János cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte.
Kérelméhez - egyebek mellett - csatolta D. János ügyvezető által írt meghívót, 2007. december 21. napjának 12. órájára kitűzött taggyűlésre. A meghívó a taggyűlés napirendjeként a lejárt ügyvezetői mandátumok további öt évre történő meghosszabbítását és a társasági szerződés a 2006. évi IV. törvény (Gt.) szerinti módosítását tartalmazta. A határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés időpontjaként 2007. december 28. napjának 12. óráját jelölte meg, helyszíneként a társaság székhelyét.
Mellékelte továbbá M. Gyula tértivevényét, amely szerint M. Gyula a meghívót 2007. december 3. napján átvette, valamint egy 2007. december 20-i, kézzel december 21-i dátumura kijavított jegyzőkönyvet, amely az abban foglaltak szerint a kft. székhelyén készült, és amely jelenlévőként M. Gyula tagot, valamint D. János tag meghatalmazottjaként S. Máriát rögzíti. Ebben S. Mária tájékoztatja a tagot, hogy D. János előre nem tudott elfoglaltsága miatt nem tud részt venni a találkozón, azonban felhatalmazta S. Máriát, hogy a könyveléssel kapcsolatos iratokat adja át M. Gyulának. A jegyzőkönyvön D. János és M. Gyula aláírása szerepel.
Csatolta még a jogi képviselő a 2007. december 28-i megismételt taggyűlésről felvett jegyzőkönyvet, ahol a tagok közül csak D. János volt jelen, aki kijelentette, hogy a 2007. december 21-i taggyűlés nem volt határozatképes, ezért jelen megismételt taggyűlés a jelenlévők által képviselt törzstőke, illetve szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes. Az ezen a taggyűlésen hozott 2/2007. (XII. 28.) tgy. határozattal D. Jánost öt éves időtartamra ügyvezetőnek választották, aki az ügyvezetői megbízást elfogadta. A 3/2007. (XII. 28.) tgy. határozat szerint a taggyűlés egyhangúlag nem választotta meg ügyvezetőnek M. Gyulát.
Az elsőfokú bíróság a 2008. január 23. napján kelt 29. sorszámú végzésével a jogi képviselőt elutasítás terhe mellett az alábbi tartalmú hiánypótlásra hívta fel.
A 2007. december 21. napján megtartott taggyűlésen kelt jegyzőkönyv szerint a taggyűlésen D. János meghatalmazottjaként S. Mária jelent meg. Csatolja a meghatalmazását, továbbá nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy amennyiben a tag meghatalmazottja útján képviseltette magát a taggyűlésen, továbbá D. János személyesen is aláírta a jegyzőkönyvet, úgy milyen oknál fogva tekintendő a taggyűlés határozatképtelennek, illetve a határozatképtelenséget ki és milyen formában állapította meg.
A jogi képviselő hiánypótlásában előadta, hogy S. Mária meghatalmazása kizárólag az iratok átadására vonatkozott. A hivatkozott jegyzőkönyvet D. János 2007. december 20-án írta alá és az nem taggyűlési jegyzőkönyv. Álláspontja szerint M. Gyula tag a jegyzőkönyv aláírásával tudomásul vette, hogy a 2007. december 21-i taggyűlés a másik tag távolléte miatt nem kerülhet megtartásra. Ebből következően tudomásul kellett azt is vennie, hogy a meghívó szerinti kérdésekben a tagok a megismételt taggyűlésen döntenek. A jegyzőkönyv dátuma 20-ról 21-re, M. Gyula aláírásakor került átjavításra.
Az elsőfokú bíróság a 2008. február 21. napján kelt 32. sorszámú végzésével a cég 2008. január 15. napján benyújtott változásbejegyzés iránti kérelmét elutasította.
A tények rögzítését követően határozata indokolásában megállapította, hogy a társaság a hiánypótlási felhívással kiküszöbölni kívánt ellentmondást, amely a taggyűlés határozatképtelenségének megállapítása körében merült fel, nem oldotta fel. A jogi képviselő kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy az adott jegyzőkönyv nem taggyűlési jegyzőkönyv. Az első taggyűlés határozatképtelenségét megállapító taggyűlési jegyzőkönyv hiányában nem kerülhetett volna sor a megismételt taggyűlés megtartására. Mivel pedig nem szabályszerűen megtartott megismételt taggyűlésen érvényes határozat nem születhetett, így az annak alapján előterjesztett változás bejegyzési kérelmet az elsőfokú bíróság elutasította.
A végzés ellen D. János által meghatalmazott jogi képviselő nyújtott be fellebbezést a cég részéről, melyben annak megváltoztatását és a változásbejegyzési kérelemben foglaltak cégnyilvántartásba történő bejegyzését kérte.
Arra hivatkozott, hogy a taggyűlési meghívóban szerepelt a megismételt taggyűlés helye és időpontja, mivel a 2007. december 21. napjára kitűzött taggyűlés D. János tag távolléte miatt nem került megtartásra, a taggyűlés határozatképtelen volt, ezért a taggyűlés semmiféle határozatképtelenséget megállapító döntést nem hozhatott. Az ezen a napon készült jegyzőkönyv nem tekinthető taggyűlési jegyzőkönyvnek, ugyanakkor arra vonatkozóan tartalmaz állításokat, hogy M. Gyula tagot tájékoztatták arról, hogy a másik tag nem tud megjelenni. Egyidejűleg D. János meghatalmazottja útján a társaság könyvelésének iratait átadta M. Gyula részére, eleget téve ezzel a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 2007. október 27-én kelt Cgt.01-07/004931/9. számú végzésében meghatározott kötelezettségének.
Álláspontja szerint a megismételt taggyűlés szabályszerű volt, azt M. Gyula távollétében is a Gt. 142. § (3) bekezdése alapján határozatképesnek kell tekinteni. Ez a jegyzőkönyv rögzíti egyben a 2007. december 21-i taggyűlés határozatképtelenségének tényét, ezzel törvényes alapot adva a megismételt taggyűlés tartásának. Sem a Gt., sem a társasági szerződés, sem a kialakult bírói gyakorlat a megismételt taggyűlés érvényességét nem teszi függővé attól, hogy az első taggyűlés határozatképtelenségének megállapításáról külön jegyzőkönyvet kelljen felvenni. Különösen abban az esetben lenne az ilyen helyzet valószerűtlen, ha az első taggyűlésen egyik tag sem jelenne meg. Ilyen esetben is csak a következő taggyűlés rögzítheti az első taggyűlés határozatképtelenségének okát és tényét, és ezt a jelen megismételt taggyűlésről felvett jegyzőkönyv is tartalmazza.
Az elsőfokú bíróság a fellebbezés folytán az iratokat a másodfokú bírósághoz felterjesztette, az iratokhoz tájékoztatás céljából csatolta a 2008. március 18. napján kelt Cgt.01-07/004931/14. számú végzésének egy példányát. Ebben a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság M. Gyula kérelmező által a társasággal szemben indított törvényességi felügyeleti eljárást a jelen változásbejegyzési eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. A határozat indokolása egyebek mellett tartalmazza, hogy a kérelmező a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelmét azt követően is fenntartotta, hogy a bíróság tájékoztatta a változásbejegyzési kérelem benyújtásáról és úgy nyilatkozott, hogy a megismételt taggyűlésen hozott határozatok álláspontja szerint jogsértőek.
A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést nem találta alaposnak.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján helytálló jogi következtetéssel és megalapozott jogi indokolással utasította el a változásbejegyzési kérelmet.
A másodfokú bíróság a fellebbezés kapcsán rámutat arra, hogy a társaság működésére az 1997. évi CXLIV. törvény a (Gt. (régi)) rendelkezéseit kell alkalmazni, mivel jelen változás bejegyzési kérelmet megelőzően a társaság nem módosította a létesítő okiratát a Gt. 336. § (2) bekezdése rendelkezése szerint, illetve nem tett a (4) bekezdés szerinti bejelentést.
A Gt. (régi) 155. § (1) bekezdése szerint a taggyűlésről az ügyvezető jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a taggyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a taggyűlésen lezajlott legfontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és határozatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket. A (2) bekezdés értelmében a jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy - a taggyűlésen jelenlévő hitelesítőnek megválasztott - tag írja alá.
A fenti rendelkezésekből következik, hogy a taggyűlésen történtekről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ennek tartalmaznia kell mindazokat az adatokat és tényeket, amelyek alapján utóbb bármikor rekonstruálható a taggyűlés helye, ideje, az ott történt valamennyi fontosabb esemény és a határozatképesség megállapításához szükséges adatok.
Jelen esetben a társaság két tagja közül az egyik jelen volt az eredeti taggyűlésen, akinek ugyan a mandátuma lejárt, de a másik taghoz hasonlóan korábban a kft. vezető tisztségviselője volt. A taggyűlési jegyzőkönyv elkészítésének ezért nem lett volna akadálya.
A taggyűlés meg nem tartása nem azonos a határozatképtelen taggyűlés elhalasztásával.
Helytállóan állapította ezért meg az elsőfokú bíróság, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a megismételt taggyűlés nem tekinthető szabályszerűnek, ezért az azon hozott határozatok alapján a változásbejegyzési kérelem nem teljesíthető.
Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését - érdemben annak helyes indokaira tekintettel - helybenhagyta az 1996. évi V. törvény 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 254. § (3) bekezdése alapján.
(Fővárosi Bíróság Cg.01-09-361547/32.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.43.437/2008/2.)