adozona.hu
MBH 2008.07.223
MBH 2008.07.223
- Ha a kérelem nem felel meg az egyszerűsített cégeljárásra előírt rendelkezéseknek, a bejegyzési kérelem elutasítása jogszerű. - A kérelem ismételt benyújtása során a cég nyilatkozhat úgy, hogy nem egyszerűsített cégeljárás lefolytatását kéri, ilyenkor a cégbíróságnak a Ctv. előírásai szerint át kell térnie a másik cégeljárástípus lefolytatására. [2006. évi IV. tv. (Gt.) 32. § (1) bek., 48. §; 1952. évi III. tv. (Pp.) 259. §, 252. § (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cég 2007. december 4-én elektronikus úton nyújtotta be cégbejegyzés iránti kérelmét a cégbírósághoz. A kérelem elkészítéséhez a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 2007. szeptember 1-jei módosítását megelőzően alkalmazott kérelemnyomtatványt használta fel, amelyen a nyomtatvány 1. sorszámú lábjegyzete alapján "X"-szel jelölte, hogy a cég létesítő okirata szerződésminta alapján készült, így a Ctv. 48. §-a alapján egyszerűsített...
MBH 2008.07.223 - Ha a kérelem nem felel meg az egyszerűsített cégeljárásra előírt rendelkezéseknek, a bejegyzési kérelem elutasítása jogszerű.
- A kérelem ismételt benyújtása során a cég nyilatkozhat úgy, hogy nem egyszerűsített cégeljárás lefolytatását kéri, ilyenkor a cégbíróságnak a Ctv. előírásai szerint át kell térnie a másik cégeljárástípus lefolytatására.
A cég 2007. december 4-én elektronikus úton nyújtotta be cégbejegyzés iránti kérelmét a cégbírósághoz. A kérelem elkészítéséhez a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 2007. szeptember 1-jei módosítását megelőzően alkalmazott kérelemnyomtatványt használta fel, amelyen a nyomtatvány 1. sorszámú lábjegyzete alapján "X"-szel jelölte, hogy a cég létesítő okirata szerződésminta alapján készült, így a Ctv. 48. §-a alapján egyszerűsített cégeljárás lefolytatását kéri. A kérelemhez mellékelten csatolt, egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapító okiraton a jogi képviselő nem tüntette fel, hogy az szerződésminta alkalmazásával készült.A cégbíróság a 2007. december 5-én kelt Cg.01-09-889936/3. számú végzésével a 2007. december 4-én elterjesztett egyszerűsített cégeljárás keretében történő cégalapítás bejegyzése iránti kérelmet elutasította. Végzését azzal indokolta, hogy a bejegyzési kérelemnyomtatvány nem felel meg a jogszabályoknak, mert nem a 2007. szeptember 1-jét követően hatályos 21/2006. (V. 18.) IM rendelet 1. számú mellékletében foglalt bejegyzési kérelemnyomtatványt csatolta a kérelmező. A végzés elutasítási okként jelölte meg továbbá, hogy a bejegyzési kérelemnyomtatványon a jogi képviselő nem igazolta a bejegyzendő adatokra vonatkozó iratok jogszerűségét a Ctv. 48. § (3) bekezdésének megfelelően oly módon, hogy a bejegyzési kérelemnyomtatvány vonatkozó oldalát látható grafikus aláírásával és dátummal látja el. ezen kívül a bejegyzési kérelemnyomtatványon a jogi képviselő aláírására szolgáló többi rovat is kitöltetlen maradt, azokon a jogi képviselő látható aláírása nem szerepel. Végül az elutasító végzés tartalmazta azt is, hogy a csatolt létesítő okirat sem felel meg a jogszabályi előírásoknak, mert a létesítő okirat alapjául szolgáló szerződésminta kitöltése hiányos és eltér a Ctv. 7. számú mellékletében szereplő szerződésmintától.
A bejegyzést kérő 2007. december 10-én elektronikus úton újabb bejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz, amelyben előadta, hogy a szerződésminta elkészítésére vonatkozó rovatot adminisztratív hiba miatt tévesen jelölte be. A bejegyzési eljárás lefolytatását az általános szabályok szerint kéri, és ennek keretében a korábbi eljárásban benyújtott okiratokat fel kívánja használni. Csatolt egy újabb bejegyzési kérelemnyomtatványt, amely már megfelelt a 2007. szeptember 1-jén hatályba lépett nyomtatványmintának és azon már nem jelölte "X" jelzéssel azt a rovatot, amely a cég létesítő okiratának szerződésminta alapján történt elkészítésére utalna. (A 2007. szeptember 1-jén hatályba lépett rendelkezések szerint az "X" jelzés nemcsak a szerződésminta létére utalt volna, hanem arra is, hogy a cég egyszerűsített cégeljárás lefolytatását kéri.)
Az elsőfokú bíróság a kérelmet a korábbi kérelem 8 napon belüli ismételt előterjesztésének tekintette, és a 2007. december 11-én kelt Cg.01-09-889936/5. számú végzésével a 2007. december 10-én ismételten előterjesztett cégbejegyzési kérelmet elutasította és a 3. sorszámú végzését hatályában fenntartotta. A végzés indokolása rögzíti, hogy az ismételten előterjesztett újabb kérelemben a cég az egyszerűsített cégeljárás mellőzését kérte, azonban a kérelem benyújtásakor rögzült a Ctv. 48. § (1) bekezdése szerinti egyszerűsített cégeljárási forma, és az ismételt benyújtáskor már nem lehet áttérni az általános szabályok (Ctv. 45-47. §) alkalmazására. A jogi képviselő által előterjesztett ismételt kérelem továbbra is kellékhiányos, mert a kérelemhez nem csatolt olyan, szerződésminta alapján készült létesítő okiratot, amely megfelelne a Ctv. 7. számú mellékletében foglalt szerződésmintának.
A jogi képviselő 2007. december 12-én ismételt kérelmet terjesztett elő, amelyben előadta, hogy a bejegyzési kérelemnyomtatványt az elsőfokú bíróság 3. sorszámú végzésének megfelelően javította, így a jogi képviselő látható aláírását, nyilatkozatát pótolta, valamint szerződésminta szerint átdolgozott alapító okiratot csatolt.
A cégbíróság a 2007. december 12-én benyújtott kérelmet igazolási kérelemnek tekintette, és a 2007. december 14-én kelt Cg.01-09-889936/7. számú végzésével az igazolási kérelmet elutasította, és az 5. sorszámú (bejegyzési kérelmet elutasító) végzését hatályában fenntartotta. Végzését azzal indokolta, hogy a jogi képviselő 2007. december 12-én másodszor nyújtotta be az ismételt bejegyzési kérelmét, amit azért tekintett igazolási kérelemnek, mert ismételt bejegyzési kérelem benyújtására csak egy alkalommal van lehetőség a Ctv. 48. § (9) bekezdése értelmében, és nincs lehetőség az egyszerűsített cégeljárásról az általános szabályok szerinti eljárásra való áttérésre.
A végzés ellen a cég fellebbezett, amelyben az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra való utasítását kérte. Előadta, hogy a létesítő okirat szerződésminta alapján való elkészítésére vonatkozó rovatot az eredeti kérelem benyújtásakor tévesen jelölte be. Ez a nyilvánvaló elírás megállapítható volt a bejegyzési kérelem mellékleteként csatolt valamennyi okirat tartalma alapján, és a megfizetett illeték és közzétételi költségtérítés összege is alátámasztotta, hogy a cég szándéka nem egyszerűsített cégeljárás lefolytatására irányult. Ellenkező esetben az alapbejegyzésre tekintettel közzétételi költségtérítést nem is kellett volna fizetnie. Az elsőfokú bíróság 3. sorszámú elutasító végzésének kézhezvételét követően a bejegyzést kérő korrigálta a kérelem formanyomtatványon ejtett adminisztratív hibát és törölte az egyszerűsített cégeljárásra vonatkozó jelölést, továbbá kérte a korábban benyújtott iratok felhasználását a másik típusú eljárás lefolytatása során. Kifogásolta az elsőfokú bíróságnak az 5. sorszámú elutasító végzésében elfoglalt álláspontját, amely szerint a kérelem benyújtásakor az eljárás-típus rögzül, így nem lehet áttérni hagyományos cégbejegyzési eljárásra. Ez volt az oka annak, hogy az alapító a cégbíróság ezen jogszabály-értelmezésére tekintettel a kérelem ismételt benyújtása során már egyszerűsített cégeljárás lefolytatását kérte, és megpróbált megfelelni a cégbíróság által előírt korábbi követelményeknek. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság jogi álláspontja téves abban a kérdésben, hogy az egyszerűsített cégeljárásban nem lehetne adminisztratív hibát korrigálni, és nem megalapozott, hogy a kérelmet a cégbíróság a nyomtatvány egyetlen - tévesen kitöltött - rovata alapján minősíti. Ha viszont a cégbíróság meghatározhatja azt az irányvonalat, ami alapján a cég köteles eljárni a bejegyzése érdekében, úgy az eredeti eljárással összefüggésben a törvényes határidőn belül benyújtott ismételt kérelem alapján is el kell járnia.
A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést az alábbiak szerint megalapozottnak találta.
A Pp. 252. § (2) bekezdése szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - végzéssel hatályon kívül helyezheti és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasíthatja, ha az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges a tárgyalás megismétlése, illetve kiegészítése. Az idézett rendelkezést a Pp. 259. §-a és a Ctv. 32. § (1) bekezdése értelmében a cégbejegyzési eljárásban hozott végzésre is alkalmazni kell.
A Pp. 234. § (2) bekezdése szerint ha a határozat ellen fellebbezésnek van helye, akkor annak bármilyen címen előterjesztett megtámadását -a kijavításra és kiegészítésre irányuló kérelmek kivételével - fellebbezésnek kell tekinteni.
E jogszabályi rendelkezés alapján a Fővárosi Ítélőtábla a 6. sorszámú beadványt az 5. sorszámú végzés elleni fellebbezésként értékelte, mert abban a bejegyzést kérő az 5. sorszámú végzés megváltoztatására és a cég bejegyzésére vonatkozó igényét adta elő.
A jelen ügyben az elsőfokú bíróság az eljárása folyamán több súlyos eljárási szabálysértést is elkövetett.
A bejegyzést kérő a 2007. december 4-én benyújtott kérelmében a kérelemnyomtatványon az egyszerűsített cégeljárás lefolytatására és a szerződésmintával készült létesítő okirat létére utaló "X" jelzést tett, de a kérelem, illetve mellékletei nem feleltek meg az egyszerűsített cégeljárásra előírt követelményeknek, ezért jogszerű az elsőfokú bíróság a bejegyzési kérelmet elutasító 3. sorszámú végzése.
A cég a bejegyzési kérelmén az "X" jel elhelyezésével egyértelműen kinyilvánította azt az igényét, hogy a bejegyzési kérelmét az egyszerűsített cégeljárás szabályai alapján kéri elbírálni. Ezért a cégbíróság a benyújtott kérelem elbírálása során az egyszerűsített cégeljárás szabályai szerint köteles eljárni, ugyanis nem mérlegelheti felül, hogy a jogi képviselővel eljáró cég szándéka valóban ezen egyszerűsített cégeljárás lefolytatására irányul-e. A cégbíróság a benyújtott iratok ellentmondásossága esetében a cég helyett a kérelemnyomtatványon jelzett eljárástól eltérő eljárás lefolytatása mellett nem dönthet, figyelemmel arra is, hogy az ellentmondások miatt történő elutasítást követően a bejegyzést kérő a kérelmét a hibák kijavításával ismételten benyújthatja, és az egyszerűsített cégeljárás elvileg a cég számára kedvezőbb, mert olcsóbb és gyorsabb bejegyzést eredményezhet.
Abban az esetben tehát, ha a cég egyszerűsített cégeljárásra utaló jelzést tesz a kérelemnyomtatványon, a cégbíróság csak azt köteles vizsgálni, hogy ennek a cégeljárás-típusnak a követelményeit teljesítette-e a bejegyzést kérő. Ha ez nem így történt meg, a cégbíróság a bejegyzési kérelmet köteles elutasítani.
A jelen bejegyzés iránti kérelmet a bejegyzést kérő elektronikusan nyújtotta be. Az elektronikusan előterjesztett kérelemnyomtatványt a jogi képviselő elektronikus aláírásával köteles ellátni. Az elektronikus úton készült okiratokon a grafikus aláírás megkövetelése jogszabálysértő, ugyanis ilyen előírást a jogszabály nem tartalmaz, és a kialakult bírói gyakorlat szerint elegendő, ha a kérelemnyomtatványt a jogi képviselő egyetlen minősített elektronikus aláírással látja el.
A kifejtettek alapján a cégbíróság 3. sorszámú végzése jogszerűen utalt arra, hogy a benyújtott bejegyzési kérelemnyomtatvány nem a 2007. szeptember 1. napjától hatályos kérelemnyomtatvány alapján készült el, és a bejegyzést kérő a csatolt létesítő okiraton nem jelezte, hogy az szerződésminta alapján készült. Ugyanakkor a 3. sorszámú végzés jogszabálysértő abban a kérdésben, hogy a cégbíróság elutasítási okként jelölte meg a jogi képviselő látható grafikus formájú aláírásának hiányát, és a bejegyzési kérelemnyomtatványon a jogi képviselő aláírására szolgáló összes rovat esetében megkövetelte ezt a látható aláírást. (Ennek azonban a jelen fellebbezés elbírálása szempontjából nincs jogi jelentősége.)
A bejegyzést kérő 2007. december 10-én a bejegyzési kérelmét ismételten benyújtotta. A kérelemben előadta, hogy valójában az egyszerűsített cégeljárás lefolytatására irányuló jelzés adminisztratív hiba miatt, tévesen került megjelölésre. Ekkor olyan cégbejegyzési kérelemnyomtatványt csatolt, amelyen nem szerepelt "X" jelzés arra, hogy a cég létesítő okirata szerződésminta alapján készült volna el. Az ismételten előterjesztett cégbejegyzési kérelmet az elsőfokú bíróság az 5. sorszámú végzésével azzal az indokolással utasította el, hogy az eljárástípus rögzült a Ctv. 48. § (1) bekezdése szerinti egyszerűsített cégeljárásként, és ezen eljárás keretében nem lehet áttérni a hagyományos cégbejegyzési eljárásra. Az elsőfokú bíróságnak ezt a jogi álláspontját a Ctv. rendelkezései nem támasztják alá.
A Ctv. 48. §-ának (1) bekezdése értelmében, amennyiben a szerződésminta kiegészítésére vagy bármely rendelkezésének elhagyására kerül sor - ideértve azt az esetet is, ha elhagyásra kerül a szerződésminta jellegre történő utalás - a cégbíróság a 45-47. §-ok szerint jár el.
Ha a kérelem első alkalommal történő benyújtásakor a bejegyzési kérelemnyomtatványon választott cégeljárási típus és a kérelem mellékletei alapján ellentmondás áll fenn (pl. a csatolt létesítő okiratban a jogi képviselő nem jelöli, hogy az szerződésminta alapján készült), a cégbíróság a kérelemnyomtatványon választott eljárási típus szerint bírálja el a bejegyzési kérelmet és az ellentmondásokra figyelemmel azt elutasítja. Ha azonban a kérelem ismételt benyújtása során a kérelmező kifejezetten arra hivatkozik, hogy a kérelmének az általános szabályok szerint történő elbírálását kéri, akkor a kérelem nem minősül egyszerűsített cégeljárásra vonatkozó ismételt kérelemnek, hanem azt olyan kérelemnek kell tekinteni, amely alapján a cégbíróságnak a Ctv. 48. § (1) bekezdésében foglaltak szerint el kell rendelnie az áttérést az általános szabályok szerint lefolytatandó cégeljárásra. Az "ismételt eljárás" szóhasználatból magából következik, hogy annak keretében csak az eredeti kérelem teljesítésére vonatkozó ismételt igény jelenthető be (természetesen a cégbíróság elutasító végzésében foglalt hiányosságok pótlásával sikeresen). Nem minősül ismételt kérelemnek, ha a bejegyzést kérő más eljárási típus szerinti cégeljárás lefolytatását kéri.
Az elsőfokú bíróság az 5. sorszámú végzésének meghozatalakor jogszabálysértően figyelmen kívül hagyta a cég nyilatkozatát, illetve annak ellenére, hogy a 3. sorszámú végzésében maga is utalt arra, hogy a cég létesítő okirata tartalmában sem felel meg a Ctv. 7. számú mellékletében foglalt szerződésmintának, az áttérésről mégsem rendelkezett, hanem ehelyett ismételten a bejegyzési kérelmet elutasító döntést hozott.
Jogszabálysértő az elsőfokú bíróság eljárása abban is, hogy a 2007. december 12-én benyújtott újabb "ismételt kérelmet" igazolási kérelemnek tekintette annak ellenére, hogy az a tartalma alapján nem minősült annak, és a cégbejegyzési eljárásban jellemzően nincs is helye igazolási kérelem előterjesztésének, azt a Ctv. 48. § (9) bekezdése is kizárja. A 7. sorszámú végzés indokolása helytállóan mutat arra rá, hogy a bejegyzési kérelem 8 napon belül történő ismételt benyújtására a jogszabály csak egy alkalommal ad módot, de a 7. sorszámú végzés meghozatalára nem is lett volna szükség, ha a cégbíróság a bejegyzési eljárás korábbi szakaszában az elbírálás módjára vonatkozóan jogszabályszerűen jár el. Nincs jelentősége annak, hogy a cég az elsőfokú bíróság által kifejtett jogi álláspontra figyelemmel a bejegyzése érdekében ismételt kísérletet tett arra, hogy megfeleljen a cégbíróság által előírtaknak.
A kifejtettek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése, a Pp. 259. §-a és a Pp. 252. § (2) bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az újabb bejegyzési eljárás során a 2007. december 10-én benyújtott kérelem alapján - amely egyértelműen nem egyszerűsített cégeljárás lefolytatására irányul - az elsőfokú bíróságnak az általános szabályok szerint történő cégbejegyzési eljárásra való áttérésről kell határoznia. Ezt követően a bejegyzést kérő által benyújtott iratok alapján el kell döntenie, hogy szükség van-e a bejegyzési kérelem hiánypótlás nélküli elutasítására a mellékletek hiányosságai miatt, vagy indokolt-e a bejegyzési kérelem érdemi vizsgálata körében hiánypótlási felhívás kibocsátása. A bejegyzési kérelem teljesítéséről vagy elutasításáról az elsőfokú bíróság csak ezt követően tud megalapozottan dönteni.
(Fővárosi Bíróság Cg.01-09-889936/7.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.43.240/2008/2.)