adozona.hu
BH+ 2008.6.279
BH+ 2008.6.279
A szakszervezet részéről a tisztségviselője munkaviszonyának felmondásához az előzetes egyetértés megtagadása jogszerű volt, mert a munkáltató által a jó dolgozóként elismert szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonya felmondásának elmaradása nem jelentett aránytalan, súlyos hátrányt a munkáltatónak, míg a felmondáshoz való hozzájárulás a szakszervezet működését jelentősen elnehezítené [Mt. 28. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes munkáltató a keresetében I. I. munkavállalója munkaviszonyának rendes felmondással való megszüntetéséhez kérte az alperes szakszervezet egyetértő jognyilatkozatának pótlását.
A munkaügyi bíróság ítéletével pótolta az alperes egyetértésre vonatkozó jognyilatkozatát.
Az ítéletben megállapított tényállás szerint I. I. a felperesnél 2004 februárjában alakult V. Szakszervezeti Szövetség H. Kft. M.-i Szervezete alapszervezeti titkára. A felperes 2005. szeptember 9-én kérte az alperes e...
BH+ 2008.6.279 A szakszervezet részéről a tisztségviselője munkaviszonyának felmondásához az előzetes egyetértés megtagadása jogszerű volt, mert a munkáltató által a jó dolgozóként elismert szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonya felmondásának elmaradása nem jelentett aránytalan, súlyos hátrányt a munkáltatónak, míg a felmondáshoz való hozzájárulás a szakszervezet működését jelentősen elnehezítené [Mt. 28. §].
A felperes munkáltató a keresetében I. I. munkavállalója munkaviszonyának rendes felmondással való megszüntetéséhez kérte az alperes szakszervezet egyetértő jognyilatkozatának pótlását.A munkaügyi bíróság ítéletével pótolta az alperes egyetértésre vonatkozó jognyilatkozatát.
Az ítéletben megállapított tényállás szerint I. I. a felperesnél 2004 februárjában alakult V. Szakszervezeti Szövetség H. Kft. M.-i Szervezete alapszervezeti titkára. A felperes 2005. szeptember 9-én kérte az alperes előzetes egyetértését I. I. munkaviszonyának rendes felmondással való megszüntetéséhez. Az alperes a felmondáshoz nem járult hozzá. Álláspontját azzal indokolta, hogy a felperes által kezdeményezett munkaszerződés-módosítás a munkavállaló számára nem volt elfogadható, másrészt a jó színvonalú munkát végző, a munkavállalók érdekében az érezhetően szakszervezet ellenes munkáltatóval több esetben vitába bocsátkozó szakszervezeti titkár munkaviszonyának megszüntetése a szakszervezet működését ellehetetlenítené.
A munkaügyi bíróság megállapította, hogy az alperes nem tudta eredményesen bizonyítani, miszerint a szakszervezet működését döntő módon akadályozná a titkár munkaviszonyának megszüntetése, mert más tisztségviselő megválasztásával is biztosítható az alapszervezet működése, és az sem bizonyított, hogy a munkaviszony megszüntetésére az érdekképviseleti tevékenység miatt kerül sor. Az előzetes egyetértés megtagadását ezért a bíróság rendeltetésellenesnek minősítette, és az alperes hozzájáruló jognyilatkozatát pótolta.
Az alperes az ítélet megváltoztatása, a kereset elutasítása végett fellebbezett.
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította.
A másodfokú bíróság a tényállást a perbeli tanúvallomások alapján kiegészítette azzal, hogy: a munkavállalók közül többen jeleztek a felperes részéről olyan véleménynyilvánítást, miszerint "nem lenne jó", ha szakszervezeti tagok lennének; a munkáltatói jogkör gyakorlója négyszemközt tájékozódott a munkavállalók szakszervezeti tagsága felől azzal, hogy helyeselné a szakszervezetből a kilépésüket; volt, aki a szakszervezeti tagságát azért szüntette meg, mert a cég vezetése ellehetetlenítette a szakszervezet hatékonyságát; a szakszervezet megalakulásakor a felperes egy általános tájékoztatón a V. Szakszervezettel kapcsolatban nem tetszését fejezte ki; I. I. volt, aki az alapszervezetet létrehozta, munkaviszonyának megszűnése esetén senki sem merné felvállalni a tisztségét, helyettese nincs. A felperes maga is elismerte, hogy volt probléma a szakszervezeti tagsággal kapcsolatos munkáltatói hozzáállással, és a beszerzett bizonyítékok nem támasztották alá felperesnek azt az állítását, hogy ezek utóbb rendeződtek. A felperes I. I. munkájával meg volt elégedve.
Mindezek alapján a másodfokú bíróság arra következtetett, hogy a szakszervezeti titkár munkaviszonyának megszüntetése a szakszervezet működőképességének megtartása szempontjából komoly hátrányt jelent, míg a felperes számára - az általa is jó dolgozóként elismert - I. I. munkaviszonyának fenntartása nem jelent aránytalan terhet. A szakszervezet hozzájáruló nyilatkozatának megtagadása ezért nem ütközött az Mt. 4. §-ába.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy a hozzájárulás megtagadásának nem volt alapos oka, és az a munkáltatóra nézve súlyos hátránnyal jár. A munkaszerződés-módosításban közölt feltételekkel történő munkavégzés megtagadása váltotta ki a munkaviszony megszüntetésének szándékát, rendkívüli felmondással is élhetett volna. Igaz, hogy korábban nem készültek a munkáltatónál munkaszerződés-módosítások, amikor a munkavállalók más munkakörbe kerültek, ezt a helyzetet kívánta rendezni felperes éppen a szakszervezet kérésére is, a munkaszerződés-módosítás a tényleges helyzetet rögzítette volna, csak a munkaidő-beosztás változott. Az elsőfokú eljárásban bizonyítást nyert, hogy a munkáltató nem gátolta a szakszervezeti tevékenységét, a kezdeti nem megfelelő "hozzáállása" jelentősen megváltozott, elfogadta a szakszervezet létezését, és folyamatosan együttműködik, arra nincs előírás, hogy a szakszervezetnek eredményesnek is kell lennie. A munkaviszony felmondása miatt a szakszervezeti munka nem lehetetlenül el, még el sem nehezül, a munkáltatóra viszont aránytalan terhet jelent a munkaviszony fenntartása. A jogerős ítélet indokolása iratellenes, az okszerű mérlegelés követelményét jelentősen sérti.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Bejelentette, hogy a felperes kezdeményezésére I. I. munkaviszonyát 2007 augusztusában közös megegyezéssel megszüntették.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati kérelem a szakszervezeti munka ellehetetlenülésének megállapítását tanúvallomásokra hivatkozva vitatta, álláspontja szerint a tanúk az ellenkezőjét bizonyították. A másodfokú bíróság ítélete indokolásában e tanúvallomásokra kitért, és az indokolás tartalmazza, hogy a perben meghallgatott tanúk mely nyilatkozataira alapozva állapította meg - a munkaviszony felmondása esetén - a szakszervezeti tevékenység elnehezülését, ez az indokolás nem okszerűtlen. Nem jelent iratellenességet, ha a bíróság a bizonyítékok kellően indokolt mérlegelésével olyan tényállást állapít meg, amely egyes bizonyítékok tartalmával nem áll összhangban, a per egyéb adataira figyelemmel azonban nem okszerűtlen.
Az adott esetben a per adatai okszerűen alátámasztják az ítéleti következtetést. A felperes munkáltató személyügyi vezetője nyilatkozatával maga is megerősítette, és a felülvizsgálati kérelem sem vitatta, hogy a közelmúltban (mintegy másfél éve) megalakult szakszervezethez kezdetben nem volt megfelelő a munkáltató "hozzáállása". A szakszervezet működését nem tetszéssel fogadó munkáltatói magatartás a munkavállalók, szakszervezeti tagok tudomására jutott a felperes által tartott általános tájékoztatón. Ez a körülmény önmagában kellően alátámasztja azt a következtetést, hogy a szakszervezet megalakulásában döntő - és a további működésében is meghatározó - szerepet játszó I. I. szakszervezeti elnök munkaviszonyának megszüntetése a szakszervezet tevékenységét súlyosan érintené, azt bizonyára jelentősen elnehezítené. A munkáltató kezdeti szakszervezet-ellenes magatartása a szakszervezeti funkció vállalásában a munkavállalókat nyilvánvalóan befolyásolja.
Mindezekre tekintettel az alperes részéről a felmondáshoz való hozzájárulás megtagadásának a szakszervezet működése elnehezülésére vonatkozó indoka megfelel a valóságnak.
A továbbiakban azt kellett vizsgálni, hogy a felmondás elmaradása a felperesre nézve aránytalan hátránnyal jár-e.
A felperes a munkaviszony-megszüntetésre irányuló döntését azzal indokolta, hogy a szakszervezeti titkár nem járult hozzá a munkaszerződés-módosításhoz, megtagadta a módosítás szerinti munkavégzést. A munkaszerződés-módosításra tett munkáltatói ajánlatot a munkavállaló nem köteles elfogadni, ebből következően a közös megegyezés hiányában a módosítás szerinti munkavégzésre sem kötelezhető. A felperes a perbeli nyilatkozatában maga állította, hogy a módosítás szerint többletfeladatot kellett volna ellátni, amely korábbi munkakezdést igényelt volna. Ez ellentmond annak a felülvizsgálati érvelésnek, hogy a munkaszerződés-módosítás csak a tényleges foglalkoztatásnak megfelelő helyzetet rögzítette, az addig elmaradt módosítást pótolta volna. Ugyanakkor ezt figyelembe véve a felperes a perben azt nem bizonyította, hogy a munkaszerződés módosítása nélkül a munkaviszony további fenntartása nem állt módjában, vagy súlyos terhet jelentett volna.
Helyes ebből adódóan az az ítéleti következtetés, hogy az egyébként jó dolgozóként elismert szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonya felmondásának elmaradása nem jelent aránytalan, súlyos hátrányt a felperes munkáltató számára, míg a felmondáshoz való hozzájárulás az alperes szakszervezet működését elnehezítené.
Az előzetes egyetértés megtagadásának indoka tehát a jogszabálynak megfelelt [Mt. 28. § (2) bekezdés a) pont], ezért a jognyilatkozat pótlásának indokoltsága nem állt fenn.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.459/2007.)