adozona.hu
MBH 2008.05.215
MBH 2008.05.215
Cégjegyzékbe be nem jegyzett vezető tisztségviselő által a cég perbeli jogi képviseletére adott meghatalmazást utólag jóváhagyhatja a törvényes képviselő. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 221. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a 2006. december 7-én benyújtott keresetében - egyebek mellett - kérte P. István és az alperes által 2006. november 8-án megkötött bányászati jog átruházására vonatkozó, valamint a 2006. november 9. napján kelt ingatlan adásvételi és vételi jogot alapító szerződések érvénytelenségének a megállapítását. Kérte továbbá a szerződésekben megjelölt ingatlanokra az 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 64. § (1) bekezdés b) pontja és a Pp. 156. § (1) bekezdése alapján ideiglenes intézkedéssel ...
MBH 2008.05.215 Cégjegyzékbe be nem jegyzett vezető tisztségviselő által a cég perbeli jogi képviseletére adott meghatalmazást utólag jóváhagyhatja a törvényes képviselő.
A felperes a 2006. december 7-én benyújtott keresetében - egyebek mellett - kérte P. István és az alperes által 2006. november 8-án megkötött bányászati jog átruházására vonatkozó, valamint a 2006. november 9. napján kelt ingatlan adásvételi és vételi jogot alapító szerződések érvénytelenségének a megállapítását. Kérte továbbá a szerződésekben megjelölt ingatlanokra az 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 64. § (1) bekezdés b) pontja és a Pp. 156. § (1) bekezdése alapján ideiglenes intézkedéssel a perindítás tényének a feljegyzését és ezért az illetékes földhivatalok megkeresését. Előadta, hogy a felperesi társaság képviseletében P. István a perbeli szerződéseket nem volt jogosult aláírni, mivel ügyvezetői tisztsége és ezzel a szervezeti képviseleti joga már a szerződések előtt megszűnt, hiszen 2005. december 19-én rendkívüli felmondással megszüntette a munkaviszonyát.A Fejér Megyei Bíróság a 2007. január 22. napján kelt 14.G.40.128/2006/5. számú végzésével elrendelte az ingatlan-nyilvántartásba a per megindítása tényének feljegyzését; megkereste az illetékes körzeti földhivatalokat, hogy a perbeli ingatlanokra a perindítás tényét jegyezzék be.
Határozata indokolása szerint a bíróság a perindítás tényének a bejegyzését a felperes kérelmére az Inytv. 64. § (1) bekezdés b) pont alapján rendelte el.
2007. január 31-én P. István a felperesi társaság nevében a keresettől elállt és kérte a per megszüntetését.
Az elsőfokú bíróság a végzés ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte annak megváltoztatásával a per Pp. 157. § a) pontja alapján történő megszüntetését és a perfeljegyzés tényének törlését.
Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság végzése törvénysértő. A keresetlevél benyújtása során a felperes nevében nem az arra jogosult járt el. S. László a felperesnek nem ügyvezetője, képviseleti joga nincs, így az általa dr. M. Gábor ügyvédnek adott meghatalmazás is semmis. Sem az ügyvéd, sem S. László a társaság nevében jognyilatkozatot ezért nem jogosult tenni. Ezzel kapcsolatban utalt a Pp. 49. § (2) bekezdésére az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt. (régi)) 156. §-ára, a 2006. évi IV. törvény 149. §-ára és a 29. § (1) bekezdésére, valamint a 2006. évi V. törvény 23. § (1), 24. § (1) bekezdés h) pont, 8. § (1) bekezdés, 22. § (1) bekezdésére. A cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait. Mindezen rendelkezésekből azt kell leszűrni, hogy abban a tekintetben, hogy kit, illetve kiket kell a cég képviseletére jogosultjának tekinteni, elsősorban a cégjegyzék ad eligazítást. A fellebbezéséhez csatolt hiteles cégkivonatból és a fenti jogszabályhelyekből megállapítható, hogy a felperes egyetlen cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezetője és így törvényes képviselője P. István jelenleg is. Mindezek alapján a társaságot kizárólag P. István ügyvezető jogosult bíróság harmadik személyek előtt képviselni. A társaság képviseletére más személynek megbízást, meghatalmazást kizárólag ő jogosult adni.
A perfeljegyzés tárgyában a bíróságnak a keresetlevél benyújtását követően nyomban intézkednie kell, azonban azt vizsgálni kell, hogy a keresetlevél alkalmas-e a tárgyalás kitűzésére. Mivel a felperes nevében benyújtott keresetlevél, valamint a dr. M. Gábornak adott ügyvédi meghatalmazás nem P. Istvántól származik, ezen iratokon az ügyvezető aláírása nem található, ezért ezek nem alkalmasak arra, hogy funkciójukat betöltsék. Mindezek alapján az elsőfokú bíróságnak a Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontjának első fordulata szerint a keresetlevelet - a perfeljegyzés tényének elrendelését megelőzően - idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania; a csatolt iratok alapján ugyanis megállapítható, hogy a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy - törvényes képviselő - indította.
A felperes az alperes fellebbezésére tett észrevételében kérte az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását.
Arra hivatkozott, hogy az alperes alaptalanul utalt a Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontjának első fordulatára, mivel ez a törvényhely az ún. aktív perbeli legitimációt fogalmazza meg, mely szerint a pert az indíthatja meg, aki arra jogszabálynál fogva jogosult. Bizonyos esetekben, figyelemmel a Pp. 3. § (1) bekezdésére is, jogszabály kifejezetten meghatározza azoknak a személyeknek a körét, akik kizárólagosan jogosultak a perindításra. A jelen perben a keresetlevelet az M. Kft. terjesztette elő mint felperes, tehát a perben a fél jogaival az M. Kft. mint belföldi gazdálkodó szervezet rendelkezik. A támadott szerződésekben szerződő félként az M. Kft. szerepel és mint a vitában érdekelt fél a Pp. 3. § (1) bekezdése alapján jogosult volt a pert megindítani. Mindezek alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy az M. Kft. mint fél a per megindítására jogosultsággal rendelkezik, a perbeli aktív legitimációja fennáll.
Az elsőfokú bíróságnak a döntést megelőzően a keresetlevelet csak abból a szempontból kell megvizsgálnia, hogy az alkalmas-e a tárgyalás kitűzésére, egyéb feltételek fennállását a kérelemről való döntés meghozatala előtt nem kellett vizsgálnia. A Pp. 135. § (4) bekezdése értelmében a bíróságnak legkorábban az első tárgyaláson kell tisztáznia azt, hogy a fél nevében megjelent meghatalmazott vagy törvényes képviselő a fél nevében eljárhat-e. Ennek vizsgálata nem előfeltétele a döntés meghozatalának, mivel ilyen döntés a tárgyalás kitűzését megelőzően is meghozható.
Az alperes által hivatkozott Gt. szakaszok értelmében a gazdasági társaságot törvényes képviselőként valóban a vezető tisztségviselők képviselik harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. A keresetlevelet a felperes az M. Kft. képviseletében 2006. november 10-én szabályszerűen megtartott taggyűlés keretén belül megválasztott S. László ügyvezető nyújtotta be. Az erre vonatkozó taggyűlési jegyzőkönyv, cégjegyzési címpéldány és egységes szerkezetű társasági szerződés cégbírósági érkeztető bélyegzővel ellátott fénymásolati példányai a perben becsatolásra kerültek. A változásbejegyzési eljárás a Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróság előtt Cg.13-09-087940/2006. ügyszám alatt indult. A változásbejegyzési eljárást a Pest Megyei Bíróság 57. számú végzésével felfüggesztette tekintettel arra, hogy a taggyűlési határozatokat M. Lajos tag megtámadta, amely per jelenleg a Pest Megyei Bíróság előtt 5.G.40.112/2006. szám alatt folyamatban van.
Hivatkozott arra, hogy az ügyvezető a megválasztása napjával a társaság képviselőjeként jár el, a társaságot képviseli bíróságok és más hatóságok előtt. Az ügyvezető jogviszonya a megválasztásával keletkezik, a cégbíróság csupán egy deklaratív aktus keretében bejegyzi a cégnyilvántartásba az új ügyvezetőt és jogviszonya keletkezésének időpontját, mindezt azonban a megválasztása időpontjára visszamenő hatállyal. Az ügyvezető jogviszonyát nem a cégbírósági bejegyzés keletkezteti, a cégbíróság csupán a közhitelesnek számító nyilvántartásba a Cégközlönybe való bejegyzés iránt intézkedik. Mindezek alapján S. László ügyvezető a megválasztása napjától kezdődő hatállyal a társaság képviseletében harmadik személyek bírósági és más hatóságok előtt eljárni jogosult.
A fent kifejtettek szerint kétséget kizáróan megállapítható az M. Kft. perbeli legitimációja és perbeli képviselete is biztosított, ezért az alperes által hivatkozott permegszüntetési ok nem áll fenn és a bíróság a jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor a perbeli ingatlanokra a per megindítása tényének feljegyzését elrendelte.
A 2007. február 26-án tartott tárgyaláson a felperes bejelentette, hogy a kereseti kérelmét fenntartja és kérte a cégbíróságtól P. István ügyvezetői bejegyzésének törlését 2006. február 17-i hatállyal, azonban erről még nem hozott a cégbíróság határozatot.
Ezen a tárgyaláson 13. sorszámú végzésével az elsőfokú bíróság a per tárgyalását a Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróság előtt Cg.13-09-087940 számú eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette a Pp. 152. § (1) bekezdése alapján.
Határozata indokolásában kifejtette, hogy annak megállapításához, hogy a kereseti kérelem benyújtásakor a felperesi jogi képviselő rendelkezett-e érvényes meghatalmazással, szükséges a Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg.13-09-087940. számú eljárásának a jogerős befejezése.
Az elsőfokú bíróság ezt követően intézkedett az iratoknak a végzés elleni fellebbezés elbírálása céljából a másodfokú bírósághoz való felterjesztéséről.
A másodfokú eljárás során az alperes bejelentette, hogy 2007. április 16-án a Pest Megyei Bíróság az 5.G.40.112/2006. számú ügyben ítéletet hozott, amelyben megállapította a vitatott taggyűlési határozatokról, hogy azok hatálytalanok; az ítélet még nem jogerős.
A Fővárosi Ítélőtábla a 2007. június 18. napján kelt 14.Gpkf.43.420/2007/4. számú végzésével az ügy iratait a szükséges intézkedések megtétele végett az elsőfokú bíróságnak visszaküldte, mivel az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozik annak megállapítása, hogy az általa hozott 13. sorszámú végzés jogerős-e. Meghagyta a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak, hogy a per folytatása esetén kell, amennyiben az alperes a fellebbezését változatlanul fenntartja, az összes iratot ismételten felterjeszteni a Fővárosi Ítélőtáblára a végzés elbírálása céljából.
Az elsőfokú bíróság az iratok visszaküldése után megállapította, hogy a 13. sorszámú végzése 2007. március 14-én jogerőre emelkedett.
Az alperes a 2007. július 11-én érkezett beadványában bejelentette, hogy a Pest Megyei Bíróság 5.G.40.112/2006/13-I. számú ítélete, amely a vitatott taggyűlési határozatokat hatályon kívül helyezte, 2007. június 27-én jogerőre emelkedett.
A felperes a 2007. szeptember 21-én érkezett beadványában kérte a korábban felfüggesztett eljárás folytatását és tárgyalási határnap kitűzését. Csatolta a Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróság által törvényességi eljárás keretében 2007. június 20. napjára összehívott taggyűlés jegyzőkönyvét és a cégkivonatot, amelyből kitűnik, hogy a társaság korábbi ügyvezetőjének, P. Istvánnak, a cégjegyzékből való törlése megtörtént és a társaság új ügyvezetőjét, K. Lóránt Tamást a cégjegyzékbe bejegyezték. Csatolta P. István 2006. október 31-én kelt ügyvezetői tisztségről történő lemondását, valamint a társaság megválasztott új ügyvezetőjének K. Lóránt Tamásnak a nyilatkozatát, amelyben jóváhagyta S. László perbeli eljárását; a társaság újonnan megválasztott ügyvezetője által a perbeli jogi képviseletre adott meghatalmazást.
Az elsőfokú bíróság felhívására az alperes az 5. sorszámú végzés elleni fellebbezését változatlanul fenntartotta azzal, hogy a fellebbezés indokai változatlanok, a becsatolt iratok alapján jogilag is teljes egészében megalapozottak.
Előadta, hogy a cégnyilvántartás adatai szerint a felperes M. Kft. ügyvezetője 2007. június 20-ig P. István volt, S. Lászlót a cégjegyzékbe a cégbíróság ügyvezetőként nem jegyezte be, az őt megválasztó taggyűlési határozatot pedig jogerős ítéletben hatályon kívül helyezte a Pest Megyei Bíróság. S. László ügyvezetővé választása, azaz az ügyvezető személyében a változás a 2006. november 10-i taggyűlési határozat alapján meg sem történt, mert a hatály beálltának jogi feltétele, a cégbejegyzés elmaradása. Mindezekért S. László által a perindításra adott ügyvédi meghatalmazás sem lépett hatályba, így pedig az ügyvéd által az M. Kft. nevében beadott keresetlevél sem bír jogi hatállyal.
A peres eljárást a bíróságnak meg kell szüntetnie, mivel a benyújtott keresetlevél joghatás kiváltására nem alkalmas, sem S. László, sem a dr. M. Ügyvédi Iroda nem volt jogosult a felperes nevében keresetet indítani. A S. László által a dr. M. Ügyvédi Iroda részére adott, a keresetlevél benyújtására szóló ügyvédi meghatalmazás mivel nem lépett hatályba, azzal nem lehet orvosolni, hogy azt utólag a jelenlegi ügyvezető jóváhagyta.
Az alperes fellebbezését nem találta megalapozottnak a Fővárosi Ítélőtábla az alábbiakra tekintettel.
Elsődlegesen rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259 §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (3) bekezdése alapján a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálta felül, azaz kizárólag azt vizsgálta, hogy a keresetlevél benyújtásakor és így a kérelem előterjesztésekor, a felperes nevében az arra jogosult járt-e el, figyelemmel arra, hogy az alperes a fellebbezésben az ingatlanokra vonatkozó perindítás ténye feljegyzését nem sérelmezte.
A jelen eljárást az M. Kft. mint szerződést kötő fél indította és támadta az általa eladóként megkötött adásvételi szerződéseket, azaz a jelen per megindítására az M. Kft. jogosult volt, mivel rendelkezik perbeli legitimációval, ezért a Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontja alapján a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására, illetőleg a Pp. 157. § a) pontja alapján a per megszüntetésére nem kerülhet sor.
Az Inytv. 64. §-ának (1) bekezdése szerinti perfeljegyzés tárgyában a bíróságnak az erre irányuló kérelmet tartalmazó keresetlevél benyújtását követően nyomban - a perindítás hatályának beállta (Pp. 128. §) előtt - intézkednie kell. Csak azt vizsgálhatja, hogy a keresetlevél alkalmas-e tárgyalás kitűzésére, tartalma szerint az adott per azok közé tartozik-e, amelyeknek a feljegyzését az Inytv. 64. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi, továbbá tisztázza, hogy a perfeljegyzésnek nincs-e ingatlan-nyilvántartási akadálya. Amennyiben a fenti feltételek fennállnak a per feljegyzése érdekében, a földhivatalt meg kell keresni. A körülmények mérlegelésére, a felek érdekeinek összevetésére a bíróságnak nincs lehetősége (BH 2003.377).
Alaptalanul állította az alperest, hogy a keresetlevél olyan hiányosságokban szenvedett, amelyek miatt azt az elsőfokú bíróságnak idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani, illetve jelen szakaszban a pert meg kellett volna szüntetni. A keresetlevél benyújtásával egyidejűleg a felperes jogi képviseletében eljáró ügyvéd csatolta a felperes által adott meghatalmazást. Annak megítélése, hogy az kiterjed-e a perindításra, illetőleg, hogy a gazdasági társaság képviseletére jogosulttól származik-e a meghatalmazás, a bíróság kompetenciájába tartozik, de nem ad alapot sem a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására, sem a per megszüntetésére.
Helyesen hivatkozott a felperes az alperes fellebbezésére tett észrevételében arra, hogy a Pp. 135. § (4) bekezdése értelmében csak az első tárgyaláson kell vizsgálnia azt a bíróságnak, hogy a fél nevében megjelent meghatalmazott vagy törvényes képviselő a fél nevében eljárhat-e. Ennek vizsgálata azonban nem előfeltétele a perfeljegyzés elrendelése iránti kérelemre vonatkozó döntés meghozatalának, mivel erről már a tárgyalás kitűzése előtt döntenie kell az elsőfokú bíróságnak. A perfeljegyzés elrendelése iránti kérelem elbírálásakor az elsőfokú bíróság nincs is abban a helyzetben, hogy vizsgálja a fél képviseleti jogosultságát.
A jelen ügyben irányadó régi Gt. 39. § (1) bekezdése szerint a gazdasági társaságot a vezető tisztségviselő képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróság és más hatóságok előtt; a 10. § (1) bekezdése kimondja, hogy a cég a cégjegyzékben bejegyzett adatra, illetve a cégnyilvántartásban szereplő - az adat igazolására szolgáló - okiratra a harmadik személlyel szemben csak azt követően hivatkozhat, ha az adat a Cégközlönyben közzétételre került, kivéve, ha bizonyítja, hogy a harmadik személy az adatot, illetve az okiratot már korábban ismerte.
Az egységes bírói gyakorlatnak megfelelően mindez pedig azt jelenti, hogy az ügyvezető személyében bekövetkezett változás - befelé - a társaság vonatkozásában,
a társaság és a tagok viszonyában, valamint a cégbíróság irányában azonnal hatályos; harmadik személyek vonatkozásában pedig az új ügyvezető bejegyzésének közzétételét követően, de visszamenőleges hatállyal (EBH 2002/780).
Jelen esetben a keresetlevél benyújtására 2006. december 7-én került sor. Az M. Kft. nevében 2006. november 21-én a dr. M. Ügyvédi Irodának S. László adott meghatalmazást. A felperesi társaság képviseletére a cégjegyzék szerint 2005. március 25-től P. István tisztségviselő önállóan volt jogosult.
2006. november 10-re a felperesi társaság taggyűlést hívott össze, amelynek napirendje volt többek között az új ügyvezető választása. Ezen a taggyűlésen 2007. június 30-ig terjedő hatállyal S. Lászlót választották meg új ügyvezetőnek, aki a határozatok bejegyzésére vonatkozó változásbejegyzés iránti kérelmet 2006. november 21-én benyújtotta a Pest Megyei Bírósághoz mint Cégbírósághoz. A társaság két tagja a felperesi társaság ellen a taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránt pert indított, amely perre tekintettel a változásbejegyzési eljárás felfüggesztésre került. A Pest Megyei Bíróság a 2007. április 16. napján kelt 5.G.40.112/2006/13-I. számú ítéletében, amely 2007. június 27-én jogerőre emelkedett, a 2006. november 10-én tartott taggyűlésen hozott és a felperesek által sérelmezett taggyűlési határozatokat hatályon kívül helyezte. Mindez pedig azzal a következménnyel járt, hogy S. László ügyvezetőként történő bejegyzésére a cégjegyzékbe nem került sor.
2006. október 31-én P. István bejegyzett ügyvezető a munkaviszonyát rendkívüli felmondással 2006. október 31-e napjától kezdődően megszüntette, és ügyvezetői tisztségéről is ugyanezen hatállyal lemondott.
A társaság 2007. június 20-án taggyűlést tartott, amelynek 2/2007. (VI. 20.) számú határozata szerint a taggyűlés P. István ügyvezetőt 2006. október 31-i hatállyal visszahívta és rögzítette, hogy P. István vezető tisztségviselői jogviszonya a régi Gt. 30. § (1) bekezdés b) pontja alapján ezen időpontra visszamenőleges hatállyal megszűnt. A taggyűlés a társaság új ügyvezetőjének K. Lóránt Tamást választotta meg 2006. november 1. napjától 2007. november 1. napjáig. K. Lóránt Tamás ügyvezetőként a cégjegyzékbe bejegyzésre került.
A Ptk. 219. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy más személy (képviselő) útján is lehet szerződést kötni vagy más jognyilatkozatot tenni, kivéve ha jogszabály szerint a jognyilatkozat csak személyesen tehető meg. A (2) bekezdés azt mondja ki, hogy a képviselő cselekménye által a képviselet válik jogosítottá, illetőleg kötelezetté.
Ezen jogszabályi rendelkezésekből az következik, hogy a képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosítottá, illetőleg kötelezetté. Képviselőnek azonban csak azt lehet tekinteni, akinek törvényen, hatósági rendelkezésen, alapszabályon vagy meghatalmazáson alapuló képviseleti joga van, vagy a Ptk. 220. § (1) bekezdése értelmében kell képviselőnek tekinteni.
A gazdasági társaság esetében a képviseletre jogosultak adatait és a képviselet módját a közhiteles cégnyilvántartás tartalmazza. Álképviselő az, aki képviseleti jogosultság nélkül más nevében szerződést köt, vagy más jognyilatkozatot tesz.
A keresetlevél beadásakor S. László által adott meghatalmazást álképviselőként írta alá, mivel S. László képviselőként a cégjegyzékbe történő bejegyzésére nem került sor, ez a tény azonban csak 2007. június 27-én jutott az érdekeltek tudomására.
A törvény lehetővé teszi, hogy a képviselt akaratának utólagos kifejezésével az álképviselő eljárását jóváhagyja, ezzel magára nézve kötelezőnek ismerve el a nevében tett jognyilatkozatot (Ptk. 221. § (1) bek.).
K. Lóránt Tamás 2007. július 10-én a felperesi társaság nevében ügyvezetőként kijelentette, hogy S. László által az M. Kft. nevében és képviseletében a dr. M. Ügyvédi Iroda részére a M. Kft.-vel kötött szerződések érvénytelenségének megállapítására iránti per megindítására, a keresetlevél elkészítésére és a perbeli képviseletre adott megbízást és az annak során tett jognyilatkozatokat utólag jóváhagyta.
Mindez pedig azt jelenti, hogy a felperes az utólag jóváhagyott nyilatkozattal jogi képviselője útján a keresetlevelet előterjeszthette és perfeljegyzés elrendelés iránti kérelmet is benyújthatott.
A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján - a fellebbezés kapcsán kiegészített indokolással - helybenhagyta.
Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése szerint a felperesnek a másodfokú eljárás során felmerült költségét meg kell fizetnie.
A másodfokú bíróság az ügyvédi munkadíj mértékét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (5) bekezdés alapján mérlegeléssel állapította meg és azzal, hogy az összeg az általános forgalmi adót is tartalmazza.
(Fejér Megyei Bíróság G.40.128/2006/5.
Fővárosi Ítélőtábla Gpkf.44.406/2007/2.)