adozona.hu
MBH 2008.05.217
MBH 2008.05.217
Szövetkezet tagja törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását nem kérheti az általa sérelmezett legfőbb szervi határozat kapcsán, mert a jogszabálysértésre hivatkozással a peres bírósághoz benyújtott keresetben igényelheti annak felülvizsgálatát; amennyiben a határozat alapján a cégbíróság a változást bejegyezte a cégjegyzékbe, a rá vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezése iránt indíthat pert. Nem kell egyesíteni az eljárásokat, ha a változás bejegyzési eljárás kapcsán benyújtott törvényességi fel
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 65. § (1) bekezdése alapján előterjesztett keresetében arra hivatkozott, hogy a Fejér Megyei Bíróság mint Cégbíróság a 2007. január 24. napján kelt Cgt.07-06/000260/8. számú végzésével a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmét jogszabálysértően utasította el, a Cg.07-02-001122/129. számú, ugyanezen a napon kelt végzésével jogszabálysértően törölte őt a cégnyilvántartásból mint vezető tisztségviselőt.
Előadta, hogy a Fejér Megyei Bíróság mint...
MBH 2008.05.217 Szövetkezet tagja törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását nem kérheti az általa sérelmezett legfőbb szervi határozat kapcsán, mert a jogszabálysértésre hivatkozással a peres bírósághoz benyújtott keresetben igényelheti annak felülvizsgálatát; amennyiben a határozat alapján a cégbíróság a változást bejegyezte a cégjegyzékbe, a rá vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezése iránt indíthat pert.
Nem kell egyesíteni az eljárásokat, ha a változás bejegyzési eljárás kapcsán benyújtott törvényességi felügyeleti kérelmet hatáskör hiányában el kell utasítania a cégbíróságnak.
A felperes a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 65. § (1) bekezdése alapján előterjesztett keresetében arra hivatkozott, hogy a Fejér Megyei Bíróság mint Cégbíróság a 2007. január 24. napján kelt Cgt.07-06/000260/8. számú végzésével a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmét jogszabálysértően utasította el, a Cg.07-02-001122/129. számú, ugyanezen a napon kelt végzésével jogszabálysértően törölte őt a cégnyilvántartásból mint vezető tisztségviselőt.Előadta, hogy a Fejér Megyei Bíróság mint Cégbíróság a bejegyzési eljárás során nem vizsgálta a törvényességi eljárás megindítása iránti kérelméhez csatolt tagnyilvántartást, amellyel igazolta, hogy a 2006. október 27-én tartott alperesi küldöttgyűlésen a szövetkezetnek 41 küldöttje létezett, és nem 65 fő küldöttel működik, ezért a küldöttgyűlés érvényes határozatokat nem hozhatott 2006. november 27-én.
Álláspontja szerint 24 fő küldötti minősége azért szűnt meg, mert részjegyüket nem egészítették ki az alapszabályban előírt 5.000,- Ft mértékre; annak alapján meg kell szüntetni annak a tagnak a tagsági viszonyát, aki részjegyét nem egészítette ki erre az összegre; jogszabály erejénél fogva is megszűnt ezeknek a küldötteknek a küldötti minősége, mert a szövetkezet a 2000. évi CXLI. (új Sztv.) törvény hatálya alatt áll és e törvény rendelkezései szerint működik, a 60. § b) pont pedig úgy szól, hogy megszűnik a tagsági viszonya annak a tagnak, aki a vagyoni hozzájárulását nem teljesítette. Mindezek alapján 24 fő küldött tagsági viszonya, ennek következtében küldötti minősége a jogszabály erejénél fogva megszűnt; ezeket a küldötteket a tagnyilvántartásból törölték; ez az állapot 2003. óta fennáll.
Eljárási szabályt is sértett a cégbíróság akkor, amikor a bejegyzési eljárás alatt előterjesztett törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet nem együttesen bírálta el a Ctv. 78. (2) bekezdésének megfelelően, hanem két végzést hozott, bár ugyanazon a napon.
Mindezek alapján kérte a jogsértő bejegyző végzés és a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzés hatályon kívül helyezését.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a Fejér Megyei Bíróság mint Cégbíróság keresetben megjelölt végzései nem jogszabálysértőek.
Előadta, hogy a szövetkezet nem helyezkedett az új Sztv. hatálya alá, rá az 1992. évi I. törvény (régi Sztv.) rendelkezései vonatkoznak, amely lehetőséget adott arra, hogy az alapszabály rendelkezései szerint a szövetkezetnél a tagsági viszonya azoknak a tagoknak szűnik meg, akik 5.000,- Ft alatti összegű részjegyüket nem emelték fel, ez nem jogszabály erejénél következik be, hanem az alapszabály rendelkezései szerint le kell folytatni a tagsági jog megszűnésére vonatkozó eljárást annak érdekében, hogy a jogviszony megszűnhessen. Ez feltételezi a tag felszólítását, a részjegy kiegészítés lehetőségének biztosítását, a szövetkezettel történő elszámolást; ez a kizárási eljárás egy speciális módja. Előadta, hogy ilyen eljárás lefolytatására nem került sor.
A perbeli küldöttgyűlésen jelenlévők a szövetkezet tagjai voltak. Az alperes szabályosan járt el és szavazati jogukkal élő tagok jogszabályoknak megfelelő határozatokat hoztak, ezért ezek alapján történő bejegyzés és a kérelem elutasítása nem volt jogszabálysértő. Végül arra hivatkozott, hogy a felperes által a törvényességi felügyeleti eljárásban becsatolt tagnyilvántartás egy részjegyleltár, ami az 5.000,- Ft részjeggyel nem rendelkező tagokat tünteti fel. Ennek azért van jelentősége, mert az 5/1993. számú határozat alapján osztalék nem fizethető ezeknek a tagoknak.
Az elsőfokú eljárásban becsatolásra kerültek a kereset elbírálásához szükséges cégbírósági eljárás alapját képező iratok, az alperes alapszabálya, a 2006. november 27-i küldöttgyűlésre szóló meghívó, a jegyzőkönyv, a perben hivatkozott cégbírósági határozatok.
A Fejér Megyei Bíróság a 2007. július hó 5. napján kelt 18.G.40.019/2007/9. számú ítéletében a felperes keresetét elutasította, kötelezte, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 20.000,-Ft perköltséget.
Határozata indokolásában megállapította, hogy a 2006. október 27-i küldöttgyűlésen jelenlévő küldöttek szavazati joggal rendelkeztek, mert az alperes a régi Sztv. hatálya alatt működött a perbeli küldöttgyűléskor, mivel a alapszabályának a módosítása nem történt meg az új Sztv. előírásainak megfelelően.
Az alperes alapszabályának III/2. pontja, összhangban az Sztv. 48. § (1) és (2) bekezdéseinek rendelkezéseivel kimondja, hogy meg kell szüntetni a tagsági viszonyát a társaságnál annak a tagnak, aki a részjegyét nem egészítette ki 5.000,- Ft-ig, de ezt az eljárást meg kell előznie egy megszüntetési eljárásnak. Megállapította, hogy a megszűnési okok között a kizárást felsorolták, de nem határozták meg, hogy a részjegyet ki nem egészítő tagokkal szemben milyen eljárást követően kell a megszűnést kimondani. Mindezekből az következik, hogy a kizárási eljárás szabályait kell alkalmazni, nem lehet minden értesítés nélkül törölni a tagokat nyilvántartásból.
Az eljárási szabálysértésre való hivatkozás azért volt megalapozatlan a törvényességi felügyeleti kérelem elbírálása kapcsán - álláspontja szerint - mert a Ctv. 78. §-ának (2) bekezdése rendelkezései szerinti együttes döntésnek megfelel a cégbíróság ugyanazon a napon hozott két végzése, formálisan azokról együttesen döntött.
Mindezek alapján a megalapozatlan keresetet elutasította és a pervesztes felperest a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte az alperesi ügyvédi munkadíjból álló perköltsége megfizetésére.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes jogi képviselője nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatásával a kereset szerinti döntés meghozatalát kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a keresetet teljes terjedelmében nem bírálta el az elsőfokú bíróság, mert nem vizsgálta azon hivatkozását, hogy a rendkívüli küldöttgyűlés összehívására nem a törvényes határidőben, a törvényes módon került sor, illetve nem azokat a napirendi pontokat tárgyalta a küldöttgyűlés, amelyek a meghívóban szerepeltek. Hivatkozott a 6. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv 3. oldal 5. bekezdésében rögzített nyilatkozatára e körben.
Álláspontja szerint a régi Sztv. 48. § (2) bekezdése kapcsán írt jogértelmezése sem helytálló az elsőfokú bíróságnak az alábbiak szerint.
Ha a törvény, illetve az azzal összhangban megszövegezett alperesi alapszabály a legelemibb tagi kötelezettségét nem teljesítő, részjegyének mértékét a megszabott határidőre ki nem egészítő tag esetében a régi Sztv. 48. § (1) bek. c) pontjában írott tagkizárási eljárást írt volna elő, akkor a (2) bekezdés nem adott volna felhatalmazást a szövetkezetek számára, hogy alapszabályaikban a tagsági viszony megszűnésének további eseteit is meghatározhatják, ahogy az új Sztv. 60. § b) pontja rögzíti, hogy a törvény erejénél fogva megszűnik az ilyen tag tagsági jogviszonya.
Mindkét szövetkezeti törvény taxatíve felsorolja a tagság megszűnésének okait, kétségtelenné téve, hogy a vagyoni hozzájárulását nem teljesítő tag esetében nem kell a tagkizárás intézményét alkalmazni, nincs szükség külön eljárás lefolytatására.
Változatlanul állította, hogy eljárási szabálysértést követett el a cégbíróság, amikor a Ctv. előírását megsértve nem egy végzésben hozta meg döntését, együttesen bírálva el a változásbejegyzési, illetve törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet. A töretlen bírósági gyakorlattal ellentétben, logikátlan következtetésre jutott az elsőfokú bíróság e vonatkozásban, amikor megállapította, hogy az együttes döntés formálisan egy vagy két végzés meghozatalát is jelentheti, a lényeges az, hogy egy napon szülessenek a döntések.
Kifogásolta végül, hogy a 2007. június 13-i bizonyítási indítványának mellőzésével hozta meg döntését az elsőfokú bíróság.
Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte, érdemben annak helytálló indokaira tekintettel.
Megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a felperes fellebbezése érdemben nem alapos.
A rendelkezésre álló adatokból, illetve a peres felek jogi képviselőinek nyilatkozata alapján megállapította a másodfokú bíróság a tényállás kiegészítése körében, hogy a felperes a perbeli közgyűlési határozat meghozatalakor az alperesi szövetkezetnek nemcsak vezető tisztségviselője, hanem tagja is volt.
Az alperesi szövetkezet 2006. október 27. napján megtartott rendkívüli küldöttgyűlésén hozott 11/2006. számú határozat szerint M. Károly elnök ügyvezető munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntették, felhívták az igazgatóságot, hogy a rendkívüli felmondásról szóló indokolt írásbeli határozatot kézbesítse a munkavállaló részére.
A 12/2006. számú határozatban a küldöttgyűlés M. Károly ügyvezető elnököt a takarékszövetkezeti tisztsége alól felmentette. A 13/2006. számú határozatban a küldöttgyűlés elhatározta M. Károly ellen kártérítési per megindítását.
A fellebbezési kérelem korlátaira tekintettel csak rögzíti a másodfokú bíróság, hogy a perbeli küldöttgyűlés időpontjában az alperesi szövetkezet a régi Sztv. rendelkezései szerint, a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően működött, rá vonatkozóan irányadóan kell alkalmazni a 13. § (1) bekezdés rendelkezéseit, amely szerint, ha a szövetkezet tagja sérelmet szenvedett, a szövetkezet vagy szervei által hozott olyan határozat folytán, amely a törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, az alapszabályba vagy más önkormányzati szabályzatba ütközik, a tag kérheti a bíróságtól a jogsértő határozat felülvizsgálatát.
A (2) bekezdés előírja, hogy a jogsértő határozat felülvizsgálására irányuló keresetet - jogvesztés terhe mellett - a határozat meghozatalától, a kizárást kimondó határozatnak a tag részére történő kézbesítésétől számított 30 nap alatt a szövetkezet ellen kell megindítani.
A jelen eljárást megindító keresetében a felperes érdemben a Ctv. 65. § (1) bekezdésére hivatkozással kérte, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül a Fejér Megyei Bíróság mint Cégbíróság 2007. január 24. napján kelt Cg.07-02-001122/129. számú végzését, amelynek 13/009. rovatából jogszabálysértően törölte mint vezető tisztségviselőt 2006. október 27. napjával.
Ezt megelőzően, az alperesi szövetkezet jogi képviselője által benyújtott változásbejegyzés iránti kérelemmel indult eljárás folyamatban léte alatt benyújtott törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmében a felperes érdemben arra hivatkozott, hogy jogszabálysértő volt a tisztségéből való felmentését meghozó határozat, ezért kérte az azon alapuló változás bejegyzése iránti kérelem elutasítását.
A Ctv. 78. § (1) bekezdése alapján, ha a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem a bejegyzési eljárás alatt érkezik a cégbírósághoz, a kérelemről, illetve a bejegyzési kérelemről együttesen dönt a bíróság, ilyen esetben a változásbejegyzés iránti kérelemnek helyt adó, és ezáltal a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a 65. §-ban meghatározott perindítási jog a kérelmezőt is megilleti.
Mindezek egybevetése alapján megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy arra helytállóan hivatkozott a fellebbezésében a felperes, hogy a cégbíróságnak a Ctv. 72. § (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásakor, a Pp. 149. § (2) bekezdése alapján, a kérelmeket egy végzésben kellett volna érdemben elbírálnia, egyesítve megelőzően az előtte folyamatban levő ügyeket.
Ennek azonban jogi relevanciája jelen per elbírálása szempontjából azért nincs, mert a felperes által benyújtott törvényességi felügyeleti kérelem érdemi elbírálására a cégbíróságnak hatáskör hiányában nem lett volna lehetősége, azt el kellett volna utasítania, mert a Ctv. 74. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény a 65-70. §-ban meghatározott vagy más polgári perben, illetve közigazgatási eljárásban érvényesíthető.
Megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a felperesnek a sérelmezett alperesi szövetkezeti határozat felülvizsgálata iránti igényét perben kellett volna érvényesítenie az Sztv. 13. § (1) bekezdése alapján, illetve a változásbejegyzést elrendelő végzés ellen jogosult volt pert indítani, mert az általa hivatkozott rendelkezése őt érinti.
Mindezek alapján érdemben helytállóan vizsgálta az elsőfokú bíróság, hogy a cégbíróság a változásbejegyzési eljárás során a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően járt-e el, amikor törölte a felperest mint vezető tisztségviselőt a cégjegyzékből.
E vonatkozásban azonban megalapozatlan a fellebbezés, mert az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a hatályos jogszabályok alapján, helytállóan járt el a cégbíróság a változás bejegyzésekor.
Az alperesi szövetkezet, a küldöttgyűlés időpontjában hatályos alapszabályának, illetve az Sztv. vonatkozó előírásainak megfelelően hozta meg a felperes által sérelmezett határozatát, e körben a fellebbezés olyan új tényt nem állított, amely alkalmas lenne az elsőfokú ítéletben kifejtett indokolás megváltoztatására.
A felperes álláspontjától eltérően rögzíti a másodfokú bíróság, hogy a közgyűlés összehívására, a meghívóban megjelölt napirendi pontokkal egyezően meghozott határozatok meghozatalára szabályosan került sor; az általa indítványozott tanúbizonyításnak a perbeli határozatok jogszabálysértő voltának vizsgálata körében nincs jogi relevanciája.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét fentiekkel kiegészítve hagyta helyben a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján.
Az eredménytelen fellebbezésre tekintettel kötelezte a felperest az alperes részére fizetendő, mérlegeléssel megállapított és áfá-t is tartalmazó ügyvédi munkadíj megfizetésére a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (5) bekezdése alapján, figyelemmel a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdésére, valamint az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt illeték adóhatóság részére történő megfizetésére.
(Fejér Megyei Bíróság G.40.019/2007/9.
Fővárosi Ítélőtábla Gf.40.451/2007/3.)