adozona.hu
BH 2008.7.192
BH 2008.7.192
Jogszabálysértő a változás bejegyzését elrendelő végzés, ha az alapjául szolgáló közgyűlési jegyzőkönyvet a hitelesítő részvényes nem írta alá - A bejegyző végzés azonban a jogszabálysértés megállapítása mellett hatályában fenntartható, ha időközben új közgyűlés összehívásával, a határozat ismételt meghozatalával és a jegyzőkönyv szabályszerű elkészítésével a jogszabálysértés kiküszöbölése megtörtént [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 239. §; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 44. §, 47. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes társaság 140 000 000 Ft alaptőkéje 14 000 db 10 000 Ft névértékű részvényre oszlik, amelyből 7000 db törzsrészvény, 7000 db 14%-os osztalék elsőbbséget biztosító részvény. Az elsőbbségi részvények közül 4660 db szavazati joggal nem rendelkezik, míg a további 2340 db szavazati joggal is fel van ruházva. Az osztalék-elsőbbségi részvények egy L. AG elnevezésű német cég tulajdonában álltak, amelyre 2005. május 25-én, május 27-ei hatályosulással adásvételi szerződést kötött a tulajdonos...
BH 2008.7.192 Jogszabálysértő a változás bejegyzését elrendelő végzés, ha az alapjául szolgáló közgyűlési jegyzőkönyvet a hitelesítő részvényes nem írta alá - A bejegyző végzés azonban a jogszabálysértés megállapítása mellett hatályában fenntartható, ha időközben új közgyűlés összehívásával, a határozat ismételt meghozatalával és a jegyzőkönyv szabályszerű elkészítésével a jogszabálysértés kiküszöbölése megtörtént [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 239. §; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 44. §, 47. §].
Az alperes társaság 140 000 000 Ft alaptőkéje 14 000 db 10 000 Ft névértékű részvényre oszlik, amelyből 7000 db törzsrészvény, 7000 db 14%-os osztalék elsőbbséget biztosító részvény. Az elsőbbségi részvények közül 4660 db szavazati joggal nem rendelkezik, míg a további 2340 db szavazati joggal is fel van ruházva. Az osztalék-elsőbbségi részvények egy L. AG elnevezésű német cég tulajdonában álltak, amelyre 2005. május 25-én, május 27-ei hatályosulással adásvételi szerződést kötött a tulajdonos F. I.-nal. A törzsrészvények több részvényes között oszlanak meg. A törzsrészvényesek egyike F. I.Az alperes évi rendes közgyűlését 2005. május 26-án tartotta meg. A közgyűlés határozatképes volt, a 7000 db törzsrészvényből 5849 szavazati joggal rendelkező részvényes jelent meg, valamint a szavazó elsőbbségi részvényekből valamennyi, azaz 2340 db szavazat, a L. AG jelenléte következtében biztosítva volt. Ilyen módon a szavazatok 87,7%-a, a törzsrészvények közül 83,6%-a volt képviselve. A közgyűlés a jegyzőkönyv hitelesítésére B. I. igazgatósági tagot, az I. r. felperest kérte fel. A közgyűlésen meghozott valamennyi határozat egyhangú szavazással került elfogadásra, ebből a 7/2005. számú határozatot részvényfajtánként, és sorozatonként külön is megszavazták.
A közgyűlésen az alábbi határozatok születtek meg.
- 5/2005. számú közgyűlési határozattal a L. AG részére 35 000 000 Ft támogatásról döntöttek;
- 6/2005. számú közgyűlési határozattal feljogosították az igazgatóságot az alaptőke 10%-ának mértékéig részvények visszavásárlására;
- 7/2005. számú közgyűlési határozattal, a nem szavazó elsőbbségi részvényeket szavazó részvényekké alakították át, a 14%-os osztalék-elsőbbség meghagyása mellett. E döntés 4660 db részvényt érintett;
- 8/2005. számú közgyűlési határozat az alapító okiratot módosította, tekintettel az elsőbbségi részvényen belüli részvényosztály megváltozására.
A jegyzőkönyv hitelesítését I. r. felperes utóbb megtagadta azzal az indokkal, hogy az, nem a valóságnak megfelelően rögzíti a közgyűlésen elhangzottakat, illetőleg a hozott határozatok a társaság érdekével ellentétesek.
A megyei bíróság mint cégbíróság 2005. június 28-án kelt 96. sorszámú végzésével az alapszabály részvény fajtára, illetőleg osztályra vonatkozó változásait a cégjegyzékbe bejegyezte. Ennek megfelelően a korábban szavazati joggal nem rendelkező 4660 db osztalék-elsőbbségi részvény szavazó részvénnyé változott.
Felperesek 2005. július 26-án előterjesztett keresetükben a változás bejegyzését elrendelő végzés hatályon kívül helyezését kérték.
A felperes keresete szerint jogszabálysértő módon került sor a cégbejegyzésre, tekintettel arra, hogy a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 239. § (2) bekezdése értelmében hitelesíteni kellett volna a jegyzőkönyvet, hitelesítés nélküli jegyzőkönyv alapján cégbejegyzésre nem kerülhet sor. A cégbíróságnak ugyanis a cégbejegyzési eljárásban, az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 44. § (1) bekezdés alapján ezt a körülményt vizsgálni kellett volna. Ezek mellett kérte a Ctv. 54. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti törvényességi felügyeleti intézkedést, kérte továbbá, hogy a bíróság állapítsa meg az L. AG és F. I. között létrejött részvény átruházási szerződés érvénytelenségét, valamint az 5/2005. sz. közgyűlés határozat színlelt voltát. Pontosított keresetét a Ctv. 46. § (2) bekezdése szerinti cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti kérelemként tartotta fenn. Előadása szerint a jegyzőkönyv vizsgálatán túlmenően azt is vizsgálat tárgyává kellett volna tenni, hogy a szóban lévő módosítások megszavazása során, a szavazásban nem vett-e részt abból jogszabály erejénél fogva kizárt személy [Gt.18. § (4)-(5) bekezdés], illetőleg a részvényeknek szavazó részvényekké átalakítása következtében, a részvénytulajdonosokat külön részvényfajtánként, sorozatonként megszavaztatták-e. Annak következtében ugyanis, hogy szavazati jogot kaptak korábban szavazati joggal nem rendelkező részvények, a szavazati arányok megváltoztak a társaságon belül.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adott. Megállapította, hogy a megyei bíróság mint cégbíróság bejegyző végzésének alapjául szolgáló, 2005. május 26-án készült jegyzőkönyv és az annak nyomán készült alapító okirat módosítás érvénytelen. Az okiratokat a jogerőre emelkedést követő 45 napig hatályossá nyilvánította, majd ezen időponttól hatályon kívül helyezte a cégbíróság 96. sorszám alatti változás bejegyző végzésének 5/005., 5/006. és 5/007. rovatra vonatkozó részeit. (A rovatok az elsőbbségi részvényekre vonatkozó korábbi adatok törlését, illetőleg az új adatoknak a bejegyzését jelentette.)
Az elsőfokú bíróság ítéletében a Gt.239. §-ának (1) bekezdésére, vagyis a jegyzőkönyv hitelesítés elmaradására utalt. Ezt a tényt a cégbíróságnak a bejegyzés során észlelnie kellett volna. Mivel a jegyzőkönyv nem tekinthető hitelesnek, ennek hiányában, az abban feltüntetett határozatokat sem lehet érvényesnek tekinteni, melynek következtében az alapító okirat módosítása is érvénytelen. Az érvénytelenség kiküszöbölésére a lehetőség nincs meg. Ezért a Ctv. 47. § (2) bekezdése alapján az érvénytelenség megállapítása mellett, az ítéletben megállapított időpontig a létesítő okiratot, illetve annak módosítását hatályossá nyilvánította, majd ezt követően az ítélet szerinti időponttal, a bejegyző végzést és az alapul fekvő közgyűlési határozatokat hatályon kívül helyezte.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtatta meg, hogy a bejegyző végzést a jogszabálysértés megállapítása mellett hatályában fenntartotta.
Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérően van lehetőség a jogszabálysértés kiküszöbölésére. Az alperes ennek érdekében 2006. május 30-án közgyűlést tartott, és ott 3-8/2005. számú határozatait ismételten meghozta, illetőleg a korábbiakat megerősítette. A jogszabálysértő állapot ennek következtében megszűnt.
A jogerős határozattal szemben, a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet. A felülvizsgálati kérelemben írtak szerint, a közgyűlésen a Gt. 18. § (4) bekezdése alapján nem szavazhatott volna F. I. Az L. AG részére megszavazott 35 000 000 Ft támogatásban ugyanis érdekelt volt. A közte és az L. AG között létrejött adásvételi szerződésben olyan vételárat kötöttek ki, amelyet ezzel a támogatással kompenzáltak, és köztük a feltételesen megkötött ügylet csak akkor jött létre, hogyha ezt a támogatást az L. AG megkapja. Az ügylet további feltétele volt a részvények átalakítása, ily módon F. I. a szavazásban semmilyen módon nem vehetett volna részt.
A Gt. 186. §-át is megsértette a jogerős határozat tekintettel arra, hogy e rendelkezés értelmében korábban kibocsátott részvénysorozathoz fűződő jogok érintése esetén, csak a részvénysorozat valamennyi részvényesének legalább 3/4-es többségével hozott határozata, valamint az ezt követően az alapító okiratot módosító közgyűlés határozata alapján lehet az új részvényeket forgalomba hozni. E kérdésben F. I. egyáltalán nem szavazhatott volna, mivel ő a részvényosztály átalakításáról szóló határozat tekintetében előnyben részesült. (A részvény-adásvételi szerződés ez esetben hatályosult.)
Ha pedig a részvényeseket a részvényfajta, illetőleg osztály szerint külön szavaztatták volna, az esetben a szükséges 75% többség nem lett volna meg. Az alapvető jogszabálysértést a Gt. 239. § (2) bekezdésébe jelölte meg. Hivatkozva arra, hogy ez a hiányosság egy megismételt közgyűlés útján nem küszöbölhető ki.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Az ellenkérelem szerint a felperes olyan körülményekre hivatkozott, amely a cégbíróság vizsgálódási jogkörébe és feladatkörébe nem tartozik. A felperesnek módja lett volna a közgyűlés határozatokat megtámadni, erre azonban a részéről nem került sor törvényes határidőben. A jogszabálysértés kiküszöbölésére a lehetőség megvan, ezért a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet nem jogszabálysértő.
A Ctv. 46. § (1) bekezdése értelmében a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzéssel szemben fellebbezésnek nincs helye. A végzésben foglalt adatok tartalmának jogszabályba ütközése miatt azonban az ügyész, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen - a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt, a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt. A (2) bekezdés kimondja, hogy a keresetlevélben, illetve az eljárás során, csak olyan adat jogszabálysértő voltára lehet hivatkozni, mely adatokat a cégbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak a 40. §-ban, illetőleg a 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően vizsgálni kellett. A Ctv. 44. § (1) bekezdése szerint, a cégbíróság jogi személyiségű cégek bejegyzési (változásbejegyzési) ügyeiben azt vizsgálja, hogy azok az adatok, amelyek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a törvény előírja, illetve a létesítő okirat és annak módosításai, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére a Ctv. 47. § (2) bekezdése csak abban az esetben ad lehetőséget, ha az érvénytelenség a cégbíróság erre irányuló későbbi eljárásában nem küszöbölhető ki.
A Gt. 239. § (2) bekezdése előírja, hogy a jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőnek, és a közgyűlés elnökének, illetve egy erre megválasztott jelenlévő részvényes hitelesítőnek kell aláírni. A Gt. 18. § (5) bekezdése a határozat meghozatalánál kizárja a szavazásból azt a tagot, (részvényest), akit a határozat kötelezettség, vagy felelősség alól mentesít, illetőleg a gazdasági társaság rovására másfajta előnyben részesít. A Gt. 186. §-a az új elsőbbségi részvények forgalomba hozatalával kapcsolatban tartalmaz speciális szavazási szabályokat.
A Legfelsőbb Bíróság megállapítja, hogy kétségtelenül - és ez, az első- és másodfokú bíróság ítéletéből is megállapítható, valamint ezt a tényt az alperes sem vitatta - a jegyzőkönyv hitelesítőjének aláírása nélkül, a közgyűlésen elhatározott változások cégbejegyzésére nem kerülhetett volna sor. A hiányosság pótlásáról, hiánypótlási eljárás keretében kellett volna gondoskodni, és amennyiben ennek az alperes nem tud eleget tenni, a bejegyzési kérelmet el kellett volna utasítani. Elfogadja azonban a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság álláspontját a tekintetben, hogy ez olyan fogyatékossága volt a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak, amely a későbbiekben pótolható, és az új közgyűlés összehívásával, ott az említett határozatok ismételt meghozatalával, majd a jegyzőkönyv szabályszerű elkészítésével a jogszabálysértés valóban kiküszöbölésre került.
Nem fogadta el a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemben kifejtett, a Gt. 18. §-ára és 186. §-ára történt hivatkozást sem. Az előbb említett jogszabályi rendelkezések alapján a cégbíróság feladata nem terjedhet ki annak vizsgálatára, hogy milyen mögöttes szándék húzódott meg bizonyos napirendi előterjesztések, közgyűlési határozatok meghozatala mögött. A jegyzőkönyvből az állapítható meg, hogy a határozatképes közgyűlés egyhangúan hozott döntést valamennyi ott szereplő kérdésben, ideértve a részvények átalakításával kapcsolatos kérdéskört is. Nem kizárható, hogy F. I. a szavazás eredményében érdekelt volt, a cégbíróság azonban nem vizsgálhatja, hogy létezhet-e olyan szerződés valamelyik részvényes mögött, amely következtében érdekeltté válna a szavazás eredményében.
A Gt. 186. §-a új részvények forgalomba hozatalára vonatkozik, a meglévő részvények átalakítására e jogszabályi rendelkezést alkalmazni nem lehet. A jegyzőkönyvből egyébként (14. oldal) megállapítható, hogy az elsőbbségi részvények átalakításánál, a részvényfajtákat, illetőleg sorozatokat külön szavaztatták, és a kérdésben egyhangú szavazatok születtek. [Gt. 233. § i) pontja, 237. § (1) bekezdése]. A Gt. 238. § (1) bekezdés szerint továbbá a közgyűlés olyan határozata, amely valamely részvény- sorozathoz kapcsolódó jogot hátrányosan változtat meg akkor hozható, ha ahhoz az érintett részvénysorozat részvényeseinek legalább 3/4-es többsége hozzájárult. A szavazati joggal nem rendelkező részvények szavazati joggal való felruházása hátrányos változást nem jelent, ettől függetlenül az egyhangú döntés mellett a szükséges szavazati arány hiánya nem állapítható meg.
Fentieket egybevéve megállapítható, hogy a jogerős határozat nem sértette meg a jogszabályokat, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Gfv. X. 30.075/2007.)