adozona.hu
BH+ 2008.6.288
BH+ 2008.6.288
A nyugdíj megállapításának alapja a bevallott és befizetett járulék. A gmk tagi vagy alkalmazotti minőségének nyilvántartása a munkáltató társadalombiztosítási bejelentésének tartalmával szemben nem szolgálhat a számítás alapjául [2006. évi V. tv. 22. §, 168/1997. (X. 6.) Korm. r. 15. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes részére az alperes jogelődje 2000. január 1-jétől - 56 588 Ft átlagkereset alapján - 41 875 Ft összegű nyugdíjat állapított meg.
A felperes átlagkeresetének felülvizsgálatát kérte.
Az alperesi jogelőd 2006. május 11-i határozatával a felperes öregségi nyugdíjának alapját képező átlagkereset módosítására irányuló kérelmet elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd igazgatója az elsőfokú határozatot 2006. április 27-i határozatával helybenhagyta.
Megáll...
BH+ 2008.6.288 A nyugdíj megállapításának alapja a bevallott és befizetett járulék. A gmk tagi vagy alkalmazotti minőségének nyilvántartása a munkáltató társadalombiztosítási bejelentésének tartalmával szemben nem szolgálhat a számítás alapjául [2006. évi V. tv. 22. §, 168/1997. (X. 6.) Korm. r. 15. §]
A felperes részére az alperes jogelődje 2000. január 1-jétől - 56 588 Ft átlagkereset alapján - 41 875 Ft összegű nyugdíjat állapított meg.A felperes átlagkeresetének felülvizsgálatát kérte.
Az alperesi jogelőd 2006. május 11-i határozatával a felperes öregségi nyugdíjának alapját képező átlagkereset módosítására irányuló kérelmet elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd igazgatója az elsőfokú határozatot 2006. április 27-i határozatával helybenhagyta.
Megállapította, hogy a felperes az 1983. szeptember 1-től 1985. április 16-ig terjedő időszakban a Gazdasági Munkaközösség adatszolgáltatása szerint - tagként dolgozott, és nem pedig alkalmazottként, ahogy azt a felperes állítja.
A felperes az alperesi jogelőd igazgatója határozatának bírósági felülvizsgálatát kérte.
A munkaügyi bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tnyvhr.) 15. § (4) bekezdése értelmében a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset meghatározása során a kereseti adatokat a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása alapján kell számításba venni. Az 1984. február 7-én és 1985. február 5-én kiállított munkáltatói igazolás, illetve az 1985. július 15-i ellenőrzési jegyzőkönyvben foglaltak alapján az állapítható meg, hogy a kérdéses időszakban a felperes a gmk főfoglalkozású tagja volt, tb-járulékát ennek megfelelően vallották be, és fizették meg; ezzel összhangban áll a felperesnek az adott időszak jövedelmére vonatkozó előadása is.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és - az alperesi jogelőd igazgatója határozatának hatályon kívül helyezése mellett - az alperes új eljárásra kötelezését kérte.
Álláspontja szerint a munkaügyi bíróság ítélete azért jogszabálysértő, mert - amint a csatolt cégmásolat is igazolja - a felperes 1983. szeptember 1. és 1985. április 17. között nem volt a gmk főfoglalkozású tagja.
Sérelmezte, hogy a tagsági jogviszony létére vonatkozó érdemi bizonyítást a munkaügyi bíróság nem folytatott.
Rámutatott arra, hogy a jogerős ítélet a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 22. §-ába, a Pp. 270. és 341. §-ába ütközik.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
Előadta, hogy a társadalombiztosítási igazgatóság 1985. július 15-i ellenőrzési jegyzőkönyve, illetve a gmk adott évi adatigazolása és besorolása szerint a felperes főfoglalkozású tag volt, és ennek megfelelően teljesítette járulékfizetési kötelezettségét is.
Hangsúlyozta, hogy a társasági szerződés érvényességének a perbeli időszakban nem volt feltétele a cégbírósági bejegyzés, mindössze hatósági jóváhagyás, korabeli cégnyilvántartási határozat azonban nem volt fellelhető; a közhitelesség elvének érvényesülése azonban nem zárhatja ki azt, hogy a cégnyilvántartásban nem szereplő adat nem felelhet meg a valóságnak.
A felperes előkészítő iratában kiemelte, hogy a felperes tagsági viszonyának létét társadalombiztosítási okirat nem igazolhatja.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A perbeli időszakban hatályos, a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: Tbtv.) 120. § (1) bekezdése a munkáltatókat és egyéb szerveket a társadalombiztosítási céljait szolgáló nyilvántartások vezetésére, valamint adatok bejelentésére kötelezte.
A Tbtv. végrehajtásáról rendelkező 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet 326. §-a a részletes szabályok megállapítását a SZOT feladatává tette.
A 3/1975. (VI. 14.) SZOT-szabályzat (a továbbiakban: SZOT szab.) 247/A. §-a tartalmazta a gazdasági munkaközösség bejelentési kötelezettségére vonatkozó előírásokat, amelyek között szerepelt a tagok névsora, személyi adatai, a tagsági viszony kezdetének időpontja, az adóköteles évi jövedelem összege, az osztály megjelölése, a fizetendő havi járulék összege [SZOT szab. 247/A. § (1) bekezdés d) pontja, (2) bekezdés a), b) és c) pontja].
A gazdasági munkaközösség a fizetendő járulék összegéről havonta köteles volt összesítő kimutatást is benyújtani [SZOT szab. 247/A. § (4) bekezdése].
A gazdasági munkaközösségekről az 1981. évi 15. tvr. felhatalmazása alapján a 28/1981. (IX. 9.) MT rendelet (a továbbiakban: MT r.) rendelkezett, amelynek 4. § (1) bekezdése szerint a társasági szerződés érvényességéhez hatósági jóváhagyás volt szükséges, és ezt a szabályt a társasági szerződés módosítása során is megfelelően alkalmazni kellett (MT r. 6. §-a).
Az MT r. 5. § (1) bekezdése, illetve 6. §-a értelmében a társasági szerződés, illetve a módosítás jóváhagyása után a szakigazgatási szerv a munkaközösséget nyilvántartásba vette.
Az MT r. 5. § (2) bekezdése azt is előírta, hogy a munkaközösséget a cégjegyzékbe is be kellett jegyezni.
Ez a bejegyzés azonban nem volt a társasági szerződés, illetve módosítás érvényességi feltétele, azaz a tagsági viszony enélkül is érvényesen létrejött.
A felperesi tagsági viszony hiányát tehát nem bizonyítja az a körülmény, hogy a cégjegyzékben arra vonatkozó adat nem szerepel.
A Legfelsőbb Bíróság utal arra is, hogy a jégjegyzék tartalmával szemben a hatályos jog (a cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 22. § (4) bekezdése) szerint is mód van ellenbizonyításra.
A felperes a korabeli cégadatokról szóló cégmásolat alapján arra hivatkozott, hogy a felperes nem volt a gmk tagja.
A cégmásolatból az állapítható meg, hogy a cégnyilvántartásba 1989. évben csak azok a tagok kerültek bejegyzésre, akiknek a tagsági viszonya az alapítástól (1982. V. 14.) fennállt, és a társaság megszűnésekor (1997. X. 1.) is tagok voltak.
Az 1985-ös ellenőrzési jegyzőkönyv szerint az ott rendelkezésre bocsátott iratok arra utalnak, hogy a fenti két időpont között történtek olyan tagváltozások, amelyek a cégnyilvántartásban nem jelentek meg. (Az 1983. augusztus 16-i szerződés-módosítás és az 1983. szeptember 1-jei 11.6707/1983. számú jóváhagyó határozat, az 1985. április 18-i szerződés-módosítás és az 1985. július 23-i 11.3172/1985. számú jóváhagyó határozat).
A Legfelsőbb Bíróság osztotta az alperes ellenkérelmében kifejtetteket atekintetben, hogy a nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak a havi átlagkeresetet a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás alapján kell számításba vennie; az ettől való eltérést a felperes a jövedelmére, illetve a levont járulék összegére vonatkozó irattal nem tudta alátámasztani. Önmagában a tagi, vagy alkalmazotti minőség cégnyilvántartása, illetve annak hiánya, vagy a munkakönyv adata az alperesi nyilvántartástól való eltérést nem alapozhat meg, a felperes tehát nem tudta bizonyítani, hogy a gmk-nak a perbeli időszakban nem volt tagja.
A felperes által előadottakkal szemben a társadalombiztosítási igazgatóság 1985. július 15-én készült jegyzőkönyve azért vehető figyelembe, mert alátámasztja a gmk 1983-1985. évben bejelentett adatait.
A jogerős ítélet nem ütközik a Ctv. 22. §-ába, mert a nyilvántartás hitelessége korlátozottan érvényesült, illetve az adatokkal szembeni bizonyításnak helye lehet [Ctv. 22. § (4) bekezdés].
A munkaügyi bíróság hivatalból további bizonyítást nem folytathatott le (Pp. 336/A. §), illetve a rendelkezésre álló adatok azt nem is tették szükségessé.
A kifejtettekre figyelemmel a felperes nyugdíjösszege vonatkozásában nincs közvetlen jelentősége annak, hogy a felperes tagi minőségét tartalmazó társasági szerződés módosítását a cégjegyzékbe bejegyezték-e vagy sem, ez okból a jogerős ítélet nem jogszabálysértő. (Legf.Bír. MfvK.IV.10.166/2007.)