adozona.hu
MBH 2008.07.225
MBH 2008.07.225
- Ha az egyszerűsített cégeljárás keretében, elektronikus úton benyújtott változásbejegyzési kérelemből megállapítható, hogy annak kitöltése a Gt. rendelkezéseinek megsértésével történt, a cégbíróság elutasító döntése megalapozott. [2006. évi V. tv. (Ctv.) 48. § (7) bek. a) pont]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégjegyzékbe 2007. július 2. napján bejegyzett A. kft. képviseletére A. János ügyvezető jogosult, 2007. június 13-tól 2012. június 13-ig a cégjegyzék 13/1. rovata szerint.
A cég jogi képviselője a Fővárosi Bírósághoz mint Cégbírósághoz 2008. február 20. napján - egyszerűsített cégeljárás keretében, elektronikus úton benyújtott -változásbejegyzési kérelmében - egyebek mellett - A. János vezető tisztségviselő cégjegyzékből való törlését kérte 2008. február 13. napjával, és kérte az ismétel...
MBH 2008.07.225 - Ha az egyszerűsített cégeljárás keretében, elektronikus úton benyújtott változásbejegyzési kérelemből megállapítható, hogy annak kitöltése a Gt. rendelkezéseinek megsértésével történt, a cégbíróság elutasító döntése megalapozott.
A cégjegyzékbe 2007. július 2. napján bejegyzett A. kft. képviseletére A. János ügyvezető jogosult, 2007. június 13-tól 2012. június 13-ig a cégjegyzék 13/1. rovata szerint.A cég jogi képviselője a Fővárosi Bírósághoz mint Cégbírósághoz 2008. február 20. napján - egyszerűsített cégeljárás keretében, elektronikus úton benyújtott -változásbejegyzési kérelmében - egyebek mellett - A. János vezető tisztségviselő cégjegyzékből való törlését kérte 2008. február 13. napjával, és kérte az ismételt cégjegyzékbe történő bejegyzését, jogviszonyának kezdetét 2007. június 13. napjában meghatározva azzal, hogy a határozatlan időre történő megválasztására tekintettel a jogviszony végét nem tüntette fel.
A kérelem mellékletét képező taggyűlési határozat szerint a tagok a társasági szerződésüket az új jogszabályoknak megfelelően átalakítják, szerződésmintát alkalmazva. Az ügyvezető megbízatását határozatlan időtartamúra változtatják az ügyvezető személyének változatlanul hagyásával.
Az elsőfokú bíróság a 2008. február 22. napján kelt 10. sorszámú végzésével a 2008. február 20. napján előterjesztett egyszerűsített cégeljárás keretében történő változásbejegyzés iránti kérelmet elutasította.
Határozata indokolása szerint a szerződésminta alapján készült létesítő okirat nem felel meg a jogszabályoknak az ügyvezető megbízatásának kezdő időpontja tekintetében, az ügyvezető a társasági szerződés aláírásával fogadta el a határozatlan idejű megbízatását, ezért a társasági szerződésben feltüntetett időpont nem megfelelő.
A végzés ellen a társaság jogi képviselője fellebbezést nyújtott be, amelynek annak megváltoztatásával kérte, hogy a másodfokú bíróság utasítsa a cégbíróságot a kérelemnek megfelelően a változások cégjegyzékbe történő bejegyzésére.
Arra hivatkozott, hogy a cégbíróság álláspontja téves. Jelen esetben az a körülmény, hogy az ügyvezető folyamatos és fennálló megbízását a taggyűlés határozatlan idejűre változtatta, nem jelenthet új megbízást, ugyanis kizárólag a határozott időtartam változott határozatlanra. Álláspontja szerint a szerződésminta azon megszövegezése, hogy abban a megbízatás kezdő időpontját kell feltüntetni, annak nyelvtani értelmezése szerint is azt jelenti, hogy az ügyvezetői megbízás kezdő időpontja tüntetendő ott fel, még abban az esetben is, ha az ügyvezetőt többször választják meg ugyanarra a tisztségre. A Ctv. melléklete szerinti kitöltési útmutató sem tartalmaz ezzel ellentétes állítást.
A határozat indokolásában a cégbíróság azt állapította meg, hogy a szerződésminta kitöltése nem felel meg a jogszabályoknak. Álláspontja szerint, jogszabálysértést még abban az esetben sem követett el a társaság, ha értelmezésbeli eltérés van a jogi képviselő álláspontja és a cégbíróság között a fenti kérdésben.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel nem megalapozott a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint.
A fellebbezés kapcsán a másodfokú bíróságnak egyrészt abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a vezető tisztségviselő megbízatási idejének határozott időről határozatlan idejűvé történő módosítása újraválasztásnak minősül-e, figyelemmel arra, hogy a határozott idejű megbízatás még nem járt le.
A Fővárosi Ítélőtábla e körben az elsőfokú bíróság álláspontját osztotta, az alábbiak szerint.
A társaság jelen változás bejegyzési kérelemmel módosította a társasági szerződését - szerződésminta alkalmazásával - a 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően.
Az 1997. évi CXLIV. törvény 24. § (1) bekezdése értelmében a vezető tisztségviselőket határozott időre, de legfeljebb öt évre lehetett megválasztani, illetve a társasági szerződésben kijelölni.
A. János megbízatása ennek megfelelően, határozott időre szólt.
A Gt. 24. § (1) bekezdése szerint, ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik a vezető tisztségviselőket határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani, illetve a társasági szerződésben kijelölni.
A (2) bekezdés kimondja, hogy a vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy általi elfogadással jön létre. A vezető tisztségviselők újraválaszthatók és a társaság legfőbb szerve által bármikor indokolási kötelezettség nélkül visszahívhatók.
A társaság tagjai a 2008. február 13-án meghozott taggyűlési határozatukban és az ugyanezen a napon kelt szerződésminta 13.1. pontjában úgy rendelkeztek, hogy A. János ügyvezető megbízatása határozatlan idejűvé változik. Ez azonban a másodfokú bíróság álláspontja szerint sem lehetséges más módon, csak újraválasztással és a határozatlan idejű megbízatás ügyvezető általi elfogadásával a Gt. 24. § (2) bekezdése alapján.
Az ennek megfelelő bírói gyakorlatot tükrözi a Legfelsőbb Bíróság Gfv.X.30.530/2007/2. számú felülvizsgálati határozata is, amelyben kimondta, hogy csak az ügyvezető újraválasztása útján kerülhet sor működése időtartamának megváltoztatásával annak határozatlan idejűvé tételére.
A határozatlan idejű ügyvezetői megbízatás keletkezésének időpontját ennek megfelelően kell a cégjegyzéknek feltüntetnie a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 24. § (1) bekezdés h) pontja alapján.
Mindezek alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia a másodfokú bíróságnak, hogy ebből következően megalapozott volt-e a változásbejegyzési kérelem elutasítása a Ctv. 48. § (7) bekezdés alapján.
A Ctv. 48. § (7) bekezdés a) pontja irányadóan úgy rendelkezik, hogy a cégbíróság a bejegyzési kérelmet akkor is elutasítja, ha a bejegyzési kérelem kitöltése nem felel meg a jogszabályoknak.
Megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a bejegyzési kérelem kitöltése jelen esetben nem felelt meg a jogszabályoknak, mert a 13/1. számú rovatba bejegyzett, jelen esetben törölni kért adatokhoz képest a 13/2. alatt bejegyezni kért jogviszony kezdő időpontja a Gt. 24. § (1) és (2) bekezdéseinek a rendelkezéseit megsértve került kitöltésre a fent kifejtettek értelmében, magából a kérelemből is megállapíthatóan.
Erre tekintettel a másodfokú bíróság részben módosítja az elsőfokú végzésének indokolását azzal, hogy az elutasítás indoka helyesen nem a szerződésminta helytelen kitöltése, hanem a kérelem jogszabályba ütköző kitöltése; a szerződésminta tartalmi vizsgálata ugyanis a Ctv. 48. § (6) bekezdése alapján, az egyszerűsített cégeljárásban valóban nem képezi, nem képezheti a cégbíróság feladatát. Hasonlóan foglalt állást a Fővárosi Ítélőtábla a 13.Cgf.43.572/2008/2. számú határozatában is.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján - részben módosított indokolással - hagyta helyben.
(Fővárosi Bíróság Cg.01-09-883545/10.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.43.627/2008/3.)